Blogajánló

Keresztárfolyamok
CHF/HUF 405.2976 0,00%
EUR/HUF 394.6413 0,00%
EUR/USD 1.01914 0,00%
USD/HUF 387.2165 0,10%
USD/JPY 134.8785 -0,10%
Napi aktív részvények
Nyertesek
NUTEX 9.96 5,30%
DUNAHOUSE 496 5,10%
TAKAREKJZB 422 4,50%
OTP 9290 4,00%
FUTURAQUA 20 4,20%
Vesztesek
POLYDUCT 13700 -5,80%
MASTERPLAST 3810 -5,00%
MEGAKRAN 4.06 -3,30%
NAP 1192 -3,10%
AKKO 287 -2,00%
Legforgalmasabbak
OTP 9290 4,00%
MOL 2936 1,20%
RICHTER 8300 -1,00%
MASTERPLAST 3810 -5,00%
MTELEKOM 316 0,30%
HoldBlog
Exkluzív (mini)interjút készítettünk Zsiday Viktor portfóliómenedzserrel, aki az elmúlt hetekben, több blogbejegyzése kapcsán, gyakran szerepelt a médiában. Ezúttal – olvasóink kérésére – többek között a... The post Zsiday Viktor: Van fantázia a hazai piacban appeared first on HOLDBLOG.
Aug 09
HoldBlog
Globalizált korunk leglényegesebb jellemzőinek egyike, hogy megválaszthatjuk, hol élünk, hol éljenek gyermekeink. Amióta az eszemet tudom, nem élt az emberiség akkora választási szabadságban, mint manapság.... The post Bölcsesség kalandoroknak s ingatlanvadászoknak appeared first on HOLDBLOG.
Aug 08
Insider blog
Ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az internetes keresések alapján is a napelemek, a kandallók és cserépkályhák iránt a kormány rezsicsökkentésre vonatkozó
Aug 06
HoldBlog
Volt már amerikai steaktérkép és európai strandverseny, most mutatjuk, sörgyártásban mely nemzetek a legnagyobb szereplők! Kína – bőven – előzi Amerikát, sőt mindenki mást is.... The post Sörhatalmak klubja appeared first on HOLDBLOG.
Aug 06
HoldBlog
Energiaválság, alapanyaghiány, kínai zéró Covid politika, gazdasági és politikai feszült légkör – az autógyártás (egyik) keleti császárát, Japánt sem kímélik az iparág kihívásai. A szigetországban... The post Elmaradnak a japán autóipar számai appeared first on HOLDBLOG.
Aug 05
Kiszámoló blog
Mindenki ismeri a tanmesét, miszerint körbeállták a vakok az elefántot, hogy megtudják, hogy is néz ki. Mivel mindenki csak egy apró részletét érte el az elefántnak, akinek a füle jutott, meg volt győződve, hogy az elefánt olyan, mint egy lapulevél, akinek a farka, annak az elefánt egy kötélnek tűnt, akinek a lába, az oszlopnak vélte és így tovább. Így vagyunk The post Hogy néz ki az elefánt? first appeared on Kiszámoló - egy blog a pénzügyekről.
Aug 05
Chikansplanet blog
 A levegőbe pumpált masszív szén-dioxid mennyiség miatt az óceán egyébként természetes savasodása jelentősen felgyorsult, melynek negatív hatását elsősorban a tengeri élőlények érzik meg. Jelenleg azért küzdenek a természetvédők, hogy lassítsák ezt a folyamatot, illetve erősítsék azokat az ökoszisztémákat, amelyek képesek tompítani a következményeket. A fosszilis üzemanyagok égetésével rengeteg szén-dioxid kerül a levegőbe, de a partmenti szennyeződések és a mélytengeri metánszivárgások sem javítanak a helyzeten. Az ipari forradalom 200 évvel ezelőtti kezdete óta nagyjából 0,1-gyel esett a pH-értéke az óceán felületének. Ez nem tűnhet soknak, de valójában 30 százalékkal vált savasabbá – írja az óceánokért és az atmoszféráért felelős amerikai szabályozó ügynökség, a NOAA. Ahogy a Treehugger is beszámol róla, a savasodás az oldódó szén-dioxiddal kezdődik. Az emberekhez hasonlóan a víz alatti állatok is sejtlégzéssel generálnak energiát, melléktermékként szén-dioxidot bocsátva ki. Az óceánban lévő jelentős CO2 része azonban a légkörből ered. A tengervízben feloldódva kémiai változásokon megy keresztül: először a vízzel vegyülve szénsav keletkezik, ami pedig lebomlik különálló hidrogénionokká. Ezek a felesleges hidrogénionok a karbonátionokhoz csatlakozva bikarbonátokat eredményeznek. Ha az óceánokban nincs elég anyag, amihez a különálló hidrogénionok kapcsolódni tudnának, akkor idővel felgyülemlenek és csökkentik a víz pH-értékét, vagyis növelik annak savasságát. Normális körülmények között a karbonátionok szabadon tudnak kapcsolódni más óceánbeli ionokkal, például a kalciuméval, hogy kalcium-karbonátok keletkezhessenek. Az állatoknak szükségük van erre a kémiai folyamatra ahhoz, hogy struktúráikat kialakítsák: ilyenek a korallzátonyok vagy a kagylóépítő lények, mint a csigák. Azzal, hogy a savasodás elnyeli az ionokat, csökkenti az elérhető lehetőségek számát. Ez a rákokat is hátrányosan érinti, akik például képtelenek kiadni magukból a vérükben felgyülemlett szén-dioxidot, így módosítva saját savasságukat. A halak hangérzékelő, tájoláshoz szükséges „fülcsontjai” szintén károkat szenvednek. Kezdetben a szakértők úgy vélték, hogy az óceánok szén-dioxid elnyelő képessége akár jó dolog is lehet, elvégre kevesebb szén-dioxid hevíti a Földet. Az elmúlt évtizedben azonban rájöttek arra, hogy ez a lassított felmelegedés módosítja az óceán vegyi jellegét. A tudósok azt feltételezték, hogy a folyók elég kémiai anyagot szállítanak a kövekből az óceánokba a pH-érték stabilitásához – ezt „pufferelésnek” nevezik. Az óceáni szén-dioxid azonban olyan  gyorsan oldódik, hogy a természetes pufferelés képtelen vele tartani az iramot. Ahogy a felületi rétegek fokozatosan keverednek a mély vízzel, a teljes vízre hatással vannak. Mivel napjaink óceánjai még nem érték be a kibocsátott szén-dioxid feldolgozását, így ha teljesen leállnánk ezzel, akkor is elkerülhetetlen lenne már a savasodás  – hacsak közvetlenül nem tudnánk kivonni az atmoszférából annak okát. A csökkentés, vagy akár a visszafordítás megoldás lehet. A hínárok és moszatok fotoszintetizálással mérsékelhetnék a savasodás hatását, de egy 2016-os kutatás szerint az elmúlt fél évszázadban 30 százalékkal csökkent a hínárerdők mérete a vizsgált  ökorégiókban. Ettől függetlenül erőfeszítések folynak, hogy több növénnyel védett helyet alakíthassanak ki. A légköri felmelegedéssel az óceánmélyi, jelenleg nagy nyomás által védett metánkészletek is felszabadulhatnak, tovább rontva a helyzeten. A szennyezés növeli az élőlények légzésigényét, ami több energiát követel, növelve a szén-dioxidot – erre is ügyelnie kell a világnak. A „klímaváltozás azonosan gonosz ikertestvére” drasztikus változások előidézője lehet. Eddig nagyjából 525 milliárd tonnányi CO2 került az óceánokba a légkörből, jelenleg pedig napi 22 millióval számolhatunk. Még nem tudni pontosan minden messzemenő következményét a folyamatoknak, de az biztos, hogy a vízi élet jelentősen megváltozik: egyes organizmusok nemcsak, hogy életben maradhatnak, de még kedvezhet is nekik ez a közeg, míg mások akár ki is halhatnak. Veszélybe kerülhet több millió ember táplálékforrása, és a következmények a turizmustól a tengerhez kapcsolódó gazdaságokig terjedhetnek, komolyan befolyásolva országok és egész kontinensek jövőjét.   
Aug 05
Insider blog
Belföldi nyaralás során a bankkártyával rendelkező felnőttek majdnem fele került már olyan helyzetbe, hogy el kellett állnia a vásárlástól, mert
Aug 05
HoldBlog
Az európai gáztárolók töltöttsége közel 70 százalékos szintet ért el, amely nagyságrendileg megegyezik az előző öt év azonos időszakának átlagával. Az Európai Unió nemrégiben kihirdetett... The post Kedvezően alakul az európai gáztárolók töltöttségi szintje appeared first on HOLDBLOG.
Aug 05
HoldBlog
„Mennyi időre írta ki magát Oroszország a világgazdaságból, várhatóan mennyi ideig maradhatnak életben a szankciók?” Szőcs Gábor és Maróti Ádám válaszolnak Oroszország hosszú évek szenvedése... The post Olvasóink kérdezték, válaszolunk – Orosz-ukrán helyzet appeared first on HOLDBLOG.
Aug 04

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A legfrissebb gazdasági hírek, minden nap.