A magyarországi gazdasági szervezetek az elmúlt valamivel több mint öt évben összesen csaknem 660 ezer bankszámlát nyitottak – derül ki a Céginfo.hu adataiból. A bankszámlák több mint 93 százalékát a legnagyobb tizenkét pénzintézetnél és a takarékszövetkezeteknél nyitották. A legtöbb bankszámlát az OTP-nél nyitották, miközben a takarékszövetkezetek együtt a második helyen állnának.
Az elmúlt öt és egyharmad évben nagyot változott a pénzintézetek népszerűsége a vállalati szektorban. A 2008-ban és 2009-ben még legtöbb új számlával büszkélkedő CIB tavaly már csak a nyolcadik volt, és az idei első négy hónapban is ezt a helyezést érte el. A 2008-as listán még második Raiffeisen a következő évben már csak hetedik volt, ötödiknél jobb helyet azóta sem tudott elérni. A 2008-ban és 2009-ben harmadik OTP 2010 óta minden évben az első helyet szerzi meg, tavaly és tavalyelőtt az Unicredit és a K&H végzett a második és harmadik helyen (2008-ban még csak az ötödik és hatodik helyeken voltak).
[…] Bővebben!

 
Az elemzők szerint még innen is van lejjebb…
Megjött a bizonyíték: az egy év ezelőtti szinthez képest a különadókkal és „minden egyéb földi jóval” sújtott energiaszektor beruházási volumene már csak kétharmada az egy évvel ezelőttinek. A beruházási összeg és intenzitás jó eséllyel azért nem csökkent még jobban egy év alatt, mert a szolgáltatók és az energetikai cégek még elvégzik a szükséges karbantartásokat, de a 30,5 százalékos csökkenés így is tökéletesen mutatja azt, amit sokan hajtogatnak már egy ideje: ha tovább folytatódik a boszorkányüldözés, könnyen egy múlt század elejének műszaki színvonalát is alig elérő energetikai rendszeren kuporoghatunk.A Magyar Takarékszövetkezeti Bank bizakodásra amúgy sem sok okot adó elemzése a jövőt is elég pesszimistán festi le – meglátásuk szerint az ágazatot sújtó különadók és a szektorral kapcsolatos kiszámíthatatlan gazdaság- és szakpolitika tovább ronthatja a beruházási kilátásokat. 
A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

Ezt a magyar modellt már nagyon sok országban megvalósították, és ez a modell valójában arról szól, hogy az államhatalmat felhasználva egy politikus és egy vállalkozói kör fokozatosan kizsákmányolja az ország lakosait, vállalkozóit. (Fotó: Huszti István/Index)
[…] Bővebben!

Az orosz piacról több céget is bemutattunk már:
–          jókat (Sollers, Uralkali, Cat Oil),
–          rosszakat, de olcsókat (Gazprom,  Surgutneftegas  – a jelenlegi félremenedzselés ellenére ezek még lehetnek jó befektetések a mostani árakon)
–          illetve (eddig) be nem teljesült ígéreteket is (HMS)
A mai posztban az elmúlt évek fejlődő piaci sztár szektorát vesszük górcső alá, a fogyasztási (consumer) szektort. A fejlődő piaci consumer sztori magáért beszél és a potenciál nem is igényel hosszas magyarázatot: jelenleg évről-évre a stabil fejlődő piaci gdp növekedéssel párhuzamosan emberek tízmilliói emelkednek ki a szegénységből a középosztályba. Ez ugyanúgy megfigyelhető úgy a legnagyobb fejlődő piacokon (mára Kína vált a világ legnagyobb autó és telefon piacává), mint akár Afrikában, és azok a cégek, amelyek ki tudják szolgálni a fejlődő piaci középosztályt, hatalmas fogyasztói bázissal és egy darabig még töretlen növekedéssel rendelkeznek.
[…] Bővebben!

Talán a válság nyomán ránk tört (felerősödött?) mély szorongás áll a háttérben, talán valamiféle érési folyamat, vagy esetleg mindkettő, de bárhogy legyen is, tény: a magyar társadalom rálépett a kádárizmus egzisztenciális érzésvilágából kivezető útra. A magyarok elkezdtek felelősen gondolkodni jövőjükkel kapcsolatban, legalábbis ami a pénzügyi öngondoskodást illeti.Most, hogy a túlzottdeficit-eljárás kapcsán végre tényleg fellélegezhetünk egy kicsit, örömmel tapasztaljuk, hogy ezzel párhuzamosan már az OECD is az eddigiekhez képest optimistább képet fest Magyarország növekedési kilátásairól. Ráadásul úgy tűnik, hogy – némi kezdeti kételyt követően – az MNB hitelprogramja is pozitív fogadtatásra talált a piaci szereplők körében.
[…] Bővebben!

Talán a válság nyomán ránk tört (felerősödött?) mély szorongás áll a háttérben, talán valamiféle érési folyamat, vagy esetleg mindkettő, de bárhogy legyen is, tény: a magyar társadalom rálépett a kádárizmus egzisztenciális érzésvilágából kivezető útra. A magyarok elkezdtek felelősen gondolkodni jövőjükkel kapcsolatban, legalábbis ami a pénzügyi öngondoskodást illeti.Most, hogy a túlzottdeficit-eljárás kapcsán végre tényleg fellélegezhetünk egy kicsit, örömmel tapasztaljuk, hogy ezzel párhuzamosan már az OECD is az eddigiekhez képest optimistább képet fest Magyarország növekedési kilátásairól. Ráadásul úgy tűnik, hogy – némi kezdeti kételyt követően – az MNB hitelprogramja is pozitív fogadtatásra talált a piaci szereplők körében.
[…] Bővebben!

A fair trade után itt a fairphone. A fenntarthatóság  kérdését a távközlési szektor sem kerülheti meg. Egy holland cég most azon munkálkodik, hogy ilyen módon készült mobilkészüléket dobjon piacra. Az egyelőre még kérdés, hogy ez az első nekifutás üzletileg is fenntartható lesz-e, de hosszabb távon valószínűleg ebbe az irányba mozdul majd több más gyártó is.
A Fairphone alapgondolata némileg összecseng a fair trade mozgalom legfőbb jellemzőivel már ami a fenntarthatóságot, illetve a termelési körülmények figyelembe vételét illeti. A Fairphone megálmodói egy mobiltelefonnal kapcsolatban nem az olyan tényezőket helyezik előtérbe, mint a külső megjelenés, a gyorsaság, a hálózati hozzáférés erőssége, vagy éppen a szín, hanem a gyártás háttere, átláthatósága, és etikussága a legfontosabb szempontok.  A cég vezetői szerint az elgondolás példaként szolgálhat egyéb gyártók számára ahhoz, hogy hogyan lehet minőségi termékeket előállítani a környezet feldúlása és a munkások kizsákmányolása nélkül.
[…] Bővebben!

Ha környezettudatos fogyasztókat akarunk látni, a cégeknek kell lépniÉrdekes kutatásra bukkantam a neten, a neve Greendex 2012. A projekt célja, hogy különböző szempontok alapján felmérje azt, hogy az adott országokban mennyire zöldek a fogyasztók. Habár az elmúlt években a Greendex-mutató mozdulatlansága alapján az egyének viselkedése a környezettudatos fogyasztói szokások felé nemigen mozdult el, a megkérdezettek 56 százaléka kifejezetten aggódik a környezeti problémák miatt, miközben alig 13 százalékuk gondolja bagatellnek a problémát. A felmérésben részt vevők 40 százaléka tartja a környezeti gondokat az egészségre ártalmasnak. Fogyasztóként tehát aggódunk a környezeti lábnyomunk miatt, tenni mégsem tettünk sokat azért az elmúlt években, hogy csökkentsük ezt a hatást.A felmérés azért is érdekes, mert abban hazánk is részt vett. A felmérésben részt vevő 17 ország közül a mi fogyasztói szokásaink jelentik a negyedik legkisebb hatást a környezetre. Nálunk kisebb környezeti lábnyommal csak az indai, kínai és brazil fogyasztók bírnak.
[…] Bővebben!

Ára van annak, hogy kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól: olyan további bevételszerzési módszerekhez folyamodott a kormány, melyek az egyébként is meglévő recessziót tovább mélyítik. (Fotó: Index)
[…] Bővebben!

Eddig sem volt példa arra, hogy az Integrációhoz tartozó takarékszövetkezet ügyfeleinek pénze befagyott volna és emiatt az Országos Betétbiztosítási Alapnak kellett volna helytállnia. Egy ilyen eset még valószínűtlenebbé válik azáltal, hogy a Takarékszövetkezeti Integráció tagjai új szabályok elfogadásával jelentősen megerősítették az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapot (OTIVA). A módosuló szabályozás révén az OTIVA megkaphatja a legmagasabb felügyeleti minősítést, így a tagok nemcsak mentesülnek a többlettőke-képzés kötelezettsége alól, de több mint 4 milliárd forint összegben meg is takaríthatnak tőkét. Közeleg a szövetkezeti hitelintézeti intézményvédelmi rendszerek szokásos éves minősítése, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a rendszerekre vonatkozó és június 15-ig beérkező adatok, információk alapján végez el. A megmérettetésnek komoly tétje van, ugyanis ha egy intézményvédelmi rendszer nem éri el a legmagasabb, „Elismert” kategóriát, akkor a PSZÁF 20-60 százalékos többlettőkét ír elő a tag-hitelintézetek számára.
[…] Bővebben!