Az egyik legnépszerűbb cégforma Magyarországon a betéti társaság vagy röviden bt. Miért éri meg a többi cégformával szemben bt. alapításra
A Tippek Bt. alapítás esetére bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok működésében és beszámolási kötelezettségeiben, melynek egyik célja, hogy segítése az európai zöld megállapodásnak való megfelelést is. Blogunkban áttekintjük, mit jelent az ESG, hogyan befolyásolja a különböző iparágakat, és milyen követelményeket támasztanak a nemzetközi és hazai szabályozások. Ismerje meg, mire kell felkészülniük a vállalatoknak az új jelentéstételi normák fényében!

Zártkörű részvénykibocsátás keretében az osztrák székhelyű globális üzemanyag és vegyipari vállalat, az OMV, a romániai integrált energiaipari vállalat, a OMV
A 140 millió eurós befektetés: az OMV is csatlakozik az EIT InnoEnergy-hez bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

Ez a poszt szigorúan pénzügyi, mégis csak egy kisebbséget érint, őket viszont nagyon, ezért gondoltam írni róla. Minden egyesület, közösség, gyülekezet fenntartása pénzbe kerül, nincs ez másképp a vallási gyülekezetekkel sem. A lehető legrosszabb megoldás, ha az állam fizeti a számlákat, a világtörténelemben mindenkor, ahogy most is ez a gyakorlat a gyülekezetek prostituálodásához vezet, mert […]
A A tizedfizetésről bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.

A családjogi kérdéseket feldolgozó blogsorozatunkban a házasság és annak megromlása, a válás, a válóper, a vagyonjogi kérdések és a gyermekelhelyezés témaköreiben segítünk eligazodni. Dr. Bagi Éva válóperes ügyvédünk a házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatos blogsorozatunkban további kérdésekre adja meg a választ.

Itt az újabb uniós statisztika, az emberek hány százaléka nem engedheti meg magának, hogy legalább kétnaponta húst vagy annak megfelelő egyéb ételt egyen legalább egyszer.
A Napi ábra: minek annyit enni? bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.

Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották a Lukoilnak, hogy Ukrajnán keresztül szállítsák a kőolajat Európába. Az ukránok egyik indoka, hogy két év eltelt és nem úgy tűnik, hogy az érintett országok nagyon törték volna magukat, hogy leálljanak az orosz kőolajról. (Az érintett országok Magyarország, […]
A Olajkrízis várható Magyarországon? bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.

Megy most a találgatás idehaza, főleg a cégeknél, hogy lehetne elkerülni külföldi bankszámlával a tranzakciós adó további emelésének és a pénzváltási adó bevezetésének hatását. Tíz éve még kézenfekvő lehetőség volt Szlovákiában eurós számlát nyitni és onnan utalni, amit csak lehet, illetve oda fogadni legalább a külföldi utalásokat. Egy kedves olvasótól tudjuk, hogy a szlovák kormánynak […]
A Tranzakciós adó Szlovákiában is? bejegyzés először Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről-én jelent meg.

A 2023-ban zsarolóvírus által megtámadott magyar vállalatok több mint fele saját adatmentési módszereket alkalmazott, és nem kellett váltságdíjat fizetnie. A
A A magyar vállalatok akár 100 millió forint váltságdíjat fizetnek bejegyzés először Insiderblog.hu-én jelent meg.

Lassan hozzászokunk, hogy már nemcsak Brazília és Kalifornia szerepel visszatérően a hírekben pusztító erdőtüzekkel, hanem a jelenség egyre gyakrabban üti fel a fejét Európában is. Az okok a klímaváltozásra vezethetők vissza: a mind szárazabbá váló időjárás miatt egyre gyúlékonyabbá válik az erdők aljnövényzete. 

A korábbiaknál jóval gyakoribb és intenzívebb erdőtüzek mellett az erőltetett ütemű fakitermelés is tizedeli a bolygó faállományát. Az önmagában is kedvezőtlen következményeket hordozó problémákat még fájdalmasabbá teszi, hogy az erdőknek kulcsszerepük van az éghajlatváltozás negatív hatásainak kiküszöbölésében, ráadásul olyan természetes eszközként, amely fölött az embernek van némi befolyása. Míg a klíma szabályozásában szintén meghatározó óceánok kiterjedésére aligha lehetünk hatással, fák ültetésével mi magunk is hozzásegíthetjük erdőinket ahhoz, hogy alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásaikkal alakítsák az éghajlatot.  

Noha az erdők kulcsszerepe az első jogilag kötelező erejű, globális éghajlat-változási egyezmény, a 196 ország által aláírt 2015-ös párizsi megállapodás után egyre kevésbé kérdőjeleződött meg, ezt a közvélemény sokáig csupán a faültetéssel azonosította – tévesen. Ez ugyanis nem elég: a fenntartható jövőhöz létfontosságú a biológiai sokféleség megőrzése, ebben pedig a számos fajnak és élőhelynek otthont adó idős erdőkre hárul igen fontos feladat.  

Ezért is számított komoly mérföldkőnek és egyféle paradigmaváltásnak, hogy az Európai Bizottság tavaly elfogadott új iránymutatásaiban azonos fontosságot tulajdonított az erdősítési akciók támogatásának, valamint az idős erdők védelmének. A fák telepítésére és a természetes megújulásra egyaránt szükség van ahhoz, hogy az Európai Unió új fák elültetésére 2030-ig tervbe vett 3 milliárdos vállalása teljesüljön, ám a lehetőségek közé az organikus helyreállítási módszerektől a művelésbe vont területek visszaerdősítésén át a városi és városkörnyéki erdőgazdálkodásig számos új megközelítés is befért a régebbi telepítésű erdők proaktív védelme mellett. 

A sokszor több százéves erdőségeknek – amelyek az Európai Unió teljes erdőterületének mindössze a 3 százalékát teszik ki – támogatásra van szükségük ahhoz, hogy megőrizhessék ellenálló- és regenerációs képességüket. Egyfelől az éghajlatváltozás miatt sokszor radikálisan átalakuló klimatikus viszonyokkal kell megküzdeniük, másfelől ennek hatására korábban ismeretlen kártevők is megjelennek – az erős immunrendszer mindkét esetben elengedhetetlen. 

A helyzetet ugyanakkor nem könnyíti meg, hogy az Európai Unió földterületének 1,2 százalékát elfoglaló öreg erdőterületek ritkák, kicsik, széttagoltak, ráadásul az eloszlásuk is egyenlőtlen, hiszen 90 százalékuk négy országban, Svédországban, Bulgáriában, Finnországban és Romániában található. Az szerencsére megkülönböztető jelzéssel látja el őket, hogy többnyire kitüntetett helyük van a természeti örökségben azáltal, hogy számos veszélyeztetett és/vagy az adott területen őshonos fajnak nyújtanak élőhelyet. 

Európa éghajlatváltozással összefüggő esélyein sokat javít, hogy az öreg kontinensen – a világ számos pontjával ellentétben – évről-évre több az erdő. Ahhoz azonban, hogy ennek valóban legyen jelentősége, a szigetszerűen elszórt idős erdőinket féltő gonddal kell óvnunk: ezek jelentős szén-dioxidot tárolnak, tiszta levegővel látnak el minket, részt vesznek a talaj vízháztartásának kiegyensúlyozásában, miközben a biológiai sokféleség megtartásában, így a fenntartható jövő biztosításában is kiemelkedő a szerepük. 
 
ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2024.07.17-én.