Aug 30

Ruhákra és tanszerekre költik a legtöbbet az iskolakezdési szezonban

Kiemelten kezelik a magyar szülők gyermekeik megfelelő iskolázását, amiért plusz kiadásokat is hajlandóak vállalni – derült ki a Magyar Bankholding friss reprezentatív kutatásából[1]. Tanév elején a legnagyobb mértékben a ruházkodás költsége terheli meg a családi kasszát, míg év közben a különórákra költenek a legtöbbet a szülők. A felmerülő kiadások finanszírozását tekintve leginkább az adott havi bevételükre támaszkodnak, de vannak, akik hitelt is igénybe vesznek az iskolakezdési szezonban.

A nyár vége minden évben kihívások elé állítja a szülőket az iskolakezdés során felmerülő többletkiadások miatt, ennek ellenére mindent megtesznek azért, hogy gyermekeik megfelelő oktatási eszközökhöz jussanak. A Magyar Bankholding megbízásából készült reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 62 százaléka szerint a ruházkodás és a cipővásárlás költségei a legjelentősebbek a családok számára. Második helyen a taneszközök – füzetek, írószerek és tankönyvek – szerepeltek (40%), míg harmadik helyre az iskola utáni extra tevékenységek, például a sporttevékenységek és a különórák finanszírozásai kerültek (31%).

Bár jellemzően a tanévkezdés jár az egyik legnagyobb kiadással az év során, a szülők még az iskolakezdési szezont követően is extra költségeket fordítanak az oktatásra. A válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy év közben az iskolán kívüli plusz tevékenységekre – szakkörök, különórák, tanfolyamok –, 36 százaléka pedig az informatikai eszközök vásárlására fordít nagyobb összeget. Évközi extra kiadásnak számít még a sportszerek és sportruházatok megvétele (23%), valamint a lakhatás biztosítása kollégista gyermekeik számára (21%).

Felmerül a hitel is

A kutatás kitért arra is, hogy a felmerülő plusz kiadásokat milyen forrásból tervezik idén finanszírozni a megkérdezettek. Az extraköltségeket túlnyomó részt az aktuális havi bevételből (51%), vagy kifejezetten az erre az időszakra félretett összegekből finanszírozzák (39%), amelyre átlagosan 4,5 hónapig spórolnak.

A megtakarítás mellett megjelenik a banki hitel is, mint finanszírozási forrás. A kutatásban résztvevők 15 százaléka vett már fel hitelt gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások fedezésére, közülük 10 százalék pedig elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben is igénybe vegyen valamilyen hitelterméket. A lakosság 20 százaléka egyelőre még nem élt ezzel a lehetőséggel, de úgy gondolja, hogy a jövőben szükséges lehet a hitelfelvétel.

A korábban már hitelfelvétellel élő válaszadók 43 százalékban személyi kölcsönt, 20 százalékban pedig hitelkártyát vettek igénybe gyermeknevelési költségek miatt, több mint kétharmaduk pedig kisebb, maximum 500 ezer forint értékig terjedő összegben gondolkozott” – mondta Somogyi Péter, a Magyar Bankholding lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója. Hozzátette: „A kisebb kiadások finanszírozására a legjobb megoldást a személyi kölcsönök, illetve a hitelkártya konstrukciók olyan kedvező feltételű hitelterméket biztosít, amelyek azonnali megoldást jelenthetnek egy olyan időszakban, mint az iskolakezdés.”

A válaszadók 46 százalékban informatikai eszközök – tablet, számítógép, mobiltelefon – megvásárlására, 31 százalékban a hazai felsőoktatási költségek fedezésére, 28 százalékban pedig taneszközök finanszírozására vesznek fel leginkább hitelt.

Zsebpénzt továbbra is készpénzben adunk

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban a zsebpénz – a megkérdezettek majdnem háromnegyede (73%) ad valamekkora összeget gyermekének. Gyakoriságot tekintve a válaszadók 44 százaléka a heti, 20 százaléka pedig a havi zsebpénzt részesíti előnyben. Havi összeget tekintve átlagosan 3 és 5 ezer forint között (26%), illetve 5 és 10 ezer forint közötti (23%) összeget adnak a szülők, de a válaszadók 10 százaléka 10 és 20 ezer forint közötti zsebpénzt is biztosít gyermekük számára.

Az egyre népszerűbb kártyahasználat ellenére a zsebpénzt jelentős részben készpénzben kapják a gyerekek (80%). Ezt a legtöbb gyermek étkezésre (69%), szórakozásra (47%) és ruházkodásra (21%) költi, de közel egyharmaduk (31%) rendszeresen félreteszi a kapott összeget.

[1]A Magyar Bankholding friss reprezentatív kutatása 525 fős lakossági mintán készült 2022 augusztusában, online kérdőív formájában.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A legfrissebb gazdasági hírek, minden nap.