A Jeremie program több fordulója elárasztotta a piacot kockázati tőkével; de nem látszik (én legalábbis nem látom), hogy hol fog ez a rengeteg tőke magának helyet találni. 
[…] Bővebben!

A Jeremie program több fordulója elárasztotta a piacot kockázati tőkével; de nem látszik (én legalábbis nem látom), hogy hol fog ez a rengeteg tőke magának helyet találni. 
[…] Bővebben!

A Jeremie program több fordulója elárasztotta a piacot kockázati tőkével; de nem látszik (én legalábbis nem látom), hogy hol fog ez a rengeteg tőke magának helyet találni. 
[…] Bővebben!

Érdekes híreket lehetett mostanában olvasni a szén jövőbeni globális energiatermelésben és energiamixben betöltött szerepéről. Miközben a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency – IEA) továbbra is meghatározó szerepet jósol a szénnek a globális energiamixben, az Egyesült Államok elnöke, a Világbank és az Európai Beruházási Bank – legalábbis a kommunikáció szintjén – stoptáblát állított a szenes beruházások finanszírozásának útjába.
Az egész valamikor egy hónappal ezelőtt kezdődött Barack Obama beszédével, amiben kijelentette, hogy az Egyesült Államok leszámol a széntüzelésű erőművi beruházások finanszírozásának támogatásával. Erre lépett pár hete a Világbank, amely szintén elhatárolódott a szenes erőművek építésének támogatásától, a napokban pedig az Európai Beruházási Bank tett hasonlóképpen.
[…] Bővebben!

Érdekes híreket lehetett mostanában olvasni a szén jövőbeni globális energiatermelésben és energiamixben betöltött szerepéről. Miközben a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency – IEA) továbbra is meghatározó szerepet jósol a szénnek a globális energiamixben, az Egyesült Államok elnöke, a Világbank és az Európai Beruházási Bank – legalábbis a kommunikáció szintjén – stoptáblát állított a szenes beruházások finanszírozásának útjába.
Az egész valamikor egy hónappal ezelőtt kezdődött Barack Obama beszédével, amiben kijelentette, hogy az Egyesült Államok leszámol a széntüzelésű erőművi beruházások finanszírozásának támogatásával. Erre lépett pár hete a Világbank, amely szintén elhatárolódott a szenes erőművek építésének támogatásától, a napokban pedig az Európai Beruházási Bank tett hasonlóképpen.
[…] Bővebben!

A július 18-i HVG-ben olvastam egy tanulmányt, miszerint a fejlett országokban (pl. Németországban) egy diverzifikált portfólió része az arany; átlagosan 5-6%-ban. Idehaza mindez 1,5% körül alakul. Persze nem az értékpapírosított verzióról beszélek, mert az azzal való kereskedést jóindulattal is csak egy árfolyamváltozásra fogadó spekulációként tudom értelmezni. (Persze tisztelet a kivételnek, mert vannak olyan ETF-ek is, amelyekbe ténylegesen, fizikai aranyat vásárolnak.)
[…] Bővebben!

Miért foglalkozzunk azzal, hogy mit hoz a jövő? Azért, mert legyen bármilyen jó is egy-egy üzleti elképzelés, döntő fontosságú, hogy azt milyen úton, milyen képzettséggel, és a kihívásokra milyen módon reagálva viszi végig egy középvállalat menedzsmentje – és ez a … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Meredeken felívelt a Facebook részvényeinek árfolyama a múlt szerdán közzétett negyedéves beszámoló óta. A papírok szinte rögtön 18 százalékos növekedéssel túllépték a 31 dolláros szintet, majd tegnap időlegesen meghaladták a 38 dolláros árat. A részvények egyébként január óta a 30 dolláros küszöböt sem voltak képesek átlépni. Úgy tűnik, a befektetők több olyan dolgot is látnak, ami alapján hajlandóak megváltoztatni eddig inkább negatív hozzáállásukat.
De mi lehet vajon a „mesés” fordulat oka? Önmagában az, hogy az 1,8 milliárd dolláros negyedéves árbevétel 200 millióval meghaladta a prognózisokat? Valószínűleg ennél azért többről van szó. A Facebook rossz emlékezetű tavaly májusi börzére menetele óta sok minden történt.
[…] Bővebben!

Egy dolog, hogy mennyit kell dolgozni egy adott méretű lakásért, s egy másik az így megszerezhető ingatlan minősége.  Ezért nem álltunk meg a nemrég nagy port felvert elemzésében kimutatott arányok (magyaroknak 7,5 évnyi, a dánoknak 2,2 évnyi átlagbérébe kerül ugyanakkora lakás) boncolgatásánál, hanem megnéztük, mit is lehet megvenni az így összegyűjtött pénzből a két országban. Volt meglepetés.
227 800 Ft a magyar bruttó átlagbér a KSH júliusban publikált gyorsjelentése szerint, vagyis ennyi az adók és járulékok levonása előtti bér. Ebből a Nexon kalkulátora szerint az adók és járulékok levonása után 149 209 Ft marad, vagyis ha valaki 7,5 évig meg tudja oldani, hogy ebből egy fillért se költsön, akkor végül 13,4 millió forintja marad arra, hogy ingatlant vegyen magának.  Ugyanakkor 2,2 év alatt mindössze 3,9 millió Ft jönne össze. Eközben Dániában az éves nettó átlagkereset 206 400 dán korona, ami 40 forintos árfolyamon számolva 8,25 millió forintnak felel meg, vagyis 7,5 év alatt nettó 62 millió forintnyi összeget szánhat emberünk ingatlanvásárlásra. Mindössze 2,2 éves spórolás után a felhasználható összeg itt is lényegesen kisebb, mindössze 18,2 millió forintnak megfelelő dán korona.
[…] Bővebben!