Eco.hu
Oct 26

Úgy változik a magyar média, mint az évszakok

2016.október 8.-án a Népszabadság nyomtatott és internetes változatát felfüggesztette a Mediaworks. Tegnap azonban a Budapesti Értéktőzsde oldalán jelent meg a közlemény, hogy az OPIMUS Press Zrt. megszerezte a Népszabadságot is kiadó Mediaworks részvényeinek 100 százalékát. Nem ez az első eset, hogy egy nagy népszerűségnek örvendő és nagy olvasótáborral rendelkező újság életciklusa végéhez ért, vagy tulajdonosváltáson ment át. 2016-ban a havonta-kéthavonta megjelenő médiumok közül szintén megpecsételődött néhány fontosabb lap sorsa. Legtöbb esetben a pénzhiánnyal indokolják a változást. Az ECO.hu az utóbbi évek fontosabb lapbezárásainak és tulajdonosváltásainak járt utána
man-hands-reading-boy

A Népszabadság megszűnése kapcsán a kiadó indokai között szerepelt, hogy a lap példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal csökkent, emellett 5 milliárd forint veszteséget termelt. Csaknem 200 ezer fős olvasótáborával és közel 50 ezres példányszámával jóval meghaladta a többi közéleti napilap mutatóit, ugyanakkor a lapbezárás után egy 200 ezer fős olvasótáborral rendelkező, és közel 50 ezres példányszámmal működő napilap szűnt meg. A történet kedden új fordulatot vett: a BÉT weboldalán megjelent egy közlemény, miszerint az OPIMIUS Press Zrt. megvette a Népszabadságot is kiadó Mediaworks-t. A Népszabadság szerkesztőségének a tulajdonosváltásra történő reakciója lehet a következő meghatározó esemény az ügyben.




A Népszabadság közönségét 40 százalékban diplomások alkották, és 69 százalékuk minimum érettségizett személy volt; tehát a lap egy magasan kvalifikált olvasóközönséggel rendelkezett. Az országos lapok előfizetőinek körülbelül fele választotta az újságot.




A magyar sajtótörténetben nem a Népszabadság az első olyan sajtótermék, amely nagy népszerűsége ellenére megszűntetés, vagy tulajdonosváltás sorsára jutott. A Metropol 2016. június 14-én jelent meg utoljára. Az ingyenes napilap megszűnéséért hivatalosan szintén – a Népszabadsághoz hasonlóan – a veszteséges működést tették felelőssé. A Metropol naponta 330 ezer nyomtatott példányban jelent meg, amit budapesti köztereken, valamint az összes megyeszékhelyen terjesztettek. A megszűnés körül nagy volt a felhajtás; a Népszabadság szerint a Metropol bezárásának valós oka abban rejlett, hogy pont abban a hónapban indult el a szintén ingyenes napilap, a Lokál, amelyet ugyanazon a helyeken osztogatják jelenleg is, ahol korábban a Metropol újságot. A Metróként elhíresült ingyenes lap tizennyolc év után tűnt el a hazai médiapiacról.

A Napi Gazdaság életében 2013-ban történt egy nagyobb volumenű változás. Tulajdonosváltás történt, amely belső ellentéteket szült a lapnál; olyannyira, hogy a Napi Gazdaság online felülete, a Napi.hu levált a nyomtatott lapról és önálló működésbe kezdett. Az Napi.hu szerkesztőségét nagyrészt a régi lap újságírói alkották, a felület pedig egy gazdasági-üzleti hírportálként funkcionált. A nyomtatott verzió 2015. szeptember 1-től nevet és arculatot váltott, azóta Magyar Idők néven fut.




A magyar médiapiacon történt fontosabb események:

• 2011. január - Új médiatörvény, megalakul a MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap)
• 2013. május - A Ringier és az Axel-Springer egyesül, ennek következtében a Népszabadság, a Nemzeti Sport és 8 megyei napilap Vienna Capital Partners (VCP) kezébe kerül.
• 2013. augusztus - A Századvég Gazdaságkutató Zrt. megvásárolja a Napi Gazdaságot
• 2015. március – elindul az M1 állami hírtelevízió
• 2015. december - Az Origo, a Magyar Telekomtól a New Wave Media Kft-hez kerül
• 2016. május-június – Ingyenes napilap indul, a Lokál (Modern Media adja ki), megszűnik a szintén ingyenes napilap, a Metropol
• 2016. október – megszűnik a Népszabadság, később új tulajdonos jelenik meg a láthatáron




A 2016-os év a havonta, kéthavonta megjelenő médiumnak sem kedvezett. Több folyóirat is elvérzett idén tavasszal. A színház című folyóirat tavalyi 17,5 millió forintos támogatását az NKA idén 6,7 millió forintra csökkentette, emiatt a például a nyári dupla szám finanszírozása hitelből történt. A lap azóta – mint a cikkben említett médiumok esetében már több esetben is –csak online formában működik tovább. A kortárs zenével foglalkozó Muzsika című lap a kapott támogatásokból csak a tartozásaik rendezését tudta kifizetni. A lap 59 éves főszerkesztője, elmondása szerint közel egy éve egy fillért sem keresett a lapnál. A szintén online felületre szoruló Muzsika munkatársai úgy gondolják, hogy a kortárs zene sínyli meg a legjobban a támogatások csökkentését, ugyanis ez volt az egyetlen nyomtatott felület, amely a műfaj eredményeit figyelemmel kísérte. A Beszélő anyagi körülményei is romlottak, ami ahhoz vezetett, hogy évekkel ezelőtt megszűnt a print alapú megjelenés a lapnál. Mára az online verziótól is megvonták a támogatásokat, ezért a munkatársak kasszája finanszírozza még azt is, hogy az online felület szervere fennmaradjon, ami megőrzi eddigi munkásságukat.

A Népszabadság megszűnése egyébként nem csak a magyar közvélemény és sajtóközösség nemtetszését váltotta ki, a nemzetközi média is foglalkozott az esettel. Az alábbi kiemelésben látható, hogy mely nagy külföldi médium írt az egyik legtöbb példányszámban eladott napilap hirtelen megszüntetéséről.




• New York Times (az AP híre alapján): Komoly sztorik után felfüggesztették a baloldali lapot
• AFP: Magyarország legnagyobb ellenzéki lapját felfüggesztették
• BBC: Magyarország legnagyobb lapját bezárták, kormányzati nyomás lehet a háttérben
• Reuters: Váratlanul leállt Magyarország legnagyobb baloldali lapja
• Frankfurter Allgemeine Zeitung: Megszűnik Magyarország legnagyobb ellenzéki újságja - Aggódnak a sajtószabadságért
• Spiegel: Leállították a legnagyobb magyar ellenzéki újságot
• Die Presse: Megszűnés előtt áll a magyar ellenzéki Népszabadság

 

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A legfrissebb gazdasági hírek, minden nap.