„Habár érzékelhető a megtorpanás, az e-kereskedelem és a logisztika továbbra is növekszik” – Interjú Csereklei Zoltánnal és Táncsics Andrással

Az elmúlt években robbanásszerű növekedés történt az e-kereskedelmi piacon, a szektor hihetetlen sebességgel és dinamikusan fejlődött, amire a pandémia csak még jobban ráerősített. Ki van könnyebb helyzetben: aki most lép be, vagy aki már évek óta jelen van? Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy piacvezető webshopnak, és hogyan tudja támogatni, sőt növelni a kapacitásait egy fulfillment logisztikai szolgáltató? Mikor érkezhet el a csúcspont és milyen prognózissal számolnak a szereplők az idei évben? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Csereklei Zoltánnal, a Pelenka.hu alapítójával, és Táncsics Andrással, a Boxy Zrt. vezérigazgatójával.

Az európaiak többsége csökkenti az otthoni energiafogyasztást

Az Európai Bizottság hétfőn közzétett felmérése szerint az európaiak 71 százaléka vezetett be intézkedéseket otthonában az energiafogyasztás csökkentésére, 48 százalékuk aggódik, hogy ki tudja-e fizetni rezsiköltségeit, jelzáloghitelét, és a munkába járás költségeit.

„Habár érzékelhető a megtorpanás, az e-kereskedelem és a logisztika továbbra is növekszik”

Az elmúlt években robbanásszerű növekedés történt az e-kereskedelmi piacon, a szektor hihetetlen sebességgel és dinamikusan fejlődött, amire a pandémia csak még jobban ráerősített. Ki van könnyebb helyzetben: aki most lép be, vagy aki már évek óta jelen van? Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy piacvezető webshopnak, és hogyan tudja támogatni, sőt növelni a kapacitásait egy fulfillment logisztikai szolgáltató? Mikor érkezhet el a csúcspont és milyen prognózissal számolnak a szereplők az idei évben? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Csereklei Zoltánnal, a Pelenka.hu alapítójával, és Táncsics Andrással, a Boxy Zrt. vezérigazgatójával.

Forrong Franciaország a nyugdíjreform miatt, de miért?

A francia nyugdíjrendszer reformjára a rendszer hosszútávú fenntarthatósága és egyszerűsítése miatt van szükség, mert a korábbi módosítások ellenére a kiadások 2022-ben elérték a francia GDP 14,5%-át (2021-ben még „csak” 13,9%-át), miközben az EU átlaga 10-11% körül ingadozik, Magyarországon pedig 8,4% ez az arány. A francia nyugdíjkassza kiadása idén meghaladja a 330 milliárd eurót (132 ezer milliárd forintot), ami a magyar nyugdíjköltségvetés közel 22-szerese. Az idei deficitet 1,8 milliárd euróra várják, ami a reform hiányában 2025-re már 10,7 milliárd, 2030-ra 13,5 milliárd és 2035-re 21,2 milliárd euróra nőne. A francia nyugdíjrendszer nem csak drága, hanem elképesztően komplikált is. Az állami alapnyugdíj is hat versenyszférában és négy közszférában működő alpillérből áll, a kötelező kiegészítő pillért pedig 42 ágazati és vállalati nyugdíjintézmény alkotja, köztük olyan történelmi ékkövek, mint a Párizsi Opera 1698 óta működő, vagy a Comedie francaise színház szintén több száz éves nyugdíjintézménye, és olyan óriások, mint a versenyszférában nem mezőgazdasági munkakörben alkalmazottak kiegészítő nyugdíját biztosító Agirc-Arrco foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató. A nyugdíjreform e körülmények miatt teljes mértékben indokoltnak tűnik, a franciák azonban a jelek szerint ezt egyáltalán nem fogadják el, mert szerzett jogaik sérelmét látják a módosító intézkedésekben.

A Kreml köti az ebet a karóhoz az atomfegyverek Belaruszba telepítésének kérdésében – Háborús híreink kedden

Továbbra is az orosz taktikai atomfegyverek Fehéroroszországba telepítése a legforróbb nemzetközi téma az ukrajnai háború kapcsán. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő hétfőn azt mondta, Moszkvát nem érdekli, mit mond a Nyugat, a fegyvereket Belaruszba telepítik. Az ügyben megszólalt Kína is, a Fehér Ház pedig azt közölte, egyelőre nincsenek jelek arra, hogy a taktikai nukleáris fegyverek a csatlós országba érkeztek volna.

Kanárivá vált az arany a szénbányában

A fizikai arany vételének, eladásának és tartásának is magas költségei vannak, így logikus lehet a tőzsdén kereskedett eszközökkel követni a sárga fém árfolyamát.