Jun 21

A medúzák átvehetik a hatalmat az óceánok fölött?

A kutatók évtizedek óta vizsgálják, hogy a klímaváltozás hogyan alakítja át az óceánok ökoszisztémáját, egyes fajokat ellehetetlenítve, másokat pedig túlszaporodásra késztetve. A sarki jég olvadása és a víz hőmérsékletének melegedése az eddigieknél kedvezőbb körülményeket teremtett egyes medúzafajoknak is, amelyek egyre nagyobb területeket foglalnak el a bolygó északi féltekén. De mit is jelent ez az óceánok, és az emberek számára?  A medúzák a klímaváltozás hatására egyre nagyobb területeket hódítanak meg a világ óceánjaiból. Charlotte Havermans, a német Alfred Wegener Intézet tengerbiológusa kutatócsapatával együtt nyolc medúzafaj elterjedtségét követte figyelemmel  az északi vizekben, majd megpróbálták kikövetkeztetni, hogy a különböző klíma-forgatókönyvek mentén mekkorára nőhet az élőhelyük a jövőben. Az általuk felállított modell szerint az évszázad második felében a medúzák még északabbra fognak húzódni az olvadó sarki jég miatt. Hasonló kutatásokat végzett Nagy-Britanniában a Marine Conservation Society, akik szintén megállapították, hogy a környezeti változások következtében bizonyos fajták – például a holdmedúzák vagy a hordómedúzák – száma jócskán megugrott a partvonal mentén.  De vajon mi okozhatja ezt a látványos terjedést? A válasz az átalakuló életkörülményekben rejlik. A medúzák számára az ideális vízhőmérséklet 26-30 °C között mozog, amely egy meglehetősen szűk tartomány. Az óceánok átlagos hőmérséklete 17 °C körüli, a tenger felszíne pedig elérheti a 20-30 fokot is. Ez az átlag azonban a globális felmelegedés hatására folyamatosan nő, ezáltal több, eddig szokatlan területen is ideális hőmérséklet alakulhat ki a medúzák számára. Ha emellett rendelkezésükre áll a megfelelő, 3,0-3,3 százalékos sótartalom-arány, a kellő vízsodrás és a táplálékforrás is, akkor semmi sem szabhat határt a terjedésüknek.  A medúzák terjedésének következményei  A medúzapopulációk kiterjedése azonban nem olyan ártalmatlan, mint gondolnánk. Növekvő számuk egyre nagyobb gondot jelent a vízi ökoszisztéma és a halászat szempontjából is. A megszaporodott medúzák ugyanis nagy számban akadnak bele a halászhálókba, és ezeket eldugítják, majd használhatatlanná teszik. Az is az ökoszisztéma egyensúlyának felborulását eredményezheti, hogy összességében kevesebb plankton és apróbb rák marad táplálékul a többi élőlénynek.  Havermans szerint ez a kiszorítási folyamat már megkezdődött, például a norvég fjordokon, ahol a medúzák elvonják a tőkehalak elől az elérhető táplálék mennyiségét.  Medúzákkal a műanyagszennyezés ellen   Erre a jelenségre dolgozták ki válaszul a GoJelly elnevezésű, EU által finanszírozott projektet, amely a medúzák által termelt nyálkát hasznosítja a szennyvízben található műanyagrészecskék eltávolítására, hogy azok ne kerüljenek bele az óceánba. Bizonyos fajták ugyanis stressz esetén olyan fehérjeszerkezetű nyálkát termelnek, amely képes felfogni és kiszűrni a mikro- és nanoműanyag-darabokat a környezetükből.   Az összegyűjtött nyálkát fagyasztva szárítják, majd egy henger alakú szűrőeszközbe helyezik, ahol a szárított nyálkaréteget egy homokréteg tartja a helyén. A kutatást vezető Jamileh Javidpour és csapata megállapították, hogy a nomád-, és a már korábban említett holdmedúza a legalkalmasabb fajták ezeknek a szűrőknek a kifejlesztésére. A technológia azért nagyszerű előrelépés a környezetvédelem terén, mert a jelenlegi szűrési technikák jellemzően nem alkalmasak a kisebb mikroműanyag-részecskék eltávolítására, a medúzanyálka azonban közel 100 százalékos hatékonyságot mutatott a laboratóriumi vizsgálatokon.   Tehát a medúzák terjedése az óceánokban nemcsak azt jelenti, hogy több ilyen állatot fedezhetünk fel a tengerpartok mentén; mint minden egyensúlyfelborulás, ez is negatív következményekkel járhat hosszú távon. Azonban némi okos innovációval előnyt kovácsolhatunk a jelenlétükből, a környezetvédelem szolgálatába állítva a műanyagszűrő „szuperképességüket”.  

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A legfrissebb gazdasági hírek, minden nap.