A szuverén vagyonalapok válságban játszott szerepe

A szuverén vagyonalapok jelentősége a nemzetközi pénzügyi rendszerben ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években. Habár a szuverén vagyonalap elnevezést elsőként Andrew Rozanov használta 2005-ös „Ki birtokolja a nemzetek vagyonát?” c. cikkében, a fogalom azóta általánosan elterjedtté vált. A szuverén vagyonalapoknak nincs általánosan elfogadott definíciójuk, működésükkel kapcsolatban azonban kiemelhetőek bizonyos általános jellemzők. Olyan állami tulajdonban lévő befektetési alapokról van szó, amelyek egy bizonyos ország elkülönített vagyonának kezelését végzik, konkrét makroökonómiai célokat szem előtt tartva. Általában azok az országok rendelkeznek szuverén vagyonalappal/alapokkal, amelyek nyersanyag- és feldolgozóipari exportjuk révén több éve folyó fizetésimérleg-többlettel rendelkeznek, és külföldi eszközállományuk meghaladja az „optimális tartalékszintet”. Ugyanis minden ország rendelkezik hivatalos tartalékokkal, amelyek fontos szerepet játszhatnak a kormány gazdaságpolitikájában: devizapiaci intervenció segítségével befolyásolható a hazai valuta árfolyama, sokkok idején a gazdaság szereplőit külföldi pénzhez juttathatja. A megfelelő mennyiségű tartalék azt is jelzi a pénzügyi piacok felé, hogy az ország ki tudja egyenlíteni a külfölddel szembeni fizetési kötelezettségeit. A fizetési mérleg átmeneti deficitét is lehet finanszírozni a jegybanki tartalékkal, valamint természeti katasztrófák, vészhelyzet esetére is biztosíthatja a szükséges „puffert”. [...] Bővebben!