Az online vásárlás lett a befutó
A járványhelyzet valódi nyertese a forgalmi adatok tekintetében, egyértelműen az e-kereskedelem. A koronavírus online vásárlási kedvre gyakorolt hatása közvetve már az év első negyedévében is érezhető volt, azonban a második negyedévre vált igazán meghatározóvá. A GKI Digital és az Árukereső.hu közös elemzéséből kiderült, hogy az év első kilenc hónapjában a hazai online kereskedelem bruttó 526,5 milliárd forintos forgalmat ért el, amely éves összevetésben nem kevesebb, mint 30 százalékos bővülést jelent . A számok pedig az ünnepi időszak alatt várhatóan csak tovább növekednek, a vásárlók a korlátozások miatt sokan inkább a webshopokat választják ajándékvásárlás céljából is.
A bankkártyás fizetést is jobban szeretjük
A magyar lakosság nemzetközi viszonylatban is, kiemelten ragaszkodik a készpénz használathoz, a háztartások készpénzállománya mintegy 5400 milliárdra tehető. Habár a gazdaság - és monetáris politika részéről a készpénzmennyiség átcsoportosítására számos, számlaközi pénzforgalmat ösztönző intézkedés született az utóbbi években, úgy, mint például az áfa alanyok online adatszolgáltatási kötelezettsége vagy az azonnali fizetési rendszer, úgy tűnik, a járványhelyzet nyitotta meg a kapuit a kártyás vásárlások nagyobb népszerűségének. Bár még mindig a készpénz a leggyakrabban és legnagyobb értékben igénybe vett fizetőeszköz, de fontos változás, hogy korábban nem tapasztalt ütemben gyorsult a kártyás fizetések térnyerése. Az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) tagjai közreműködésével készített, reprezentatív kutatás szerint járványügyi helyzet kialakulása óta a megkérdezettek 35 százaléka elektronikus módon fizet, amikor csak lehet, illetve az esetek többségében a készpénz használatát inkább elkerülik.
Karácsonyi ajándékok, idén szűkösebben?
A pandémiás helyzet és a romló gazdasági mutatók azt sejtetik, hogy idén bizony szűkösebb a családok karácsonyi vásárlásokra szánt kerete. A Budapest Bank felmérése ugyanakkor azt az eredményt hozta, hogy az idei ünnepekkor a tavalyi évvel megegyező összeget, átlagosan 58.600 forintot terveznek karácsonyi ajándékok vásárlására költeni a magyarok. Némiképp azért árnyalja a képet, hogy a megkérdezettek ebből a keretből az előző éves adatokhoz képest több, összesen 7 szerettüket tervezik megajándékozni. Vagyis, az egy-egy ajándékra költött átlagos összeg azért mégiscsak alulmúlja az eddigi számokat. A kutatás szerint az ajándékokért a többség érintésmentesen, bankkártyával fizet, a vásárláskor pedig idén jelentősen nagyobb a webáruházak szerepe.
Fogyasztói döntések: mást keresünk és értékelünk
A koronavírus-járvány a forgalmi adatokon és a fizetési szokásokon túl számos más változást hozott, leginkább a választásaink és értékítéletünk tekintetében. Számos kutatás felszínre hozta ugyanis, hogy a pandémiás helyzet miatt jóval fontosabbá vált az egészségünk védelmének kérdése, amivel párhuzamban fokozottabban figyelünk az egészségtudatosságra. Olyan magatartásminták is előtérbe kerültek, mint a szeretteink védelme és a biztonságérzet iránti törekvések.
Szemléltető adat, hogy a pwc által végzett összehasonlító kutatás szerint a járvány kitörése előtt a városi lakosok az arra vonatkozó kérdésre, hogy miért élnek városban, a három legfontosabb okként a munkahelyi lehetőségeket (31%), a biztonság és védelemi szempontokat (27%) és az egészségügyet (19%) jelölték meg. A világjárvány kitörése után viszont a megkérdezett városlakók 49%-a jelölte meg a biztonságot és védelmet, 45%-a az egészségügyet és szintén 45%-a a munkahelyi lehetőségeket. Vagyis a pandémiás helyzet hatására jelentősen átformálódtak az életminőség szempontjából fontos tényezőkkel kapcsolatos értékítéletek.
Fenntarthatóság a jövő kulcsa
A koronavírus okozta sokk közpolitikai szinten, egész Európa számára egyértelművé tette választást: a hasonló járványhelyzetek elkerülése és a fenntartható jövő érdekében a zöld, digitális és alkalmazkodásra képes közösség létrehozása a cél.
Bár minden bizonnyal a nemzetközi közösségnek akár évtizedekre is szüksége lehet ahhoz, hogy felmérje a válság teljes terjedelmét, többek között annak demográfiai, illetve a szennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt hatását, már vannak arra utaló jelek, hogy a koronavírushoz kapcsolódó intézkedések rövid és hosszú távon is hatással lehetnek a környezetre.
Ez alapot szolgált arra, hogy az Európai Bizottság az ún. európai zöld megállapodásban tegyen javaslatot a hosszú távú fenntarthatóságra való átállásra, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai megfontolásokat középpontba helyezve. Ehhez pedig jelentős szakpolitikai csomagokat is hozzárendelt, többek között a közelmúltban javasolt, biodiverzitási és a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiákat.
A fenntarthatósági prioritásokat a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó 1,1 billió EUR összegű uniós költségvetési javaslat is egyértelműen tükrözi.