Eco.hu
Jan 05

Mi történt 2020-ban a régióban? – A közép- és kelet-európai piacok elmúlt egy éve a globális válságon túl

Az év során példátlan veszteségeket könyvelt el a szolgáltató szektor, különösen a súlyos károkat elszenvedő idegenforgalom. Több közép- és kelet-európai ország kénytelen mind a geopolitikai eseményekkel, mind a választások utóhatásaival szembenézni. Ugyanakkor a mai disztópikus világban is látszanak már a fellendülés reménykeltő jelei; például a monetáris politikai sikerek, a javuló hitelminősítések és az EU és az eurózóna tervezett bővülése. Bár a KKE-piacok 2020. évi teljesítményének értékelésekor megkerülhetetlen szempont a pandémia hatása, az OTP Global Markets vezető nemzetközi pénzügyi szakértői a válságon kívüli piacformáló tényezőkbe és a régió gazdaságainak helyzetébe is betekintést nyújtanak.



2020 a példa nélkül álló fejlemények éve volt a pénzügyi piacokon: a pandémia sorra dönti meg a rekordokat és térdre kényszeríti a világgazdaságot. Miután ilyen válságra emberemlékezet óta nem volt példa modern világunkban, a legfőbb kihívást az jelenti, hogy miként értékeljük ennek reálgazdasági hatását és hogyan hozzunk helyes piaci döntéseket a globális gazdasági bizonytalanság közepette.

Piaci mozgások a pandémia árnyékában

Bulgária erősen kezdte az évet: a kötvénypiacokon 2020 első két hónapjában csökkentek a hozamok. A Covid19 valamivel kevésbé befolyásolta a bolgár hozamokat, mint a régió más országaiét – a 8 éves hozam 1,175%-ra ugrott április végére, azaz 110 bázisponttal változott a lezárások kezdete és a csúcs között. Ezzel szemben az ugyanazon futamidős román hozam 197 bp-tal nőtt, míg a horvát kötvényeknél 130 bp-os emelkedés volt tapasztalható. A bolgár kötvényhozamok a 2020 februárjában tapasztaltaknál alacsonyabb szintek felé tartanak.

Románia gazdasági növekedésére és pénzügyi stabilitására vonatkozóan kezdetben a becslések rendkívül pesszimisták voltak, de a pandémia a jól teljesítő ágazatoknak, például az építőiparnak és az informatikának köszönhetően végül nem járt az eredetileg várt megsemmisítő hatással. Az ország valutája meglehetősen stabil maradt, hónapokon át az 1%-os tartományban mozgott. A lej kamatlábak 1-2% körüli szintre csökkentek. A vállalati szektorban eddig nem volt jelentős növekedés a bedőlések számában, bár ez jövőre még változhat. A román piacot meghatározó legfontosabb esemény 2020-ban az volt, hogy a Moody’s és a Fitch megerősítette Románia befektetésre ajánlott minősítését, ami hozzájárult az árfolyam és a helyi pénznemben jegyzett kamatlábak stabilitásához.

Szerbia esetében a kormány és a Szerb Nemzeti Bank (NBS) együttesen 5 milliárd eurót kitevő intézkedései hatást gyakoroltak a piacra (pl. közvetlen kifizetések, halasztott adófizetés, kölcsönök, garanciaprogramok, hitelmoratóriumok, kamatlábcsökkentések, a nagyvállalati kötvénykibocsátási szabályok enyhítése, valamint az NBS másodpiaci kötvényvásárlásai). Az NBS előrejelzései szerint ez 2020-ra -1%-os GDP-növekedést eredményez majd, ami az egyik legjobb eredmény Európában. A Covid19 gazdasági hatásainak enyhítésére irányuló kormányzati intézkedéseknek, valamint az NBS intézkedéseinek és piaci beavatkozási lépéseinek köszönhetően sikerült megőrizni a pénz- és devizapiacok relatív stabilitását. A pénzügyi instrumentumok piaca azonban erősen változékony volt, hirtelen és nagymértékű ingadozások mentek végbe a helyi, de különösen a nemzetközileg kibocsátott államkötvények árfolyamában. A helyben kibocsátott 12 éves szerb dinár kötvény az év végén 3,30%-os hozamon, majd az év során 100 bp-tal magasabb szinten forgott, míg a közelmúltban 3,95%-os szinten stabilizálódott. A 2029-es lejáratú eurokötvény-tartozás ennél is erősebb ingadozást mutatott. A válság előtti 0,90%-ról egészen 3,20%-ra ment fel a hozam, míg jelenleg 1,35%-os hozammal kereskednek a kötvénnyel.



Ez év októberében a Moody's Investors Service egy fokkal, A3-ra javította fel Szlovénia hitelminősítését, kilátásait pedig stabilnak ítélte. A felminősítés főbb indokai közé tartozott, hogy javultak az államadósság-teher és az adósságteher-viselés képességi mutatók a hasonló országokkal való összehasonlításban, jelentősen javult a bankrendszer állapota és lezárultak a privatizációk az ország legnagyobb bankjaiban. Nem sokkal azt követően, hogy a Moody’s feljavította a hitelminősítését, Szlovénia sikerrel hajtott végre egy új, 1 milliárd eurós 30 éves kibocsátást árazáskor 0,493%-os hozam mellett.

Miután az OPEC+ 2020 márciusában úgy döntött, hogy nem csökkenti a kitermelést, a csökkenő olajár jelentős hatással volt az orosz helyi piacokra. A dollár-rubel devizaárfolyam a 82,00-es szint fölé emelkedett, és a kötvényhozamok ennek eredményeképpen 200 bp-tal nőttek. Az orosz jegybank (CBR) 200 bázispontos alapkamat-lazítási ciklust valósított meg, 6,25%-ról a jelenlegi 4,25%-ra. A pénzügyminisztérium új típusú, a RUONIA-kamatlábhoz kötött kötvényeket vezetett be, és több mint 2 billió rubel értékben vett fel hitelt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy felvállalták a kamatkockázatot. A Covid19 és az OPEC+ döntése miatt mélypontra estek a helyi piacok. Később – a CBR intézkedései és a kamatvágási várakozások nyomán – a helyi piacok a globális részvényekhez hasonlóan magukhoz tértek. Július óta erős nyomás alatt voltak az orosz eszközök a hatalmas pénzügyminisztériumi hitelfelvételi tervek és egyes nemzetközi politikai fejlemények miatt (például a fehérorosz választások, a hegyi-karabahi konfliktus, az Egyesült Államokban zajló választások és az esetleges további Oroszország elleni szankciókat illető bizonytalanság).

A regionális piacokra ható monetáris politikák és geopolitikai események

Ukrajnában ez a válság is úgy indult, mint a korábbiak: az emberek és a vállalatok intenzív devizavásárlásokba kezdtek, a hrivnya folyamatosan veszített az értékéből. A pánikszerű kereslet kezelésére az ukrán nemzeti bank (NBU) a devizatartalékból történő eladással avatkozott be a piaci folyamatokba. Az NBU intervenciói enyhítettek a pánikon: a devizakereslet kielégítését követően a nemzeti valuta erősödésnek indult. Az infláció növekedése lelassult, 2020. április végén éves alapon 2,1% volt. A folyó fizetési mérleg mérsékelt deficitje, az államháztartási hiány mérsékelt szintje és a kezelhető inflációs mutatók egyaránt az ukrán gazdaság erősödését jelzik. A folyó fizetési mérleg hiánya 2019-ben a GDP 3%-a alatt maradt – a korábbi recessziók idején ennek 2,5-3-szorosát is elérte a mutató. Ez annak volt köszönhető, hogy a Nemzeti Bank a mesterséges szintű, rögzített árfolyam fenntartása helyett a keresletet és kínálatot, valamint a gazdaság valós állapotát tükröző lebegő árfolyamra való áttérés mellett döntött. Emellett új pénzügyi instrumentum került a piacra, a kamatcsereügylet (IRS).

Moldova piacán a moldovai nemzeti bank (NBM) monetáris politikájának enyhülése volt a legfontosabb esemény 2020-ban. Az alapkamat mintegy a felére csökkent: a 2019. év végi 5,5%-ról október végére 2,65%-ra. A nemzeti valuta kötelező tartalékolására vonatkozó követelményszintet a 2019 végi 42%-ról 2020. október végére 32%-ra csökkentették. Ugyanakkor a devizaforrások tartalékolási arányát a 2019 végi 18%-ról 2020. októberre 28,5%-ra emelték. Ezek az intézkedések sem hozták meg azonban az inflációs trend korrekcióját. A jegybank szeptembertől kezdődően végez devizaintervenciót a bankközi piacon. A kereskedelmi volumenek csökkenése is megfigyelhető volt (import -10%, export -13,4%). A monetáris politika nyomására azonban korrekció indult el az elmúlt hónapban a nemzeti valuta erősödési trendjében. Ehhez még hozzájárult a likviditásbőség, ami a kamatmarzsok és a kamatnyereség szűkülését eredményezte. A devizapiaci tőkeáttételes spread az erős volatilitásnak köszönhetően plusznyereséget termelt a bankszektorban a devizaoldalon (+34% devizabevétel).

 

Albánia a globális mellett lokális geopolitikai válsággal is szembesült ebben az évben. Az országot 2019 novemberében sújtó pusztító földrengést követően Brüsszelben megrendezett adományozói konferencia nyomán 1,15 milliárd eurót ajánlottak fel a részt vevő országok és nemzetközi pénzintézetek a lakáságazat támogatására. A földrengést követően a döntéshozók eleinte nem számítottak az ország növekedési esélyeinek tartós romlására, de a Covid19 pandémia kitörését követően költségvetési és monetáris oldalon egyaránt intézkedéseket vezettek be. Albánia engedékeny típusú költségvetési politikára váltott, növelte a folyó kiadásokat, a vállalatok hitelhez jutását állami garanciaprogramokkal segítette és a földrengés utáni helyreállítást célzó állami beruházásokat hajtott végre. Az albán jegybank ezzel párhuzamosan csökkentette az irányadó kamatlábat és nagyobb mennyiségű likviditást injektált a gazdaságba, hogy csökkentse a finanszírozási költségeket és növelje a pénzmennyiséget.

Mi maradt meg az Adriai-tenger idegenforgalmából?

Az I. negyedévben végbement kisebb csökkenés után a bolgár idegenforgalom és kereskedelem 2020 II. negyedévében éves alapon több mint 21%-kal esett vissza, miután március-áprilisban leállt az idegenforgalom és a szálloda- és vendéglátóipar. Ez az ágazat Bulgária GDP-jének 13%-át adja. Az előzetes adatok szerint a III. negyedévben élénkülés volt tapasztalható, ám a IV. negyedévi negatív fejlemények miatt valószínű, hogy az idegenforgalom szélesebb értelemben vett csökkenése 15-20% körül lesz majd éves alapon.

A horvát gazdaság szintén erősen függ az idegenforgalomtól, amely közvetlenül vagy közvetve a GDP mintegy 25%-át termeli meg. Horvátország 2020-ban a turista beutazások jelentős csökkenése ellenére is elérte a 2019. évi idegenforgalmi bevételei 50%-át, azaz túlteljesítette a 30% körüli előzetes várakozásokat. A globális szinten kedvezőtlen gazdasági feltételek miatt az idegenforgalom mellett meredek csökkenést mutattak a GDP egyéb összetevői is, elsősorban a lakossági fogyasztás, az export és az egyének hazautalásai (ez 2019-ben a GDP 6%-át tette ki).

Montenegró idegenforgalma több mint 80%-os visszaesést könyvelt el. Ezt megszenvedték a kapcsolódó ágazatok, például az élelmiszer-termelés, az export és a kereskedelmi forgalom is. További csökkenés várható a beruházásokban és az összkiadásokat tekintve. Az idegenforgalom és a kapcsolódó szolgáltatások visszaesése, a visszafogott exportkereslet és az utazási korlátozások a foglalkoztatottság és a jövedelmek csökkenéséhez vezetnek majd, egyebek között a szegényebb és alacsonyan képzett lakosok körében is, akik gyakrabban végeznek idénymunkát és dolgoznak eseti szerződéssel és önfoglalkoztatásos formában.

Albánia idegenforgalmi bevétele akár 20-35%-kal is csökkenhet 2020-ban, ami jelentős hatással lesz az ország növekedésére, mivel az ágazat a GDP akár 20%-át is megtermeli. A GDP reálértéke ebben az évben nagymértékben fog csökkenni, miután komoly visszaesés várható az idegenforgalom, a külföldi közvetlentőke-befektetések, a hazautalások és a mezőgazdaság területén. Az elkövetkező évben a földrengést követő újjáépítésnek köszönhetően egyre fontosabb növekedési tényező lesz majd a lakossági fogyasztás. A növekedés elsődleges hajtóerejét a szolgáltatások – ezen belül főként az idegenforgalom – és az építőipar jelentik majd.

Egységben az erő – belépés az eurózónába

A Covid-járvány fejleményei fényében Horvátország és Bulgária újabb lépést tett az euróövezeti tagság felé. Az Európai Bizottság július 10-én hivatalosan is felvette a két országot a II. európai árfolyam-mechanizmus rendszerébe. Az ERM-II rögzített, de módosítható árfolyamot ír elő az érintett devizák és az euró közötti középárfolyamként, valamint a középárfolyam körül egy ± 15% normál szélességű mozgási sávot biztosít.

Bulgária egyszerre lépett be a bankunióba és az ERM II-be, ami jelentős eredménynek számít az ország gazdaságtörténetében. Emellett az Európai Központi Bank (EKB) a fenntartható gazdasági konvergencia érdekében szoros együttműködést alakított ki a bolgár jegybankkal. Miután az EKB döntése alapján a bolgár leva bekerült a II. európai árfolyam-mechanizmusba, a Moody’s Baa2-ről Baa1-re minősítette fel az országot, és kilátásait stabilról pozitívra módosította.

A piaci szereplők megerősítésnek tekintették a bejelentést, amely pozitív hatással volt az árfolyamra, a helyi és nemzetközi államadósság-hozamokra, valamint a két ország gazdasági erejének és ellenálló képességének általános megítélésére. Kihívást jelenthet azonban az, hogy a Covid-válságot követő költségvetési kiigazítások miatt a vártnál több évre lehet szükség az összes követelmény, így a maastrichti konvergencia kritériumok teljesítéséhez, valamint a jogszabályok összeegyeztethetőségének növeléséhez.

Azonnali gazdasági hatása ugyan nincs, de Albánia leendő piacai szempontjából jelentős mérföldkő, hogy az Európai Unió tagállamai egyhangúlag az ország EU-csatlakozása mellett döntöttek és hozzájárultak az erről szóló hivatalos tárgyalások megkezdéséhez.

Piacbefolyásoló választások a régióban

A szerb országgyűlési választások eredménye és a régi-új kormány hivatalba lépése pozitív hatással volt az árfolyamra és a kamatokra. A Szerb Haladó Párt (SNS) a szavazatok 60,65%-át nyerte el. A szavazók 49%-a adta le voksát. A befektetők ezt a 2014-ben sikeresen beindított és elfogadott reformok folytatásaként értelmezték. Költségvetési és monetáris politikájának változatlan folytatása mellett Szerbia a pénz- és devizapiacokon is stabilitást ért el. A Szerb Nemzeti Bank három körben, 1,25%-ra csökkentette a referencia alapkamatot, összhangban a más jegybankok által világszerte követett eljárással.

Moldova nemzeti valutája az év közepén megérezte, hogy a szavazók Európa-párti elnököt választottak, bár novemberre az árfolyam ismét az év eleji szintre állt be a dollárral szemben, illetve 6,4%-kal gyengült az euróval szemben.

A horvátországi elnökválasztás és a montenegrói országgyűlési választások alig befolyásolták a helyi piacokat. Még az sem hatott a kamatokra, hogy Montenegróban az ellenzéki pártok szerezték meg a parlamenti többséget.

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A legfrissebb gazdasági hírek, minden nap.