A kockázati tőke világa varázslatos, változatos, izgalmas, magával ragadó. Az iparág rendkívül lendületesen bővül, a középtávú kilátások is biztatóak, és itt annyi tapasztalatot lehet szerezni az üzleti életről, mint sehol máshol — nem beszélve az értékes személyes kapcsolatokról. 
Ha valakiben van egy kis érdeklődés a pénzcsinálás művészete iránt, annak érdemes a kockázati tőke szektorban munkát keresnie — most itt a kínálkozó alkalom. 
Junior kockázati tőke tanácsadó munkatársat keres a Compleo.  

Érdekes helyzet állhat elő az egyre jobban dagadó amerikai megfigyelési botrány nyomán. A Google, Facebook és más internetes nagyvállalatok néhány napja lendületes PR-kampánnyal igyekeznek tisztára mosni a nevüket, azt bizonygatva, hogy nem biztosítottak szinte korlátlan hozzáférést adatbázisaikhoz az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség számára (NSA). A tét nyilvánvalóan óriási, mert a kiszivárogtatott anyagokban szereplő állítások komoly kárt okozhatnak üzleti hírnevüknek. A korábban éppen homályos adatkezelési praktikáik miatt rendszeresen gyanúba kerülő cégek így hirtelen az átláthatóság bajnokának szerepében találták magukat.
[…] Bővebben!

A Földön 870 millió ember alultáplált, miközben az ENSZ becslése szerint a megtermelt élelmiszer közel fele a kukában végzi!Növekvő élelmiszerpazarlás veszélyezteti a fenntartható fejlődést! – a problémára legutóbb a kínai agrártudományi egyetem kutatása hívta fel a figyelmet. Nem véletlenül, a kínai tudományos akadémia geográfia intézetének ezzel párhuzamos felmérése szerint a hamarosan a világ legnagyobb fogyasztói társadalmává váló távol-keleti országban az ételpazarlás jelentősen visszavetheti az (amúgy sem világbajnok) zöldgazdasági folyamatok kiteljesedését, és akár a gazdasági fejlődést is. És nem csak náluk. Európában és az Egyesült Államokban évente 100-110 kilogramm ételt pazarolunk el, dobunk a szemétbe fejenként. A kínai nemzeti gabonaadminisztrációs hivatal (ott ilyen is van) adatai szerint az országban évente több mint 200 milliárd jüan (7400 milliárd forint!) értékű élelmiszer megy pocsékba. Ez 80 milliárd kilogramm gabona értéke, amelyből évente körülbelül 250 millió embert lehetne etetni.
[…] Bővebben!

Akárhányszor írtam már a PC-korszak elmúltáról, mindig olyan jóízű hőbörgés volt a válasz, hogy nem bírom ki, hogy ne feszegessem tovább a témát. Annál is inkább, mert pontosan az történik, amiről már szó volt itt sokszor. Az ellátási láncot egyben tartó Intel-HP-Microsoft szövetségek már évekel ezelőtt felbomlottak, de mára nyilvánvalóvá vált az öndefiníciós krízis és útkeresés is a PC-piac meghatározó szereplőinél. Minden érintett kénytelen-kelletlen nyilvánosan is beismerte, hogy nagy a baj, a PC-korszaknak vége. A feltápászkodásból óriási tőzsdei (mellé)fogásokra nyílhat lehetőség.

[…] Bővebben!

A PénzSztár szervezői továbbra is várják minden hazai középiskolából azoknak a 4 fős csapatoknak a jelentkezését, akik a nagyszabású, hatfordulós, országos pénzügyi műveltségi versenyen szeretnék próbára tenni a tudásukat. Nem kifejezetten a gazdasági alapképzésben részesülő középiskolásokat hívják versenyre, hanem mindenkit, aki szeretné lemérni az általános pénzügyi, gazdasági műveltséget.Mint arról blogunkon korábban már beszámoltunk: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), a Takarékbank és az Országos Takarék-szövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) arra invitálja az ország valamennyi középiskolását, hogy mérjék össze a tudásukat egy nagyszabású pénzügyi-gazdasági verseny keretében, amely – reményeik szerint – megmozgatja majd a teljes korosztályt, és felkelti a szélesebb társadalmi rétegek érdeklődését is.
[…] Bővebben!

Lassuló gazdaság, romló versenyképesség, növekvő munkanélküliség, csigatempóban javuló közpénzügyek –, hogy csak néhányat említsünk a francia gazdaság aktuális és akutnak tűnő problémái közül. Ráadásul ezek a problémák összefüggnek, egymást erősítik és könnyen negatív spirálba rendeződhetnek. Megoldásuk egyre sürgetőbb szükségszerűség, de ehhez előbb meg kell érteni, hogyan alakulhattak ki.
[…] Bővebben!

A kormány levonta a tanulságot: nem éri meg bevezetni az új megújuló-energetikai támogatást
 
Úgy tűnik, a gazdasági érvek kezdik legyőzni a régiós kormányokat a zöldítési harcban. Csehország, Bulgária, Románia – mindhárom ország jelentősen vágta vissza a zöldenergia-támogatásokat az elmúlt hónapokban, években. A kormányzati lépések nem véletlenek – amíg a zöldítés a politikai vitákban, kampányszlogenekben és a plakátokon jól mutat, a cselekvés már pénzbe kerül. Nem is kevésbe. A növekvő energiaárak pedig további kényszerhelyzetbe hozzák a válság által megtépázott gazdaságot, az árak miatt elégedetlenkedő lakosság pedig sokkal nagyobb választói bázist jelent, semmint azt érdemes lenne veszni hagyni pár ezer zöld lelkű szavazó miatt. Nem véletlenül csúszik itthon sem az új támogatási rendszer bevezetése.Ebben a tekintetben sajnos Magyarország sem kivétel: a 2010-es választásokat követően beharangozott új zöldenergia-támogatási rendszer, a METÁR, bevezetése lassan már két éve csúszik. A magyar gazdaságfejlesztés alapelemeként beharangozott zöldgazdaság-fejlesztési koncepció alappillérei – energiastratégia, megújuló-fejlesztési cselekvési terv (NCST), METÁR, zöldbank – közül csak az első kettő készült el, a gyakorlati hasznot hozó harmadik és negyedik láb eddig nem valósult meg. Pedig éppen ez a kettő lenne az, amelyek hivatottak lennének ténylegesen előbbre vinni a megújuló energiaforrások kihasználásának ügyét.
A teljes cikket elolvashatod az Áram Ára oldalán.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

Mostanában azt tapasztalom, hogy az afrikai tőzsdéket sokan a nyersanyagkapcsolt részvényekkel azonosítják. Ez persze nem is meglepő, mert a kontinens valóban a nyersanyagkészleteiről híres, így kézenfekvő azt feltételezni, hogy főleg a különböző bánya és olajpapírok dominálják az indexeket. Azonban ez nem egészen így van, mivel a kereskedelmi és szolgáltató szektor is eléggé meg tudott erősödni, és ezek a cégek is éppoly aktívan vannak jelen a tőzsdéken, mint nyersanyagos társaik.
A múltkori, orosz kiskereskedelmi szektorról szóló cikkünkben említettük, hogy a fejlődő piaci fogyasztási sztori még mindig sok lehetőséget tartogat. Ez különösen igaz Afrikára, ahol a GDP növekedéssel párhuzamosan folyamatosan bővül a középosztály, akiknek egyre nő az elkölthető jövedelme, és az őket kiszolgáló cégek pedig ebből profitálva szépen tudnak növekedni. Itt azonban ne csak az élelmiszer kereskedőkre gondoljunk, hanem pl. a ruházati termékeket árusító cégekre is! Ahogy egyre inkább fejlődik Afrika, a divat is eltolódik a tradicionális ruházatoktól a fejlett világ diktálta, trendi cuccok felé. Így ebben a posztban a dél-afrikai ruházati kiskereskedelmi szektorba fogunk kicsit bepillantani.

[…] Bővebben!

Az adatforgalom alakulásáról szóló előrejelzések egyre „nyaktörőbbnek” tűnnek.  Az Ericsson legfrissebb kutatása szerint a teljes mobil adatátviteli forgalom 2018 végére a jelenlegi 12-szeresét éri majd el. A növekedést természetesen az okostelefonok elterjedése hajtja, azonban az látható, hogy komoly tartalmat inkább a mobil PC-k tulajdonosai töltenek le nagyobb mennyiségben.
Ahogyan az már korábban is jól kirajzolódott, az adatforgalom növekedése meghatározó a távközlési piac alakulásában. Az Ericsson legújabb kutatása is ezt támasztja alá: eszerint a teljes, mobil eszközökön zajló adatátviteli forgalom a jelenlegi tizenkétszerese lesz 2018 végére, ráadásul a videó adatforgalom esetében évi 60 százalékos növekedést prognosztizál a társaság. Ennek köszönhetően 2018 végére a teljes letöltött adatmennyiség nagyjából felét teszik  majd ki a letöltött videók. Valójában ez a tendencia egyáltalán nem tekinthető újdonságnak. Egy korábbi elemzés szerint 2012 második felében a Youtube sikere elsöprő volt.
[…] Bővebben!

Hétfő este végre bejelenti az Apple az iRadio (vagy más) nevű online rádiószolgáltatását. Hurrá! Jelent-e ez bármit befektetői szemmel? Szinte semmit, legalábbis belátható időn belül biztosan.
Update: Időközben kiderült, hogy az iTunes Radio az iTunes Match előfizetőknek (25 dollár/év) ingyenes lesz, a többieknek meg hirdetéseket kell nézni, illetve hallgatni, és úgy lesz ingyenes. A lentebb játékból becsült bevételi számoknak tehát a közelébe sem ér majd a szolgáltatás, hajszálnyit sem mozdít a cég teljesítményén.

[…] Bővebben!