Európa ambiciózus terve, mely szerint az okos mérők piaci penetrációja 2020-ra 80 százalékos arányt fog elérni, egyelőre túlságosan is nagyratörőnek tűnik. Az Európai Bizottság egy vezető energetikai tisztségviselője az Euractiv uniós portálnak elismerte, hogy az intelligens fogyasztásmérők elterjedtsége még mindig viszonylag alacsony, különösen a kelet-közép-európai országok körében. A tagállamok többsége azonban a késlekedés ellenére pozitívan áll az okos mérés ügyéhez. 
A teljes cikket elolvashatod az Intelliméter oldalán.

Úgy tűnik, a különböző technikai és üzleti akadályok ellenére sem lehet megállítani a mobil pénztárca terjedését. Ráadásul az utóbbi hónapok eseményei azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai térség is kezd magára találni, a technológiát biztosító távközlési szolgáltatók és a fizetési hátteret nyújtó bankok egye szélesebb körű összefogásával. A mobil tárcával együtt járó biztonsági kockázatok kezelése pedig már előkelő helyen szerepel az uniós szabályozási programban.
[…] Bővebben!

Európa ambiciózus terve, mely szerint az okos mérők piaci penetrációja 2020-ra 80 százalékos arányt fog elérni, egyelőre túlságosan is nagyratörőnek tűnik. Az Európai Bizottság egy vezető energetikai tisztségviselője az Euractiv uniós portálnak elismerte, hogy az intelligens fogyasztásmérők elterjedtsége még mindig viszonylag alacsony, különösen a kelet-közép-európai országok körében. A tagállamok többsége azonban a késlekedés ellenére pozitívan áll az okos mérés ügyéhez. 
A teljes cikket elolvashatod az Intelliméter oldalán.

Új korszakot jelenthet a hitelminősítők működésében, hogy 2013. június 20-án hatályba lépett a korábbinál szigorúbb uniós szabályozás. Brüsszel azt várja az új rendszertől, hogy megtöri a „három nagy”, vagyis a Fitch, a Moody’s és a Standard & Poor’s uralkodó helyzetét, és képes lesz megakadályozni egy újabb pénzügyi válság kirobbanását a nem kellően megalapozott minősítések megakadályozásával. … Tovább… »

A takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvény elfogadása előtt az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) megkapta az értesítést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) arról, hogy megfelel a legmagasabb felügyeleti minősítésnek. Így a tagok nemcsak mentesülnek a többlettőke-képzés kötelezettsége alól, de több mint 4 milliárd forint összegben meg is takaríthatnak tőkét.
A szövetkezeti hitelintézeti intézményvédelmi rendszerek szokásos éves minősítésének nemrég komoly tétje volt, ha ugyanis ugyanis ha egy intézményvédelmi rendszer nem éri el a legmagasabb, „Elismert” kategóriát, akkor a PSZÁF 20-60 százalékos többlettőkét ír elő a tag-hitelintézetek számára.
[…] Bővebben!

A Nike sportszergyártó cég fellistázta és számítástechnikai alkalmazást gyártott a felhasznált alapanyagok fenntarthatósági mutatóihozÉrdekes kezdeményezést indított útjára évekkel ezelőtt a Nike sportszergyártó cég: munkatársai egy hatfős csoportjának azt adta feladatul, hogy a vállalat által használt mintegy 75.000 alapanyagot fenntarthatósági szempontból értékeljék. A feladat egész pontosan az volt, hogy az alapanyagoknak a környezetre kifejtett és a hosszú távú fenntarthatóságra gyakorolt hatásaik alapján adjanak egy pontszámot, amely alapján be lehet kategorizálni azokat egy adatbázisba. A munka mintegy hat évig tartott, de ma már az interneten is elérhető az adatbázis. A neve Materials Sustainability Index – MSI –, és bizony érdemes böngészgetni.Habár a Nike lépése első körben erősen marketing és CSR szagú, egyáltalán nem haszontalan. A cég ugyanis egyre inkább bátorítja partnerit és tervezőit arra, hogy az új termékek előállítása és megtervezése során vegyék figyelembe az adatbázisból kinyerhető információkat is. Az, hogy az adatbázist például okos telefonon vagy táblagépen keresztül is elérhetővé tegyék, a tervezők kérése volt – nekik így egyszerűbb.
[…] Bővebben!

A Nike sportszergyártó cég fellistázta és számítástechnikai alkalmazást gyártott a felhasznált alapanyagok fenntarthatósági mutatóihozÉrdekes kezdeményezést indított útjára évekkel ezelőtt a Nike sportszergyártó cég: munkatársai egy hatfős csoportjának azt adta feladatul, hogy a vállalat által használt mintegy 75.000 alapanyagot fenntarthatósági szempontból értékeljék. A feladat egész pontosan az volt, hogy az alapanyagoknak a környezetre kifejtett és a hosszú távú fenntarthatóságra gyakorolt hatásaik alapján adjanak egy pontszámot, amely alapján be lehet kategorizálni azokat egy adatbázisba. A munka mintegy hat évig tartott, de ma már az interneten is elérhető az adatbázis. A neve Materials Sustainability Index – MSI –, és bizony érdemes böngészgetni.Habár a Nike lépése első körben erősen marketing és CSR szagú, egyáltalán nem haszontalan. A cég ugyanis egyre inkább bátorítja partnerit és tervezőit arra, hogy az új termékek előállítása és megtervezése során vegyék figyelembe az adatbázisból kinyerhető információkat is. Az, hogy az adatbázist például okos telefonon vagy táblagépen keresztül is elérhetővé tegyék, a tervezők kérése volt – nekik így egyszerűbb.
[…] Bővebben!

Kevesebb versengést és intenzívebb együttműködést javasol az Ovum a távközlési szolgáltatóknak. A brit tanácsadó cég legfrissebb elemzése szerint sok vállalat képtelen felmérni a nagyobb piaci összefüggéseket és trendeket, illetve nem becsüli meg kellőképpen az innovációból fakadó előnyöket. Az Ovum elemzésében megfogalmazott aggályok ugyanakkor egyáltalán nem új keletűek. A távközlési cégek piaci szerepének óhatatlan változása már elég régóta látható.
[…] Bővebben!

Az intelligens fogyasztásmérők működésük során rádióhullámokat használnak, hogy az általuk begyűjtött adatokat eljuttassák az elosztó- vagy mérőközpontba, ahol azok aztán feldolgozásra kerülnek. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy nem jelent-e egészségügyi kockázatot az, ha a fogyasztók napi több órát is eltöltenek ilyen készülékek közvetlen közelében? A tudomány jelen állása szerint nincs okunk az aggodalomra: az okos mérők jóval alacsonyabb szintű – messze az egészségügyi határérték alatti – elektromágneses sugárzást bocsátanak ki, mint a mobilok vagy a mikrohullámú sütők .
A teljes cikket elolvashatod az Intelliméter oldalán.

Az intelligens fogyasztásmérők működésük során rádióhullámokat használnak, hogy az általuk begyűjtött adatokat eljuttassák az elosztó- vagy mérőközpontba, ahol azok aztán feldolgozásra kerülnek. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy nem jelent-e egészségügyi kockázatot az, ha a fogyasztók napi több órát is eltöltenek ilyen készülékek közvetlen közelében? A tudomány jelen állása szerint nincs okunk az aggodalomra: az okos mérők jóval alacsonyabb szintű – messze az egészségügyi határérték alatti – elektromágneses sugárzást bocsátanak ki, mint a mobilok vagy a mikrohullámú sütők .
A teljes cikket elolvashatod az Intelliméter oldalán.