A koronavírus-járvány médiaiparra gyakorolt gazdasági hatásai még nem hagytak nyomot a legbefolyásosabb médiaipari szereplők toplistáján, ugyanakkor a szereplők közel harmada

Írtam már Dezső bácsiról, ahová hébe-hóba eljárunk lovagolni Budaörs és Törökbálint között a Pistályon. Van négy lova (póni is), rengeteg kecskéje, nyula, pulykája, kacsája, macskája, báránya és nagyjából mindene, amit egy városi gyerek nem sokat látott élőben.  Megkért, hogy írjam meg, hogy van szabad kapacitása lovagláshoz. (Nem a pénzért csinálja, de te azért mindig adj valamit, jól jön az öregnek.

Örkény István: A borék (1948), részlet. Játszódik egy katonai kórházban Budapesten, 30-as évek. Várhegyi kórházparancsnok, Tordai őrmester   VÁRHEGYI Mi van itt, Tordai? Maga mondja…
The post Örkény István: A borék (1948), részlet appeared first on alapblog.

Jövő héten kerül sor az Amazon éves közgyűlésére, amin a befektetők a munkavállalók egészségügyi biztonsági kérdéseivel is foglalkozni kívánnak. A téma apropóját az adja, hogy…
The post Az Amazon már szóban is interveniál appeared first on alapblog.

  A fenti ábra azt mutatja, hogy az S&P 500 mely szektorai teljesítik felül vagy alul az indexet. Érdekes üzente van az egészségügyi szektor felülteljesítésből…
The post A vírustól nem félünk, már csak a gazdaságtól appeared first on alapblog.

Letelt a 66 (mágikus szám helyett adatbányászat) kereskedési nap a sokk után: Ez az első alkalom, hogy nem zárt pozitív tartományban az index, ami annyira azért nem meglepő, a beesés mértékét tekintve. Az igazi csata az elkövetkező hetekben kezdődik, valószínűleg … Continue reading →

Iráni tankerek hozzák az üzemanyagot Venezuelába, mert a beállamosított és szétrohasztott, hadsereg kezén lévő finomítók romokban vannak és nincs a kutakon nafta – a világ…
The post Üzemanyaghiány Venezuelában appeared first on alapblog.

Kedves Olvasóink, Hallgatóink! A Hold After Hours-ban podcast, azaz csak audio formátumban tárgyaljuk meg azokat az eseményeket, amelyeket a piacon, gazdaságban, politikában, vagy akár a…
The post Hold After Hours – Megvédjük a magyar vállalatokat? appeared first on alapblog.

Váratlanul jött a koronavírus-válság, és rövid időn belül kellett alkalmazkodnunk az új körülményekhez. Az átalakuló mindennapok a társadalmi magatartásban is változásokat hoztak, ami a higiéniás intézkedésekben, vásárlási szokásokban és napi életvitelben is megmutatkozott. Most, hogy a gazdaság túljutott a válságkezelés első fázisán, és lassan mindenki magához tér a sokkból, ideje összegezni az eddigi tapasztalatokat és elgondolkodni az új utakon.
A piackutatók már a járvány kirobbanása óta folyamatosan vizsgálják a társadalmi magatartás álalakulását. Különösen azok az országok érdekesek, ahol lassan kezdenek visszatérni a normális hétköznapok. Ezek a változások ugyanis tapasztalati úton adhatnak támpontokat az olyan államoknak, ahol a járvány még javában zajlik. Vajon milyen új szokásokra és normákra számíthatunk?
Az Ipsos április elején azt írta, hogy a pandémia hatására a felnőtt hazai lakosság fele (52%) egyáltalán nem hagyja el otthonát, míg tizenkettőből csupán egy fő mozog továbbra is változatlanul. A kijárási korlátozást inkább a fiatalok veszik komolyan: a 30 év alattiak 69 százaléka marad otthon, míg az 50 év felettiek kisebb arányban (43%) veszik komolyan a figyelmeztetést. A munkarend megváltozása első sorban a felsőfokú végzettségűeket és a közép-magyarországiakat érinti: a lakosság 31 százaléka teheti meg, hogy otthonról dolgozik, míg a társadalom nagyobb része, 40 százaléka továbbra is ugyanúgy bejár a munkahelyére. Ezek a számok azt igazolják, hogy a magyar lakosság elég eltérően éli meg a kijárási korlátozást, amit nem feltétlenül tapasztalnak meg azok, akik tényleg csak vásárlás céljából hagyják el a lakást.
A munkarendünkön túl a fogyasztói szokásaink is megváltoznak. Míg az első karanténintézkedések meghozatalakor sokan megrohanták a boltokat, most az látszik, hogy ritkul a fizikai üzletben történő vásárlás. Az Ipsos szerint sokkal gyakoribbá váltak az online megrendelések, főleg a magas iskolai végzettségűek, az egyedül élők és home office-ban dolgozók körében. Az is átalakult, hogy milyen termékeket tartunk feltétlenül szükségesnek: a kezdeti fázisban tartós élelmiszert, fertőtlenítőszert, maszkot és egyéb higiéniás felszereléseket vásároltunk, továbbá olyan informatikai cikkeket, amelyek az otthoni munkavégzéshez kellettek. Aztán ahogy alábbhagyott a kezdeti pánikhangulat és megszoktuk a tartós bezárkózás gondolatát, inkább az otthonlétünket kényelmesebbé tevő árucikkek lettek fontosak: játékkonzolok, bútorok, edzőfelszerelések.
A válság következtében sokan elvesztették munkájukat, és a romló gazdasági kilátások arra ösztönözték őket, hogy átgondolják pénzügyeiket. Egy németországi felmérés szerint a fogyasztók hosszútávon gazdasági visszaeséssel és a mostaninál szűkösebb jövedelemmel számolnak, ezért már most meghúzták a nadrágszíjat. A megkérdezettek negyede lemondta a betervezett nyaralását, 7 százalékuk pedig megfontolja, hogy vegyen-e új autót vagy ruházati cikkeket. A munkahelyek megszűnésével a társadalom jelentős részének romlott a vásárlóereje, ami a korlátozások megszűnte után új kihívások elé állítja a kereskedőket.
És akkor még nem beszéltünk a járvány pszichológiai tényezőjéről: a félelemről. Egyik napról a másikra rettegni kezdtünk egymástól, az irodaházaktól, a tömegközlekedéstől, a plázáktól, a lépcsőházak ajtókilincseitől és a liftek gombjaitól. Az elmúlt hónapokban láthattuk, hogy a digitális korban minden eddiginél gyorsabban terjednek a rémhírek, és a pánik egész országokat béníthat meg. A mostani tudásunkkal nehéz megítélni, hogy a fenyegetés mértékének megfelelően reagáltunk-e. Mindenesetre a jövőben arra is ügyelnünk kell, hogy a tömeges szorongás ne váljon tartós állapottá, és az elővigyázatosság ne csapjon át társadalmi elidegenedésbe.
És hogy mit tartogat a jövő? Az erre vonatkozó találgatásokkal tele van az internet, és néha nehéz eligazodni az egymásnak is ellentmondó elméletek között. Én inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy milyen társadalmi párbeszédek zajlanak. Biztos sokan észrevették, hogy mostanában mindenhol ilyen mondatokat hallunk: „az életünk már sohasem lesz a régi” és „a járvány után új világ jön el.” Úgy tűnik, hogy amíg nem áll rendelkezésünkre a vírus elleni csodaszer, addig meg kell tanulnunk együtt élni a járvány következményeivel. A piackutatások is azt sugallják, hogy sok minden fog változni a mindennapjainkban, átalakulhatnak egyes szokásaink, mechanizmusaink. De mégis azt mondom, hogy bánjunk óvatosan az egyértelmű kijelentésekkel, és kezeljük kritikával a leegyszerűsítő magyarázatokat, még akkor is, ha hangzatosak. A történelem ugyanis azt igazolja, hogy az igazság sokrétű és összetett. Ráadásul még semmi sincs eldöntve: rajtunk áll, hogy milyen játékszabályok szerint szervezzük meg az újrainduló életünket.

50 milliárd forint magyar, high-tech és zöld forrásra pályázhatnak a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások.