Sep 15

Kötvénypiaci előrejelzés 2015-re. (1.rész) – Visszatérnek-e a magasabb kötvényhozamok?

A jelenlegi kötvénypiaci helyzet A magán- és intézményi befektetők a világ minden táján, egyre feszültebben követik nyomon a kötvénypiaci eseményeket. Mindenki arra keresi a választ, mikor és hogyan következik majd be a várva várt piaci fordulat és annak a későbbiekben milyen közvetett és közvetlen hatásai lesznek. Az elmúlt évek eseményei miatt ugyanis patthelyzet alakult ki mind az állampapírok, mind a vállalati kötvények piacán. Nemes egyszerűséggel szinte azt is megfogalmazhatnánk, hogy a piac már majdnem meghalt. Mára nevetségesen alacsonnyá váltak (vagy semmivé lettek) a rövid távú kötvények kamatai ,de a közepes- vagy hosszú lejáratú és korábban a konzervatív befektetési politikára kiváló alternatívát kínáló presztízskötvények hozamai is régen látott mélységekben találhatóak. Mert hiába a jól csengő 5-7%-os dollárkamat, ha az árfolyamok olyan magasak, hogy a hozamokat azonnal 1,5-2,5%-ra olvasztják. Nem is beszélve arról, hogy nem létezik szinte egyetlen olyan ép ésszel megvédhető érv sem, amely arra sarkalhatna egy józan gondolkodású befektetőt, hogy bármiféle kötvényt vásároljon 120, 130 vagy éppen 140%-os árfolyamértéken. Azoknak akik ezt mégis megteszik, a jövőben valószínűleg nagy árat kell majd korábbi hibás döntésükért fizetni. Ugyanis ha a piaci körülmények realizálódnak és a jövőben visszatér minden a normális kerékvágásba, akkor a kötvényárfolyamok akár 15-30%-os árfolyamesést is produkálhatnak rövidtávon. De ne szaladjunk ennyire előre! Nézzük meg először, miért is alakult is ki a jelenlegi helyzet a piacokon és mi várható a jövőben. Miért alakult ki ez a helyzet? A pénzügyi válság kitörése óta a világ jelentős központi bankjai, élükön az Egyesült Államok (Fed), Japán, Nagy-Britannia központi bankjaival, olyan magasra növelték a rendelkezésre álló pénzmennyiséget, mint azelőtt még soha korábban. Az összeomlott pénzpiacok megsegítésére és a gazdaság újraélesztésére pedig nem konvencionális intézkedéseket is bevezettek. A mindenki által unalomig ismételt varázsszó a kvantitatív lazítás (Quantitative Easing, QE) volt. A Quantitative Easing, vagy monetáris lazítás, a jegybank egy olyan pénzpolitikája, amelyet akkor használ a központi bank, amikor az expanzív pénzpolitika mellett, a jegybanki alapkamat már nulla vagy nulla közeli állapotban van. Ebben az esetben a központi bankok privát vagy állami kötvényeket vásárolnak, így pénzhez juttatva a továbbiakban a gazdaságot és az adott államot. (leginkább a kereskedelmi bankok tartalékainak feltöltésén keresztül) Melyik a legvalószínűbb (Fed) forgatókönyv? Mára a jegybankok - köztük az amerikai jegybank, a Fed is -  felfújták kötvényekkel a mérlegeiket. Most azonban már a QE-ből való kilépést készítik elő, amivel valószínűleg erőteljesen, viszont fokozatosan csökkenteni fogják a forgalomban lévő pénzmennyiséget. Ez az amerikai Fed esetében 2000 milliárd dollárt jelenthet majd. Az amerikai jegybank előreláthatóan idén októberére teljesen nullára redukálja majd a kötvényvásárlásait, felhagyva így korábbi expanzív pénzpolitikájával. A kötvénypiaci szakértők egy része már a 2015-ös év második negyedévében azt várja, hogy a Fed meg fogja emelni a kamatszintet, hiszen az amerikai jegybank, már eddig is folyamatosan ezt próbálta kommunikálni a piac felé, hogy a szereplők fokozatosan és előrelátóan felkészülhessenek az eseményekre. A helyzet tehát éppen a visszájára fordul majd, mint az elmúlt 5 évben volt látható. A jegybankmérlegekben tehát elkezdődik majd a korábban bezsákolt kötvények csökkentése. A mintegy három évvel ezelőtt felvázolt ún. "Exit-stratégiában" arról beszélt a Fed, hogy első lépésként a jegybanki mérlegekben szereplő kötvények mértékét csökkentik, majd második lépésben megemelik az alapkamatot is. A szakértők szerint ma már az is egy másik elképzelhető forgatókönyv, hogy az expanzív jegybanki politikából való kilépés, kamatemeléssel veszi majd kezdetét, amit csak később követhetnek a mérlegben található kötvényeladások. Egyenlőre még tehát kérdéses, milyen formában veszik majd az események kezdetüket. A jegybanki mérlegben szereplő kötvényvásárlások vagy eladások azért befolyásolják a piacot, mert a kötvénypiacok aktuális árfolyamát leginkább a kereslet és kínálat határozza meg. A jegybank óriási méretű pénzmennyisége, amit korábban bocsátott rendelkezésre kétféleképpen hatott a piacra. Egyrészt nagyfokú likviditást biztosított a pénzügyi rendszernek, másrészt megemelte a keresletet, amely részben felhajtotta a kötvényárfolyamokat. Ennek ellentéte, egy nagyfokú kötvényeladás, tehát nagy valószínűséggel lejjebb fogja nyomni a kötvényárfolyamokat, nem beszélve arról, hogy egy esetleges árfolyamgyengülést a piac szereplői sem fognak tétlenül nézni és egyre többen akarnak majd megszabadulni a korábban magas árfolyamon megvásárolt kötvényeitől, amely folyamat öngenerálóvá válhat. A kamatemelés ezt a folyamatot csak még inkább felerősítheti, hiszen a korábban preferált kötvények elveszthetik vonzerejüket, amely szintén az eladási hullámot erősítheti, további nyomás alá helyezve az árfolyamokat. Hogyan reagálhat a piac a Fed döntésére? A Fed QE-ből való kilépését, egy olyan folyamatként kell elképzelni, amely nagy valószínűséggel kisebb vagy nagyobb mértékben nyugtalanítani fogja majd a pénzügyi piacokat, hiszen a kilépési folyamat közvetlen hatást fog gyakorolni kötvényárfolyamokra,, amelyek változása viszont közvetetten fogja befolyásolni a kötvényhozamokat. A piaci szereplőknek tehát felül kell vizsgálni portfólióikat, amit ezen kívűl sok esetben újra is kell majd rendezniük vagy súlyozniuk. Ami a hosszútávú kamatokat illeti azok előbb-utóbb valószínűleg világszerte emelkedni fognak, hiszen a QE-ből való kilépéssel, annak kamatcsökkentő hatása sem fog a piacokra hatni. Sikeres esetben újra elkezdődhet majd a gazdaság növekedése. A Fed döntése azért ilyen fontos, mert a Fed a világ legmeghatározóbb gazdaságának (USA) és a legnagyobb tartalékvalutának (USD) a jegybankja. Így tehát a Fed lényegében a világ jegybankja, döntései tehát az egész világra erős hatással van. Mit csinál majd az MNB? A Magyar Nemzeti Bank sajnos manapság a hazai politika élet teljes körű részévé vált, amely ha nem változik a jövőben, akkor az nem sok jót ígér számunkra, hiszen a rövidtávon már most is megcsorbult nemzetközi tekintélyünk, középtávon akár teljesen hiteltelenné is válhat a nemzetközi szereplők szemébe. Pro és kontra a legtöbb esetben csupán pártpolitikai és nem gazdaságpolitikai érvek hangzanak el az MNB működésével kapcsolatban, amely vitába a befektetesmaskepp.blog.hu nem kíván részt venni. Ami az MNB aktuális kamatpolitikáját illeti, annak papírforma szerint, ha nem is azonnal, de rövid időn belül követnie kellene a Fed és a világ más jegybankjainak főbb irányvonalát. Egy esetleges Fed kamatemelés esetén nem valószínű, hogy tartható lenne a jelenlegi 2,10%-os alapkamat és sokkal valószínűbb, hogy rövid- és középtávon ismét jegybanki alapkamat emelés következhet, ha más nem piaci kényszerből. Ez most pozitívum akkor vagy negatívum a befektetőknek? Optimális esetben csupán annyi történik majd, hogy a Fed pénzpolitikája visszatér a pénzpiaci válság előttihez, ami a befektetők számára kiváló belépési pontokat kínálhatna a nemzetközi kötvényvásárlásokat illetően. Ez esetben alacsonyabb kötvényárfolyamokkal, a korábban kibocsátott kötvények esetén emelkedő hozamokkal, az új kibocsátások esetén pedig magasabb kamatokkal lehetne kalkulálni, ami mindenképpen pozitívum lenne. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a piac megértse a Fed döntéseit és a piaci szereplők világosan lássák mit és miért csináltak az elmúlt 5 évben a jegybankok szakemberei. Ha azonban a piaci félreérti a helyzetet, akkor könnyen előfordulhat, hogy további problémákkal kell a világgazdaságnak a jövőben számolnia. A 2. rész itt olvasható //

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A legfrissebb gazdasági hírek, minden nap.