Az Európai Unió partneri szerepe Magyarország gazdasági fejlődése szempontjából

2014 nyarán világosan látható, hogy a legutóbbi, 2008-ban kezdődött és hatásaiban máig le nem zárult pénzügyi válság egyúttal a világgazdaság, a nemzetközi pénzügyi intézményrendszer, a gazdasági-pénzügyi működési mechanizmusok és a gazdaságpolitikai eszköztár alkalmazásának válsága is, a gazdasági-pénzügyi szereplők súlyos etikai felelősségével együtt. Azóta kiderült, hogy a válságproblémák a válság után is fennmaradtak és kezelésük hosszú távú, nehéz feladatokat ró a gazdasági struktúrák befolyásolóira, a gazdaságpolitikákra és a társadalmi szereplőkre egyaránt. Az EU Magyarország számára döntő jelentőségű gazdasági partner a kereskedelem, a tőkeáramlás, a technológiai fejlesztés és a kooperáció területén egyaránt. Magyarország áru- és szolgáltatásexportja éves GDP-jének 81 százalékát, importja 80 százalékát teszi ki. Magyarország a kereskedelmi intenzitás, az összekapcsolódás mértéke szerint, a tőkekapcsolatok és a szerkezeti konvergencia alapján az EU-ba kiemelkedően integrált országok közé tartozik. Az EU részese a magyar összexportban 76 százalék, az importban 70 százalék. (Az importban az arány döntően az EU-n kívülről származó energia-behozatal miatt kisebb). Az integrációs struktúrákba való bekapcsolódás szerint Magyarország az egységes belső piac és Schengen résztvevője. Az integrációs kapcsolatok arányai nagyságrendileg beálltak a jelenlegi magas szintre, nem a további aránynövekedés, hanem a minőségi javulás, a hozzáadott értéknövelés és a mikroszerkezeti nemesítés a fő cél. A termelékenység növelése is elsőrendű feladat. (Az munkaórára vetített termelékenység terén az EU-átlagot 100-nak véve, Németország adata 125,2, Csehországé 67,5, Magyarországé 59,5). [...] Bővebben!