Jun 22

A biológiai sokféleség védelmét sürgetik az Európai Bizottságnál a természetvédők

Az európai uniós helyreállítási források felhasználásának újragondolására van szükség a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozása érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint. Magyarország egyik legrégibb civil szervezeteként az MTVSZ több nemzetközi partnerszervezetével közös jelentést és javaslatcsomagot dolgozott ki az Európai Bizottság (EB) részére a gazdaságélénkítési és természetvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe vevő intézkedések kidolgozása érdekében. Magyarországon a Homokhátság térségében a legkritikusabb a helyzet, ahol csak a vízvisszatartás fejlesztésével és a magyar gazdák hosszú távú érdekeinek érvényesítésével érhető el az elsivatagodás kezelése és az élővilág megőrzése egyidejűleg.

Elemi társadalmi és gazdasági érdekünk a biodiverzitás megőrzése

Riasztó mértékben csökken a biológiai sokféleség Európában és Magyarországon egyaránt, a kedvezőtlen folyamatokat pedig felgyorsíthatja, amennyiben a gazdaságélénkítésre és környezetvédelmi célokra szánt fejlesztési források elosztásánál nem sikerül érvényesíteni a természetvédelmi szempontokat – állítja az MTVSZ. Rovarállományunk több mint háromnegyedét, mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madaraink közel harmadát elveszítettük az elmúlt néhány évtizedben. A közösségi jelentőségű élőhelyek mindössze 13,33%-a kedvező helyzetű, közel fele pedig rossz állapotban van. Minden késlekedés fajok tucatjait sodorja a kihalás szélére.

A folyamat azért is aggasztó, mert az emberiség fennmaradásának kulcsa a biológiai sokféleség megőrzése. Az egészséges ökoszisztémák biztosítják számunkra az élelmet, a belélegzett tiszta levegőt és az ivóvizet, emellett gondoskodnak az éghajlat szabályozásáról. A biológiai sokféleség emellett közvetlen hatással van a gazdaságra is, hiszen a természettel összhangban megvalósuló fejlesztések hatékonyan képesek hozzájárulni a gazdasági célokhoz is.

A probléma felismerését jelzi, hogy az EU-tagállamok vállalták, hogy 2030-ig kialakítják a „jól kezelt” védett területek hálózatát, amely az uniós szárazföldi és tengeri területeinek legalább 30%-át lefedi. A COVID-19 világjárvány okozta pénzügyi válságra reagálva 2021 februárjában életre hívott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF) teljes, 672,5 milliárd eurós keretösszege, 37%-ának felhasználását pedig kifejezetten a környezettudatos gazdasági átállásra, többek között a biológiai sokféleség védelmére irányozták elő.

Zöldítésre váró zöld helyreállítás

A probléma az, hogy a tagállamok az ún. „zöld” helyreállítás alatt szinte kizárólag a klímavédelmi és például az árvízvédelmi szempontokat figyelembe vették, a biodiverzitás védelmét szinte teljes mértékben elhanyagolták. Így a tagállamok többségénél a természetes élőhelyek megőrzésére és helyreállítására irányuló intézkedések hiányoznak a benyújtott tervekből az MTVSZ szerint. A kelet- és közép-európai országokban a biodiverzitásra szánt összegek nem érik el a teljes keret 1%-át.

A klímaválság és a biológiai sokféleség csökkenése számtalan ponton összefügg. Ha egy környezetbarát fejlesztés, például egy napelempark tönkretesz egy értékes zöld területet, akkor az így keletkezett természeti kár lenullázhatja a fejlesztés környezetvédelmi és gazdasági eredményeit” – mondta Farkas István, az MTVSZ társelnöke.

Éppen ezért az MTVSZ a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózattal és az EuroNaturral együtt egy közös jelentést készített és egy javaslatcsomagot juttatott el az Európai Bizottság részére annak érdekében, hogy a testület hatékonyabban ösztönözze a tagállamokat a természetvédelmi projektekbe történő befektetésekre. A javaslatok közé tartozik, hogy a Bizottság helyezze előtérbe a gazdaságélénkítő intézkedések során a jelentős károkozás elkerülését célzó módszerek alkalmazását. Így például egyáltalán ne hagyjon jóvá olyan projekteket, amelyek túl elnagyoltak, és hiányoznak belőlük konkrét információk, például a helyszínek megjelölése. Emellett zárja le azon projektek kifizetését, amelyek nem felelnek meg a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek.

Fontos az is, hogy az Európai Bizottság tegye egyértelművé a stratégiai környezeti vizsgálatokra vonatkozó követelményeket, és ne hagyja jóvá azok a terveket, amelyek esetében a vizsgálatok nem fejeződtek be. Emellett követelje meg, hogy a végrehajtás során jobb nyomonkövetési és vizsgálati mechanizmusok álljanak rendelkezésre – többek között monitoring bizottságok és panasztételi mechanizmusok. Továbbá jogi eszközökkel követelje meg az átláthatóságot és a társadalmi részvételt a tervek kidolgozásában. Szükség lenne Magyarországon is a természetvédelmi szervezetek részvételére a Helyreállítási Alap monitoring bizottságában.

Magyarország nem kér sivatagot

Magyarország esetén az európai uniós egyeztetés alatt álló magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) zöld forrásain belül a klímaváltozás által különösen fenyegetett Homokhátság vízpótlásának megoldása az egyik legfontosabb célkitűzés, amelyre 44 milliárd forintos keretösszeget különítenének el.

Ugyanakkor az MTVSZ szerint a mintegy 10 ezer négyzetkilométer alapterületű, 800 ezer embernek otthont adó térség elsivatagosodását csak az abban az esetben lehet kezelni, amennyiben a tervezett fejlesztésekhez kapcsolódóan a vizek megtartására és fenntartható hasznosítására is gondolnak a tervezők. Így például a vízgazdálkodási szerveknek jogot biztosítanak arra, hogy figyelembe vehessék a vízvisszatartással kapcsolatos közérdeket, és elutasíthassák a vízzel elárasztott területek levezetésére irányuló kérelmeket.

„Ennek ellentételezéseként a mezőgazdasági termelőket kompenzálni kell, ha földjeiken vízvisszatartó vagy más környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtanak. Ehhez pedig a mezőgazdasági támogatások terén is jelentős reformokra van szükség: a rendszeresen vízzel elárasztott földterületekre, vagy ahol a művelést környezeti okokból felhagyják, pénzbeni támogatás kellene járjon” – fejtette ki Ujj Zsuzsanna, az MTVSZ természetvédelmi programfelelőse. A programfelelős szerint átfogó strukturális változásra van szükség: át kell térni a vízigényes, nagy biomasszát termelő kultúrákról az extenzív földhasználatra, például a gyepterületek hasznosítására és a legeltetésre. Emellett a helyi önkormányzatoknak elővásárlási joggal kell rendelkezniük a vízvisszatartásra és egyéb ökológiai célokra szolgáló területek megszerzése céljából, a Natura 2000 területeken pedig korlátozni kellene az öntözést. Jelentősen kellene emelni az arányát a természetvédelmi célú projekteknek a vízgazdálkodási beavatkozásokon belül.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A legfrissebb gazdasági hírek, minden nap.