Újabb bombasztikus előrejelzés a zöld energia fényes jövőjéről. A Bloomberg New Energy Finance prognózisa szerint 2030-ra évi 630 milliárd dollárra nő a megújuló forrásokba áramló beruházások összege világszerte, ami 230 százalékos növekedést jelentene a 2012-es szinthez képest. Persze szokás szerint ez csak az egyik „forgatókönyv” az előrejelzésben szereplő háromból, arról nem is beszélve, hogy az elemzők által feltételezett általános hurráoptimizmus ellenére jelenleg minden friss beszámoló egyelőre csak a zöld beruházások drasztikus csökkenéséről szól. A pénzügyi válság, illetve a sok országban inkább csak kampányszerű politikai elköteleződés ingadozása nem kedvez a zöld beruházásoknak. A technológiák árának drasztikus csökkenése azonban nyilván pozitívan hat majd, persze az már más kérdés, hogy ennek a gyártók is annyira örülnek-e.
Mindez korántsem jelenti azt, hogy a zöld források kulcsjelentőségét, illetve a bennük rejlő perspektívát ma már bármely épeszű döntéshozó meg akarná komolyabban kérdőjelezni. Az iparág súlya, illetve a kiépült óriási kapacitások már önmagukban akkora tehetetlenséggel bírnak, hogy még a megújuló források ellen sötét hátsó szobákban fenekedő legelvetemültebb fosszilis energia lobbisták is meggondolják, mennyire vállalják fel a nyilvánosság előtt ezzel ellentétes véleményüket (vagy még inkább érdekeiket).
[…] Bővebben!

Érdekes dolog ez a profit-kérdés. Mi számít vajon extraprofitnak? Két százalék, négy százalék, tíz százalék? Habár az energiaszektort érintő kommunikáció eddig rendre hatalmasnak állította be a tőkeköltségre vetített 2,5-4 százalék közötti megtérülési mutatókat, most úgy tűnik, hogy vannak olyan élethelyzetek a kormánypárt megközelítésében, amikor a korábban égbekiáltó nyerészkedésként kikiáltott 4 százalék már nem is méltányos haszon, azt érdemes 10 százalékra emelni. És akkor jöjjön a 100 forintos kérdés: vajon mi a közös a trafikosok és az energiaszektor szereplői között? Csak egy dolog – a bevételek és profit fölött gyakorolt állami kontroll. És mi a legnagyobb különbség? Természetesen az államilag garantált profit mértéke.
A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

JavaScript is disabled!

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

Due to photosynthesis, forests and forest products play an important role in climate change mitigation. In Sweden the annual gross removal from living tree biomass is currently about 165 Million Metric tons of CO2-equivalent (MtCO2e) per year. This can be compared to the reported net emission from other sectors, (energy, industry, agriculture, and waste) to the UNFCCC of around 65 MtCO2e per year. A large proportion of the growth is used in products that at least partly substitute fossil fuel based products. After accounting for the harvest, the net annual growth of living biomass results in a net removal of approximately 30 MtCO2e per year.
[…] Bővebben!

Kit hívhatunk ma szakértőnek, és egyáltalán: elhihetjük-e egyáltalán bárkiről is, hogy a nagybetűs „tudás” birtokában van? Ilyen kellemetlen kérdésekkel kénytelen szembesülni a mai vállalatvezető döntései meghozatalakor. Rá kell döbbennie, hogy amit korábban biztos tudásnak, igazodási pontnak tartott, az immár csak folyamatosan változó és nehezen megfogható alapot jelent.
Régen minden olyan egyszerűnek tűnt, voltak tudósaink, akik papírra vetve tanaikat, sokszor évezredekre meghatározták egy-egy tudományág fejlődését. Persze, időről-időre voltak olyanok, akik bizonyos axiómákat megkérdőjeleztek, és szerencsés esetben csak nem kaptak publicitást tanaikhoz, szerencsétlen esetben akár meg is égették őket. S mi következik mindebből azon mai vállalatvezetők számára, akik döntéseket igyekeznek hozni sokszor egyértelműnek tűnő helyzetekben?
[…] Bővebben!

Kit hívhatunk ma szakértőnek, és egyáltalán: elhihetjük-e egyáltalán bárkiről is, hogy a nagybetűs „tudás” birtokában van? Ilyen kellemetlen kérdésekkel kénytelen szembesülni a mai vállalatvezető döntései meghozatalakor. Rá kell döbbennie, hogy amit korábban biztos tudásnak, igazodási pontnak tartott, az immár csak folyamatosan változó és nehezen megfogható alapot jelent.
Régen minden olyan egyszerűnek tűnt, voltak tudósaink, akik papírra vetve tanaikat, sokszor évezredekre meghatározták egy-egy tudományág fejlődését. Persze, időről-időre voltak olyanok, akik bizonyos axiómákat megkérdőjeleztek, és szerencsés esetben csak nem kaptak publicitást tanaikhoz, szerencsétlen esetben akár meg is égették őket. S mi következik mindebből azon mai vállalatvezetők számára, akik döntéseket igyekeznek hozni sokszor egyértelműnek tűnő helyzetekben?
[…] Bővebben!

A generációváltás az év elején befejeződött, az új kínai vezetés elfoglalta a kijelölt bársonyszékeket. Bár sokan vártak meglepetést, végül nem történt semmi váratlan, a régi vezetőket azok váltották, akiket már évekkel ezelőtt sejteni lehetett, és akik már évek óta együtt dolgoztak a most búcsúztatottakkal. Ezt a folyamatot természetesen lehet bírálni, demokratizálódását sürgetni, egy azonban bizonyos: a folyamatosság ily módon garantálható, a korábban született – és napjaink Kínájában nagyon is szükséges – gazdaságpolitikai döntések végrehajtása csak így biztosított. A kínai gazdaság, ebből kifolyólag az új politikai vezetés ugyanis fontos kihívások előtt áll, melyeknek csupán egy része köthető a 2008-as válsághoz, a legtöbb probléma ugyanis évtizedek óta jelen van, a gazdasági szerkezet inherens része, de mostanában kezd igazán komoly gondokat okozni.
[…] Bővebben!

Egyre inkább borulni látszik a hazai energetikai szektor fenntarthatósági suszterszéke, és ez nem jó hír. Nem jó hír, mert egyre több energiát, pénzt, paripát és fegyvert kell majd a jövőben azért áldozni, hogy a napjainkban visszanyesett lábakat így-úgy kipótolhassuk majd. A teljes cseréről nem is beszélve. A szektor gazdasági, társadalmi és környezeti egyensúlyának megbomlása egyre inkább látható, a várható hatásokat pedig már belátható időtávon belül személyesen is könnyen megtapasztaljuk.
A társadalmi célok túlzott és kierőszakolt előtérbe helyezése (rezsicsökkentés), a szektor gazdasági fenntarthatóságát veszélyeztető lépések (különadók, rezsicsökkentés) és a környezeti szempontok helytelen értelmezése és alapvetően más prioritási kategóriába sorolása (METÁR indításának jelentős csúszása, atomenergia), alapvetően határozza meg immáron lassan középtávon is a hazai energetikai szektor esélyeit.
[…] Bővebben!

Maurice Obstfeld friss átfogó elemzése az euró válságáról és annak tanulságairól:
http://elsa.berkeley.edu/~obstfeld/Revisiting%20EMU.pdf

 
Minden, amit a gázszámla kapcsán tudni akarunk, de soha senki nem magyarázza el nekünk!
Mivel az elmúlt hónapokban a csapból is a gáz- és áramár, illetve rezsikérdés folyt, megspékelve egy kis számlaképpel és számlaértelmezési kísérletekkel, azt hihetnénk, hogy mára már mindenki tisztában van vele, hogy pontosan miért és miként fizet a földgázért. Hát nem. Ezért rávetettük magunkat a gázszámlára, hogy legalább olvasóink kicsit jobban megértsék, miről is mesél a papír, hogyan áll össze a fizetendő gázár, és mit takarnak pontosan a rendszerhasználati díjelemek. A jó hír, hogy ezeknek a megértése sem ördöngösség.Egyszerűen csak meg kell szokni az alapvetést, miszerint a gázhasználó nem földgázt, hanem energiát, energiamennyiséget vásárol. Ez a magyarázata annak, hogy a számlán sem földgáz, hanem megajoule szerepel elszámolási egységként. A gázóra által mért köbméter érték nem szolgál mást, mint hogy segítségével pontosan meg lehessen állapítani, hogy mennyi energia jutott be a lakásba. Ha ezt az alapvetést fejben tartjuk, nagy gondunk már nem lehet.
A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

A végnapjait élő (vagy mégis megmarad? tudja valaki?) NFÜ ma rajtaütésszerűen közzétette az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Növekedési Alprogramjának (leánykori nevén Jeremie 3 – bármily furcsa név is ez egy leánynak) kiírását. A program a GOP-2013-4.3/B kódjelet viseli, ami azért fontos (nem, igazából nem fontos), mert csak annyi különbözteti meg a Jeremie 2 nevet viselő nővérkéjétől, hogy amannál a kódjel közepén 2013 helyett 2012 szerepel; egyébként még a neve is pont ugyanaz: Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Növekedési Alprogram, csak hogy könnyebben el lehessen igazodni ezekben az izékben.
[…] Bővebben!