Klímavédelem: megoldóképlet helyett tanuló rendszerek

Szakmai és baráti beszélgetéseken egyaránt gyakran találkozom olyan véleményekkel, amelyek mögött egyfajta csodavárás húzódik meg. Félreértés ne essék: én is izgatottan várom a valódi áttörést a fúziós energiában, ahogy a zöldhidrogén-alapú meghajtással kapcsolatos fejleményekhez is nagy reményeket fűzök. Azonban szilárd meggyőződésem, hogy kifejezetten félrevezető stratégia egy kócoshajú tudós megjelenésében bízni, aki előáll majd a klímakatasztrófa veszélyét egyetlen varázsütésre eltüntető megoldóképlettel.
Legfőképpen azért nem, mert ez a hozzáállás könnyen ad felmentést a konkrét és azonnali cselekvés alól – márpedig a klímacélok elérésében ezeknek a célzott lépéseknek minden másnál jóval több hasznát vesszük. Hadd hozzak erre egy konkrét példát, a földgázt, amely a fosszilis energiahordozók közé tartozik ugyan, az azonban, hogy mekkora a hozzájárulása a károsanyagok emissziójához, alapvetően a végfelhasználáson múlik.
Magyarországon sokan egyetértenek abban, hogy a nukleáris energia és a megújulók együttműködése és összehangolása elégíti ki hosszútávon az energetikai szükségleteket, miközben a hagyományos technológiákat fokozatosan kivezetjük a rendszerből. Ehhez azonban még húsz-huszonöt évig szükség lesz a földgázra, amely egyelőre kiegyenlítő szerepet is betölt a villamosenergia-rendszerben. Az időjárási sajátosságokhoz igazodóan képződő nap- és a szélenergiához ugyanis kell egy rugalmas eszköz: egy gázerőmű, amelyet egyetlen mozdulattal lehet ki- vagy bekapcsolni az aktuális áramfelvételi igények szerint.
Ez ráadásul azt is jelenti, hogy fokozatosan csökken a szén-dioxid-kibocsátásuk. Most tekintsünk is el attól, hogy mennyit javult ezeknek is a technológiája: a kombinált ciklusú gázturbinás erőművek (CCGT) például sokkal jobb hatásfokkal rendelkeznek elődjeiknél, és már csak emiatt is alacsony a fajlagos CO2-emissziójuk. Induljunk ki abból, hogy egy évekkel ezelőtt épült és az év egészében működő gázerőmű – leszámítva a kötelező leállásokat és szervizeket – nagyjából 8000 órát teljesít egy év alatt. Ha a termelési volumen ennek csak a fele, az máris jóval kevesebb károsanyagkibocsátást jelent, márpedig a kiegyenlítéshez az is elég lehet, ha ezek az eszközök akár csak 1500 órát mennek egy évben.
Amennyiben nem a nagyobb léptékű változások elodázásáról szólnak, az említetthez hasonló, apróbb lépéseket sem szabad lebecsülni. Már csak amiatt sem, mert az igazán nagy áttörésre várni a megújuló energiák esetében is pont a lényegről tudja elterelni a figyelmet. Itt is rövidlátó szemlélet egyetlen technológiára feltenni mindent és attól várni a megoldást. Sokkal célravezetőbb olyan mixet találni, amelyben a különböző technológiáknak, például a nap, szél és biogáz hasznosításának is megtaláljuk a helyét.
Ez fokozottan érvényes Magyarországra, ahol nem adottak azok a feltételek, amelyek lehetővé tennék, hogy belátható időn belül kizárólag megújulókkal lássuk el az egész országot. Ezért egy olyan energiarendszert kell kialakítanunk, amelyben a fenntarthatóság a zsinórmérték, azonban képes a tanulásra, az önkorrekcióra és új dolgok, új technológiák integrálására. Ahelyett, hogy a megváltó csodára várnánk, amelynek majd – amennyiben bekövetkezik – örülhetünk, érdemes célirányosan és megfontoltan, lépésről lépésre haladni, fokozatosan nyitva teret a leginnovatívabb és legzöldebb technológiáknak.
ifj. Chikán Attila véleménycikke a VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2024.01.24-én.
 

Automatic electronic switch control water pump pressure controller.

A szivattyú nyomáskapcsoló beállításáról röviden

Nagyon sokféle szivattyú között válogathatunk manapság, ám egy hatékony öntöző vagy vízellátó rendszer kiépítéséhez még szükségünk lesz bizonyos tartozékokra. Az egyik ilyen a szivattyú nyomáskapcsoló, ami nem összekeverendő az áramláskapcsolóval, mivel ezeket sokszor egy lapon szokták emlegetni.   Mikor van szükség szivattyú nyomáskapcsolóra?   Ha szeretnénk kiépíteni pl. egy automatizált öntözőrendszert, akkor érdemes egy nyomáskapcsolót…

Legislative changes supporting the restart of wind power development

Since the beginning of the year, the Government has modified the previous legal environment concerning the development of wind power plants in several areas in order to increase wind power capacity. According to the Ministry of Energy’s communication so far, wind power capacity is expected to increase to around 1,000 MW by 2030.
The post Legislative changes supporting the restart of wind power development appeared first on Advocatus.

Szép mosoly, nagyobb önbizalom

Veszprém városában a fogfehérítés népszerű esztétikai eljárás, amelyet sokan választanak a vonzóbb mosoly eléréséért. Veszprém városában is…

Jogszabályváltozások a szélerőmű fejlesztések újraindítása érdekében

A Kormány az év elejétől a szélerőművek fejlesztését érintő korábbi jogszabályi környezetet több ponton is átalakította a szélerőmű-kapacitások bővítése érdekében. Az Energiaügyi Minisztérium eddigi kommunikációja alapján a szélerőművi kapacitások mintegy 1.000 MW-ra történő bővülése várható 2030-ig.
The post Jogszabályváltozások a szélerőmű fejlesztések újraindítása érdekében appeared first on Advocatus.

5 könnyen megvalósítható kezdeményezés, amivel fenntarthatóbbá tehetjük a hétköznapjainkat

Az év kezdete mindig remek alkalom arra, hogy felülvizsgáljuk a szokásainkat és új dolgokba kezdjünk bele. Mi lenne, ha idén nemcsak személyes céljainkat valósítanánk meg, hanem a környezetvédelmet és az energiahatékonyságot is szem előtt tartanánk? Az alábbiakban olyan könnyen megvalósítható változtatásokat gyűjtöttem össze, amelyek nem igényelnek nagy erőfeszítést, mégis sokat segíthetnek abban, hogy kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk után. 
1. Válasszunk olyan termékeket, amelyek nincsenek felesleges műanyagba csomagolva 

A műanyagszennyezés globális probléma, amely súlyos hatással van a tengerekre, óceánokra és azok teljes élővilágára. A Dunából például naponta (!) 4,2 tonna műanyaghulladék kerül a Fekete-tengerbe, amelynek lebomlása évszázadokig is eltarthat. A műanyag helyett újrahasznosítható vagy éppen csomagolás nélküli termékek választásával és az újrahasznosítható zacskók használatával csökkenthetjük az egyszer használatos műanyagok iránti keresletet. Ennek jó példája lehet, ha nem olyan gyümölcsöket és zöldségeket választunk, amelyek feleslegesen agyon vannak csomagolva, és mi sem tépünk le új zacskót egy szem alma vagy két citrom megvásárlásáért. 
2. Nézzünk alaposan a hűtőszekrényünk mélyére 

Az energiafogyasztás optimalizálása nem csak a költségeket csökkenti, de jelentős mértékben hozzájárul a környezetvédelemhez is. Az energiahatékony háztartási eszközök és megoldások alkalmazásával csökkenthetjük a szén-dioxid-kibocsátást és az erőforrások fogyasztását. Talán nem is gondolnánk, de a hűtőszekrények lehetnek a legnagyobb energiafogyasztók otthonainkban, ezért érdemes lehet beruházni egy energiatakarékos, A+-os modellre. Egyébként a rendszeres leolvasztással és tisztán tartással is sokat javíthatunk a gépek teljesítményén, mert a hátoldalukon megtapadó por és a jegesedés hatására is jóval többet fogyasztanak.  
3. Lépjünk be egy kosárközösségbe 

A helyi és szezonális élelmiszerek választása nem csak környezetbarát, de legtöbbször frissebb és táplálóbb is. A tudatos étkezés, a húsmentes napok bevezetése és az ételhulladék minimalizálása mind-mind a fenntarthatóbb táplálkozás alapjait rakják le. Érdemes böngészni a Tudatos Vásárlók oldalát, hogy képbe kerüljünk a szezonális gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatban, és keresni egy piacot vagy kosárközösséget, ahonnan frissen szerezhetjük be az árut. Utóbbiak lényege, hogy a termelők, a vásárlók és egy önkéntes csapat együtt, közösségben szervezi meg az élelmiszerek eljuttatását a termelőtől a vásárlóig, ezzel élénkítve a helyi gazdaságot, és lerövidítve az ellátási láncot. Az országszerte működő közösségi rendszerről többek között itt olvashatunk bővebben.  
4. Ismerjük meg a fenntarthatóságot minősítő szervezetek logóit 

A boltban is tudunk fenntartható döntéseket hozni, hiszen tudatos vásárlással fogyasztóként képesek vagyunk befolyásolni a gyártók és kereskedők termelési gyakorlatait. A fenntarthatóbb és etikusabb termékeket választva támogathatjuk azokat a vállalatokat, amelyek felelősségteljes módon állnak hozzá a környezetvédelemhez és a számunkra fontos társadalmi kérdésekhez. Ehhez fontos, hogy ismerjük a csomagolásokon található jelöléseket és tanúsítványokat, amelyek tájékoztatnak minket az adott termék eredetéről, valamint a csomagolás újrahasznosíthatóságáról is. A Fair Trade és a Rainforest Alliance logói például a beszerzés etikusságáról és a természeti környezet védelméről tudósítanak, a termékek csomagolására vonatkozó jelölésekről pedig itt olvasható bővebb információ.  
5. Legyen az új hobbink a kertészkedés 

A saját zöldségek és gyümölcsök termesztése meglepően sok örömöt és sikerélményt tartogat, ráadásul még az önfenntartó életmód irányába is elvezet. A házi kertek, vagy akár nagyvárosi alternatívaként a közösségi kertek egyszerre szemet gyönyörködtetőek, hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez, továbbá minimalizálják az élelmiszerek szállításából eredő káros környezeti hatásokat is. Szerencsére nem kell órákat robotolnunk ahhoz, hogy saját biokertet valósítsunk meg, sőt: a biokertészet lényege éppen az, hogy kevesebb erőfeszítéssel, a természet saját erőforrásaira támaszkodva egészségesebb és ellenállóbb zöldségeket és gyümölcsöket termesszünk. Aki szeretne elmélyedni ebben a témában, az további tippeket kaphat Őry Barnabás: A 3 órás kert című könyvéből.  

Ezek az apró változtatások nemcsak egyéni szinten járnak előnyökkel, hanem együttesen is képesek arra, hogy valódi hatással legyünk a környezetünkre – és nem is kell hozzájuk felforgatnunk az egész életünket.