Legalábbis az öt éve váratlanul csődbe ment amerikai cégóriás esetét említette Neelie Kroes, az Európai Bizottság távközlési biztosa, amikor az európai telekommunikációs szektor helyzetének súlyosságáról beszélt. Az EB úgy gondolja, hogy az amerikai és ázsiai piac mögötti kullogásnak egy reformtervezettel lehet véget vetni, amely szerint teljesen el kellene törölni a roamingdíjakat, ezáltal átalakulásra ösztönözve a vállalatokat és egyben az egész mobilpiacot is. A bizottság évek óta szajkózza a témát, mintha nem látna semmilyen más megoldást Európa felrázására.
[…] Bővebben!

Idén nyáron került társadalmi egyeztetésre a magyar infokommunikációs fejlesztési stratégia, amely a 2014-2020 közötti időszakban meghatározó szerepet kaphat a hazai cégek meglévő előnyeinek kihasználásában, és persze a hátrányok ledolgozásában. Míg ebben számos kiemelt feladat megfogalmazódott, a mi figyelmünket a nemzetközi … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A Cisco technológiájára épülő virtuális ügyintézési pontokat állítottak az állampolgárok szolgálatába két nagyvárosban a Földközi-tenger partján. A franciaországi Nizzában, egy bevásárlóközpontban, a spanyolországi Barcelonában pedig egy egykori iparterület helyén kialakított városrész ifjúsági házában állítottak fel egy-egy videokonferenciás mini irodát, amelyekben … Folytatódik…. →

Jövő év március 15-én hatályba lép az új Ptk, amelyben a korlátolt felelősségű társaságok kapcsán kétségtelenül a legfontosabb változás, hogy a minimum jegyzett tőke összege 3 000 000 forintra emelkedik.

Az adósságplafonnal kapcsolatos politika kötélhúzással az USA megbéníthatja saját törvényhozását, sőt, kockáztatja a dollár évtizedek óta fennálló tartalékdeviza szerepét.Az amerikai állam leállásával kapcsolatos rövid távú aggodalmakon túl nagyon súlyos hosszú távú kockázatok merülnek fel: akár éveke működésképtelenné válhat a törvényhozás, az USA dollár pedig gyorsuló ütemben veszítheti el a tartalékdeviza szerepét, dollár százmilliárdos veszteségeket okozva ezzel a lakosságnak és a vállalati szektornak – véli Kenneth Rogoff, a Harvard professzora. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Ha az adósságplafonnal kapcsolatos politika viták miatt leáll az amerikai állam, az rövid távon súlyos veszteségekkel járhat, kezdve a kényszerszabadságra küldött több százezres közalkalmazotti réteggel, a bizonytalanná váló befektető légkörrel, és a leállásból származó, napi akár 3-400 millió dollárnyi kieső GDP-vel.Hosszú távon ugyanakkor ennél százszor többet kockáztat az USA. Ha ugyanis a soron következő években rendre felmerül az adósságplafon körüli huzavona, az az átfogó szerkezeti reformok és hosszú távú gazdasági kérdések tekintetében – egészségügy, oktatás, nyugdíjak – megbéníthatja a döntéshozatalt. Az állam napi szintű működése természetesen sosem lesz veszélyben, a nyugdíjakat ki fogják fizetni, az iskolák működnek, a rendőrök/tűzoltók pedig szolgálatban maradnak, de hogyan lehet sok százmilliárd dollárt érintő, hosszú kifutású strukturális átalakításokat véghez vinni úgy, hogy közben az ellenzékkel minden dollárnyi költségvetési hiányért meg kell küzdeni?[…] Bővebben!

A WTO idei World Trade Reportja szerint 1980 és 2011 között 2 trillió dollárról 18 trillióra nőtt a világ árukereskedelme, volumenben számolva pedig több, mint négyszeresére. (A világkereskedelem növekedése sokkal gyorsabb volt, mint a globális GDP növekedése.) Mindehhez hozzájárult a kereskedelem előtti akadályok lebontása világszerte, az infokommunikációs technológia fejlődése, új termékek létrejötte, és a feltörekvő nagy gazdaságok (India, Kína) felzárkózási folyamata.
A gyors kereskedelem-bővülés ahhoz is köthető, hogy az elmúlt évtizedekben meghatározó szerepet kaptak a termelési láncok (globális értékláncok), ahol egy terméket számos országban állítanak elő. Az  UNCTAD jelentése szerint a globális kereskedelem (bruttó export) 80 százaléka a multinacionális vállalatok termelési hálózataihoz köthető. A termelés széttagoltságának foka több tényezőtől függ, például a technikailag szeparálható termelési fázisok, tényező-intenzitás, a termelés technológiai színvonala, összetettsége, és a termék súlya (mennyire szállítható nagy távolságokra). Mindezek a tényezők leginkább az elektronikai és járműiparban segítik elő a termelés szegmentációját. Az informatika rohamos fejlődése a 80-as évek második felétől lehetővé tette a termelés távoli koordinálását is, a termelési fázisok kihelyezése pedig a fejlődő és fejlett országok közötti bérkülönbségek miatt vált előnyössé a vállalatok számára.
[…] Bővebben!

Az Európai Unió Fiatal Tudósok Versenyének éremtáblázatán végzett hazánk harmadikként.  Európa legjelentősebb és legrangosabb, az Unió által évente szervezett tehetség-kutató és -kiválasztó versenyét, az EU Fiatal Tudósok Versenyét az idén Prágában rendezték meg, ahol a magyar tehetségek egy III. díjat … Folytatódik…. →

Magyarország az új EU-tagok közül a legjobban adósodott el a külföld felé, és a legkisebb gazdasági növekedést mutatta a válság előtti években. Ez így nagyon veszélyes párosítás…A válság előtti években Közép-Kelet-Európa gazdasági növekedésének alapjait a nagyarányú külső forrásbevonás jelentette, vagyis a régió országai nagyrészt a külföldi pénzeknek/hiteleknek köszönhették növekedésüket. Magyarország élen járt ebben a folyamatban, vagyis rekord mértékben adósodott el a külföld felé, azzal az „aprócska” szépséghibával, hogy a vizsgált időszakban a legkisebb összesített gazdasági növekedést érte el – mutat rá Giday András, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgazdásza a Pénzügyi Szemlében publikált tanulmányában. A részletes elemzés itt érhető el.

Forrás: Giday András, „Kelet-Közép-Európa eladósodottsága” című tanulmányából szerkesztett táblázat
Magyarország az új EU-tagállamok gazdasági mutatóit vizsgálva három rekordot is tart, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért vált ennyire súlyossá a krízis hazánkban:-  Magyarország építette fel a legnagyobb külső adósságot a GDP arányában (a táblázat adósságra vonatkozó statisztikái 2011-es állapotot mutatnak), vagyis az arányokat tekintve hazánk tartozik a legtöbbel a külföldnek-  Magyarország összesített gazdasági növekedése volt a legalacsonyabb a válság előtti években (2002-2008), vagyis az eladósodást nem kísérte a növekedés gyors tempója-  Magyarország fizetőeszköze mutatta a legkisebb reál, tehát inflációval korrigált felértékelődést az euróhoz mérten (2004-2011 közötti időszakot vizsgálva), vagyis a reálfelértékelődés hazánkban csökkentette legkisebb mértékben a külső eladósodásból fakadó terheket.[…] Bővebben!

Ilyet is ritkán látni itthon: egy mobil applikáció fejlesztő cég indult “röpke” 1.050.000.000 Ft-os jegyzett tőkével! A cég 100%-os tulajdonosa az OTP Alapkezelő Zrt. (kezelt vagyon 955 milliárd Ft, a teljes Jeremie kb. 4-szerese) FB-tagjai között olyan OTP-s potentátok vannak, mint a … Folytatódik…. →

Ha a Fidesz százat mond, akkor mi kétszázat követelünk – politológusok szerint sommásan így lesz jellemezhető az MSZP kommunikációs stratégiája a várhatóan már novemberben elkezdődő választási kampányban. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen típusú voksvadász licitháborúknak még politikai értelemben sem lehet nyertese, hiszen az ígérgetési spirál gyakorlatilag bármeddig fokozható, teljességgel erodálva a várható politikaitőke-nyereséget, de ami egészen biztos: szakpolitikai értelemben a következmények mindig katasztrofálisak.Az elmúlt időszak nagy ügyeit szemlélve okkal lehet attól tartani, hogy az említett licitháború egyik fő áldozata a devizaadósi problémakör lesz. Úgy a Fidesz, mint az MSZP politikai stratégái szentül megvannak ugyanis győződve arról, hogy e problémakör az a kérdés, amelynek mentén jelentős politikai tőkét lehet felhalmozni. Kinek ne lenne szimpatikus az a politika, amely a devizaadósok „megmentését” tűzi ki a zászlajára – gondolkodnak a választási agytrösztök, és az első ránézésre kétségtelenül triviális logikát a politikusok is magukévá teszik.
[…] Bővebben!