Brókerbotrány összefoglaló

Az első dominó

A Magyar Nemzeti Bank február 24-én felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Zrt. működési engedélyét. Az első hírek arról szóltak, hogy körülbelül 100 milliárd forintos lehet a károkozás, a jelenlegi ismereteink szerint ez az összeg nagyjából helytálló.

A nol.hu értesülései szerint a Buda-Cash-ügyben 95 milliárd forintnak „veszett nyoma”, 62-nek a bankokból, 33-nak a brókerházból. Ez a veszteség annak köszönhető, hogy a brókerház egy 1997-ben keletkezett milliárdos veszteséget eltitkolt, majd a menedzsment azt az utat választotta, hogy fejlesztik a hálózatukat, és a várhatóan növekedő bevételekből eltüntetik korábbi veszteségeiket.

A Buda-Cash összeomlásához sok rossz döntés vezetett és olyan szerencsétlen pénzpiaci események, amelyek a hógolyónyi méretű adósságot később lavinává duzzasztották.

Első lépésben 1997-ben az ázsiai részvénypiacon buktak, egy évvel később jött az orosz válság tett be nekik, majd 1999-ben rosszul spekuláltak az ázsiai tőzsdéken. Ennek következtében már 5 milliárd forintos mínuszban voltak. A spirál tovább tartott, a kifizetések az ügyfelek befizetésiből történtek, így 2004-ben már 20 milliárd, a gazdasági válságnak köszönhetően 2014-re már 85 milliárd forint volt a hiány. Az utolsó csepp a pohárban a svájci frank árfolyamának elszabadulása volt, amely újabb tízmilliárdos lyukat ütött a brókercégen.

A hatalmas összegeket egy fiktív számlán tüntették el, méghozzá a Karácsony Miklós nevén lévő 7920-as ügyfélszámlán. A legutolsó tranzakció 2015. január 30. és február másodika között történt, ekkor a brókerház négy regionális bankjától (külön-külön kapott) megbízás alapján közel 3,3 millió D151223 jelzésű diszkontkincstárjegyet vásárolt mintegy 62 milliárd forint értékben.

A botrány következtében nem csak a brókercég tevékenységét, hanem a cégcsoporthoz tartozó DRB-bankcsoport működését is felfüggesztették. Emiatt több magánember, illetve önkormányzat sokáig nem fért hozzá a pénzéhez, vagy csak limitált, 60000 forintos értékhatárig. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) március 10-én elkezdte az ügyfelek kártalanítását 100 ezer eurós összeghatárig, melyet zökkenőmentesen megtehet, miután az MNB felduzzasztotta az alap tőkéjét 107 milliárd forinttal.  A Buda-Cash ügyfelei pechesebbek, rájuk a Befektető-védelmi Alap (BEVA) szabályozása vonatkozik, itt az kártalanítás értékhatára 20 ezer euró.

Hungária Értékpapír Zrt.

10 nap telt el a Buda-Cash-botrányt követően, amikor egy kisebb piaci szereplő is lebukott. A Hungária Értékpapír Zrt. eddig bizonyítottan „mindössze” 300 millió forintos csalást követhetett el, de más értesülések szerint ez az összeg elérheti a milliárdos nagyságrendet is.

A rendőrség itt gyorsabban lépett, mind a Buda-Cash ügyében, hárman előzetes letartóztatásba kerültek. A bírósági indoklás szerint erre azért volt szükség, mert a feltételezett bűncselekmény olyan jellegű, ami alááshatja „a pénzintézeti rendszerbe vetett közbizalmat”. Ezen kívül befolyásolhatnák a tanúkat, újabb bűncselekményeket követhetnének el, de meg is szökhetnének.

A botrány kipattanása itt egy jóval amatőrebbnek tűnő módszernek köszönhető. A konkrét rendőrségi gyanú szerint K. Lászlóné utasítására J.-né Sz. Klára hamis pénztárbizonylatot készített arról, hogy az egyik ügyfelük 300 millió forintot vett fel készpénzben a kasszából. Az ügyfél semmit sem tudott arról, hogy meglopták, a gyanúsítottak ugyanis azt tervezték, hogy mielőtt felhasználná a számlaegyenlegét, visszacsempészik a „kölcsönvett” összeget – olvasható a hvg.hu oldalon.

A HVG-t megkereső ügyfél szerint a brókercég előszeretettel utazott az emberek adófizetést elkerülő jövedelmeire, amelyekre – mint egy pilótajátékban – extrahozamot ígért.

Ahol nem segít sem a BEVA, sem az OBA

A Quaestor FINANCIAL HRURIRA Kft. öncsődjével a harmadik cég dobta be a törölközőt két héten belül. A kiterjedt cégcsoporttal rendelkező QUAESTOR kötvényeket kibocsátó társaságát a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények döntötték be a tulajdonos állítása szerint. A Magyar Nemzeti Bank szerint viszont a csőd oka az, hogy jóval több kötvényt adtak el, mint amennyit kibocsátott.

Windisch László jegybanki alelnök szerint egyáltalán nem volt szükségszerű, hogy a kötvénykibocsátó cég csődvédelembe meneküljön. A Quaestornak ugyanis a kötvény-kibocsátási tájékoztató szerint nem volt muszáj másodlagos piacot biztosítania az értékpapírok számára, pusztán a bizalom fokozása érdekében jegyeztek árat folyamatosan, és vásárolták vissza a kötvényeiket. Ha tényleg csak az lett volna a gond, hogy a pánik miatt megszaporodtak a visszaváltások, elég lett volna felfüggeszteni a visszavásárlásokat. A társaságnak ráadásul hivatalosan – legalábbis – mindössze 5-6 milliárd forintnyi hitelpapírja jár le az idén, ennyit pedig gond nélkül meg tudtak volna újítani.

A Quaestor azonban az MNB gyanúja szerint jóval több kötvényt eladott az ügyfeleinek, mint amennyit a 70 milliárd forintos keretösszegű kötvényprogram szerint kibocsátott. Körülbelül 60 milliárd forintnyi hitelpapír dobtak csak a piacra, ehhez képest 210 milliárd forintnyit értékesíthettek, vagyis 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt adtak el. Windisch elmondása szerint ennél a brókercégnél is – akárcsak a Buda-Cashnél – arra lehet gyanakodni, hogy valótlan adatszolgáltatás történhetett.

A 25 éve alapított Quaestor valószínűleg a kisbefektetőktől gyűjtött megtakarításból próbálta finanszírozni a kiterjedt cégcsoport működését. Az ajánlat vonzónak tűnt, az elmúlt években jó néhány százalékpontot ráígérve a banki és az állampapírok kamatokra adták el az értékpapírokat. Eközben előfordulhatott az is, hogy a kisbefektetőket az intézményvédelmi alapok által nyújtott garanciákról is félretájékoztatták – erről tanúskodik a pénzügyi felügyelet egy korábbi végzése – foglalja jól össze a történteket a vg.hu oldala.

Mivel a kötvények nem estek sem a BEVA, sem az OBA hatásköre alá, ezért az ügyfelek ebben az esetben vannak a legnagyobb bajban.

Kik maradtak?

Az az értékpapír-állomány, amelyet önálló részvénytársaságként működő brókercégek kezeltek Magyarországon, 1950 milliárd forint nagyságú volt 2014-ben. Ez a szám 17,6 százalékkal haladta meg az előző évit, a befektetési cégek kezelt vagyona pedig három év alatt 640 milliárddal lett több. A Buda Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor nélkül 22 szereplős piacon egy versenyző, az Erste Befektetési Zrt. rendelkezik közvetlen banki háttérrel, vagyis teljesen független szereplőből 21 rendelkezik engedéllyel itthon. A piac ugyanakkor itt is meglehetősen koncentrált: az Erste leányán kívül három-négy nagyobb cég bír jelentős részesedéssel, köztük a Concorde és az Equilor a legnagyobb – írja a Világgazdaság.

A Concorde Csoport a Facebook oldalán tett közzé sajtóközleményt, melyben tájékoztatja ügyfeleit, hogy az ügyfelek pénze biztonságban van, mert azok elkülönített letéti számlákon kerültek elhelyezésre. Emellett az MNB vizsgálatok nem tártak fel hiányosságot, a Concorde Csoportot nemzetközi könyvvizsgálócég auditálja, illetve a csalásokban érintett piaci szereplőkkel a csoport nem áll üzleti kapcsolatban, velük szemben semmilyen kitettsége nincs.

Az EQUILOR Zrt. levélben nyugtatta a befektetőit, az indoklásuk több pontban is egyezik a Concorde csoport közleményével. A legfontosabb pont, hogy az ügyfelek tulajdonát képező értékpapírok, pl. befektetési jegyek, részvények, egyéb pénzügyi eszközök és pénzeszközök a jogszabályi előírásoknak megfelelően letétkezelőknél, elszámolóházaknál (pl. Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. - KELER) és nagy, nemzetközi hátterű kereskedelmi bankoknál kerülnek megőrzésre – olvasható a portfolio.hu oldalán.