Forradalmi Startup Állásoldalunkon is keres 3 pozícióra igazi tehetségeket egy ismert magyar startup, a Brickflow. Észt és chilei programban már részt vettek. Mik a terveik, merre tartanak? Olvassátok el az interjút Borbély Mihállyal, az egyik alapítóval. (Az álláshirdetéseket itt is megtaláljátok.) … Folytatódik…. →

A tőzsdei árfolyamok alakulása nagyrészt független a gazdasági növekedés ütemétől, sőt, ha kirobbanó formában van a gazdaság, az többnyire kimondottan rossz hír a részvényeknek.Néha érdekes hírekre bukkanhatunk, ha a tőzsdei jelentéseket böngésszük, nem ritka például, hogy kijön egy jó gazdasági adat mondjuk az USA-ban, és a részvényárfolyamok eséssel reagálnak. Nem akkor megy jól a tőzsdének, ha jók az adatok, a gazdaság pedig erős? Jay R. Ritter, a University of Florida professzora tanulmányában kimutatta, hogy ennek a két dolognak szinte semmi köze egymáshoz, az, hogy nyerünk vagy veszítünk a tőzsdén, jellemzően egészen más tényezőktől függ. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Látszólag nincs összefüggés a reál GDP növekedési üteme és a tőzsdei hozamok között

Merre megy a tőzsde a belátható jövőben, fölfelé, vagy lefelé? Nyerhetünk, ha részvényeket tartunk, avagy bukni fogunk? Ez a kérdés világszerte befektetők millióit foglalkoztatja, akiknek a jelek szerint el kell fogadniuk, hogy – amint azt a fenti grafikon is szemlélteti – a tőzsdei árfolyamok szinte teljes mértékben függetlenül mozognak a gazdasági növekedéstől, vagyis a reál GDP aktuális növekedési ütemétől.[…] Bővebben!

Azon gondolkozom hazafelé a repcsin, hogy mi fogott meg legjobban a Szilícium Völgyben (S.I)?  És legjobban Palo Alto fogott meg! Maga a hely! Killer! A hangulat, ami a University Ave-n uralkodik. Az a visszafogott nyugodtság, amelyet eddig sehol sem tapasztaltam… … Folytatódik…. →

Új virtuális mobilszolgáltató indult el pár hete, a MOL nevével jelzett Mol Mobile. A hátteret a T-mobile adja, a feltöltés a MOL kutakon történhet. A percdíj 40 Ft/perc, perc alapú számlázás mellett. Az előfizetés prepaid, azaz feltöltőkártyás. Azonban ha rendelkezünk Multipont kártyával (ami a Shell-Mcdonald’s-stb Smart kártyjának MOL-CBA-OTP megfelelője), akkor a pontjaik terhére kedvezményt kaphatunk […]

Nagysebességű kvantumkémiai számítások gyorsításán dolgozik a FETI Kft. és a Pázmány Egyetem kutatócsoportja. A kvantumkémia ipari alkalmazása a 2000-es években kezdődött el, s azóta számos, az adott iparágban meghatározó vállalat folytat kvantumkémiai szimulációt (pl. BASF,  Samsung,  Toyota Motors). A kvantumkémia … Folytatódik…. →

Az ’& Grafikai Stúdió’ 2013. december 1 és 30. között rendezi meg a „DESIGN GY.I.K.” című rendezvénysorozatot a MÜSZi Kulturális Alkotótérben.Az esemény alcíme beszédes: „Használati utasítás grafikusokhoz”. A rendező stúdió két fiatal grafikusa – a pályafutásuk indulása óta eltelt néhány … Folytatódik…. →

Egy magyar startup, a Sighter pörög fel. Az egyik alapító angol levelét közöljük. I’m off to San Francisco this weekend to showcase Sighter on the AppNation conference, but before I go I’d like to send you all an update. We … Folytatódik…. →

Törökországnál az elsődleges érvek közül az egyik általában a kedvező demográfia, mi is sokszor emlegetjük. Kicsit lerágott csontnak tűnhet emiatt, de attól még nem lesz kevésbé igaz. Az átlagéletkor harminc alatti (29.2 év) – ez így lehet, hogy keveset mond, de ha már mellé rakjuk azt, mennyi most nálunk (40.8) úgy mindjárt többet jelent, több mint tíz évvel fiatalabbak átlagban a törökök! Hol volt hasonló átlagéletkor a 2000-es évek elején? például Kínában!
Nyilván ez nem azt jelenti, hogy önmagában egy alacsonyabb átlag determinál egy gazdasági csodát, egyáltalán nem. Egy amúgy is instabil országot épp ez az egyik, ami puskaporos hordóvá tehet, ahogy az az arab tavasz országaiban is jól látszik. Ugyanakkor ha egy országban többé-kevésbé rendben mennek a dolgok, akkor egy ilyen demográfiai tartalék jó lökést jelenthet.
Egyrészt a belső fogyasztáson és az erősödő középosztályon keresztül, másrészt hogy az olyan szociális rendszerek, mint például a nyugdíjrendszer még nem terhelik túlzottan a költségvetést. És Törökország alapvetően rendben van. Nyilván vannak és lesznek is problémák, a török piac sajátossága, hogy egy-egy belpolitikai turbulencia heves tőkepiaci reakciót tud kiváltani, és a befektetőknek meg kell ezzel barátkozni.
Az elmúlt évtizedben a makrogazdasági stabilitás elérése lett az egyik kulcsfontosságú cél, és Erdogan kormányát sok mindenért lehet kritizálni, de tény, hogy az, hogy ma Törökország itt tart, nekik is köszönhető. Az infláció, amivel annyiszor meggyűlt a bajuk, kb. egy évtizede (török átlaghoz képest) alacsony, tíz százalék alatti.
Az államadósság elfogadható mértékű, gyakorlatilag hat éve 40% környékén mozog. A költségvetési hiány a válság két évét (2009-2010-et) leszámítva 1-1.5%, sok pénzügyminiszter álma.
A gazdasági mutatók javulásának meg is lett az eredménye, egyrészt az olcsóbb finanszírozáson keresztül, másrészt, hogy az elmúlt másfél évben az államadósság két hitelminősítőnél is befektetési kategóriába került.
Egy olyan terület van, ami továbbra is a török gazdaság Achilles-sarka maradt, az pedig a folyó fizetési mérleg hiány és ennek finanszírozása. A magas folyó fizetési mérleg hiányt többek között a nagy növekedés és az energiafüggőség okozza, ez utóbbiból gyakorlatilag teljesen importra szorul az ország. Emellett a források jelentős része rövid lejáratú és ez az ami sérülékennyé teszi az országot az olyan helyzetekben, amikor a globális likviditás csökken.
Ezen hosszútávon strukturális változások segíthetnek,  például hogy a lakosság megtakarítási hajlandósága nő és ezzel a finanszírozási források összetétele változik. Emellett fontos a növekedés fenntarthatóbb pályára állítása – és erre a jegybank aktívan figyel is, hogy például a banki hitelek lehetőleg „csak” évi 15%-20% nőjenek és ne többel.
Ami pedig középtávon szintén jelentős pluszt adhat, az Irak. Törökország földrajzi helyzetét tekintve amúgy sem panaszkodhat, nem véletlenül mondják, hogy híd Európa és az iszlám világ között. Exportpiacai is diverzifikáltak: a legnagyobb súlya még mindig az EU-nak van, de a Közel-Keleti országokkal is szorosabbá váltak az elmúlt években a gazdasági kapcsolatok. Emellett ha az iraki olajmezők felől elkezd csobogni az olaj, még ha közvetlenül nem is kerül török felhasználásra, csak a transzfer bevételeknek köszönhetően évi 1-3%-kal csökkenhet a hiány.
Az Alap összetétele
Az OTP Török Alap indexe: 95%-ban TR20I (Dow Jones Turkey Titans 20) + 5% ZMAX (a likviditás miatt)
Tehát mit kapsz ha török alapot veszel? Kitettséget a húsz legnagyobb – közkézhányaddal súlyozott – török cégben. Azaz:
BANKOKAT…:
 „Szeretjük a török bankokat. A nagy török kereskedelmi bankok jól menedzselt cégek, megfelelően tőkésítettek, hatékonyak, az eszközállományuk jó minőségű és törekednek a transzparens működésre.  Az elmúlt évtized sikersztorija ez a szektor, a 2000-es évek gazdasági válsága kipucolta a banki mérlegeket, az iparág konszolidálódott és a török gazdaság egyik legfontosabb pillérévé vált. Befektetői szemmel jó minőségű, növekedő és szinte mindig a talpukra eső bankok ezek, a legjobb proxyk arra, ha valaki meg akarja fogni azt a fejlődést, ami a Boszporuszon innen és túl folyik.”

HOLDINGOKAT…:
 „Elég kemény dolga lenne annak, aki Törökországban megpróbálná kikerülni a Sabanci-cégeket. Ha az Akbank helyett mást választana, elektronikai kütyükért nem a Teknosába menne, hipermarketek közül sem a Carrefourt választaná és a dohánytermékeket is messzire elkerülné, akkor is azt a járdát és azokat a hidakat koptatná, amihez részben a két cementcég, az Akcansa és Cimsa szállítja a cementet.”

Olyan vállalatokat, mint a háztartási eszközgyártó ARCELIK..
„Törökországban két török tulajdonú háztartási gép gyártó cég is van a tőzsdén: az Arcelik és a Vestel csoport. Annak ellenére, hogy egyenként is több mint 100 országot szolgálnak ki a termékeikkel, idehaza nem igazán ismerjük őket. Az Arcelik Beko és Grundig márkái ugyan nálunk is kaphatóak, azonban közel sem olyan népszerűek, mint mondjuk Angliában, ahol például a Beko hűtők a legkeresettebbek az összes márka közül. „
És még vagy egy tucat más céget…
Látható, az alap gerincét a benchmarkhoz tartozó vállalatok alkotják. De a tudomány innentől kezdődik. Kétféle különbség lehet az alapban a benchmarkhoz képest, az egyik, hogy folyamatosan követve a piacot mindig van egy elképzelésünk arról, melyek azok a cégek amik a következő időszakban jobbak és rosszabbak lesznek a piaci átlagnál, ezekből többet vagy kevesebbet tartunk.
A másik pedig, hogy teljesen új cégeket rakunk be az alapba, olyanokat amelyek nem alkotóelemei eredendően, tehát ún. off-benchmarkok. Lehet ez olyan vállalat, amely például egy olcsóbb/jobb szektortársa egy, a benchmarkban levőnek, tehát kvázi ahelyett vesszük meg. Emellett pedig vannak az olyan egyedi sztorik, kedvencek, amelyek önmagukban felfedezésre váró gyöngyszemek, ezeket általában nem csak a török alapba, hanem a többi részvényalapunkba is megvesszük.

Dow Jones Turkey Titans 20 | Infographics

Törökországnál az elsődleges érvek közül az egyik általában a kedvező demográfia, mi is sokszor emlegetjük. Kicsit lerágott csontnak tűnhet emiatt, de attól még nem lesz kevésbé igaz. Az átlagéletkor harminc alatti (29.2 év) – ez így lehet, hogy keveset mond, de ha már mellé rakjuk azt, mennyi most nálunk (40.8) úgy mindjárt többet jelent, több mint tíz évvel fiatalabbak átlagban a törökök!! És hol volt hasonló átlagéletkor a 2000-es évek elején? például Kínában!
Nyilván ez nem azt jelenti, hogy önmagában egy alacsonyabb átlag determinál egy gazdasági csodát, egyáltalán nem. Egy amúgyis instabil országot épp ez az egyik, ami puskaporos hordóvá tehet, ahogy az az arab tavasz országaiban is jól látszik. Ugyanakkor ha egy országban többé-kevésbé rendben mennek a dolgok, akkor egy ilyen demográfiai tartalék jó lökést jelenthet. Egyrészt a belső fogyasztáson és az erősödő középosztályon keresztül, másrészt hogy az olyan szociális rendszerek, mint például a nyugdíjrendszer még nem terhelik túlzottan a költségvetést. És Törökország alapvetően rendben van. Nyilván vannak és lesznek is problémák, ezt jól mutatta a tavaszi heves reakció is, amit az váltott ki, hogy a kormány jobban forszírozza a konzervatívabb, iszlám irányt. A tüntetések látványosak voltak (részben azért is, mert a kormány eleinte elég kemény kézzel lépett fel a tüntetőkkel szemben, aztán később visszavett és barátságosabb retorikára váltott). De azt azért látni kell, hogy ez egy meglehetősen szűk réteg (jellemzően az isztambuli értelmiség) és noha ezek a tüntetések jól mutatták, hogy a lakosság egy része öntudatosan kiáll amellett, hogy milyen országban akar élni, a kormánypárt támogatottsága és az ország tényleges stabilitása nem került veszélybe.  Persze ettől még egy-egy ilyen belpolitikai turbulencia heves tőkepiaci reakciót tud kiváltani.
Az elmúlt évtizedben a stabilitás elérése lett az egyik kulcsfontosságú cél, és Erdogan kormányát sok mindenért lehet kritizálni, de tény hogy az, hogy ma Törökország itt tart, az nekik is köszönhető. Makroadatokkal nézve például az infláció – török átlaghoz képest – egy évtizede alacsony, tíz százalék alatti (1990-2000-ig 40-70% között mozgott). Az államadósság szintén, a 2000es évek első feléhez képest, mikor GDP arányában 60-80% volt, gyakorlatilag hat éve 40% környékén mozog. A költségvetési hiány a válság két évét (2009-2010et) leszámítva 1-1.5%.
A gazdasági mutatók javulásának meg is lett az eredménye, egyrészt az olcsóbb finanszírozáson keresztül, másrészt, hogy az elmúlt másfél évben az államadósság két hitelminősítőnél is befektetési kategóriába került.
Egy olyan terület van, ami továbbra is a török gazdaság Achilles-ina maradt, az pedig a folyófizetési mérleg hiány és ennek finanszírozása. A magas folyófizetési mérleg hiányt többek között a nagy növekedés és az energiafüggőség okozza, ez utóbbiból gyakorlatilag teljesen importra szorul az ország. Emellett a források jelentős része rövid lejáratú és ez az ami sérülékennyé teszi az országot az olyan helyzetekben, amikor a globális likviditás csökken.
Ezen hosszútávon strukturális változások segíthetnek,  például hogy a lakosság megtakarítási hajlandósága nő és ezzel a finanszírozási források összetétele változik. Emellett fontos a növekedés fenntarthatóbb pályára állítása – és erre a jegybank aktívan figyel is, hogy például a banki hitelek lehetőleg „csak” évi 15%-20% nőjjenek és ne többel.
Ami pedig középtávon szintén jelentős pluszt adhat, az Irak. Törökország földrajzi helyzetét tekintve amúgy sem panaszkodhat, nem véletlenül mondják, hogy híd Európa és az iszlám világ között. Exportpiacai is diverzifikáltak, jóllehet a legnagyobb súlya még mindig az EU-nak van, de a Közel-Keleti országokkal is szorosabbá váltak az elmúlt években a gazdasági kapcsolatok. Emellett ha az iraki olajmezők felől elkezd csobogni az olaj, mégha közvetlenül nem is kerül török felhasználásra, csak a transzfer bevételeknek köszönhetően évi 1-3%-al csökkenhet a hiány.
Na de mi van benne?!
Az OTP Török Alap indexe: 95%-ban TR20I (Dow Jones Turkey Titans 20) + 5% RMAX (a likviditás miatt)
Tehát mit kapsz ha török alapot veszel? Kitettséget a húsz legnagyobb – közkézhányaddal súlyozott – török cégben. Azaz:
BANKOKAT…:
„Szeretjük a török bankokat. A nagy török kereskedelmi bankok jól menedzselt cégek, megfelelően tőkésítettek, hatékonyak, az eszközállományuk jó minőségű és törekednek a transzparens működésre.  Az elmúlt évtized sikersztorija ez a szektor, a 2000-es évek gazdasági válsága kipucolta a banki mérlegeket, az iparág konszolidálódott és a török gazdaság egyik legfontosabb pillérévé vált. Befektetői szemmel jó minőségű, növekedő és szinte mindig a talpukra eső bankok ezek, a legjobb proxyk arra, ha valaki meg akarja fogni azt a fejlődést, ami a Boszporuszon innen és túl folyik.”
(infogram)
HOLDINGOKAT, azaz a Koc és Sabanci holding…
„Elég kemény dolga lenne annak, aki Törökországban megpróbálná kikerülni a Sabanci-cégeket. Ha az Akbank helyett mást választana, elektronikai kütyükért nem a Teknosába menne, hipermarketek közül sem a Carrefourt választaná és a dohánytermékeket is messzire elkerülné, akkor is azt a járdát és azokat a hidakat koptatná, amihez részben a két cementcég, az Akcansa és Cimsa szállítja a cementet.”
Olyan vállalatokat, mint a háztartási eszközgyártó Arcelik..
„Törökországban két török tulajdonú háztartási gép gyártó cég is van a tőzsdén: az Arcelik és a Vestel csoport. Annak ellenére, hogy egyenként is több mint 100 országot szolgálnak ki a termékeikkel, idehaza nem igazán ismerjük őket. Az Arcelik Beko és Grundig márkái ugyan nálunk is kaphatóak, azonban közel sem olyan népszerűek, mint mondjuk Angliában, ahol például a Beko hűtők a legkeresettebbek az összes márka közül. „
És még vagy egy tucat más céget…
Látható, az alap gerincét a benchmarkhoz tartozó vállalatok alkotját. De a tudomány innentől kezdődik. Kétféle különbség lehet az alapban a benchmarkhoz képest, az egyik, hogy folyamatosan követve a piacot mindig van egy elképzelésünk arról, melyek azok a cégek amik a következő időszakban jobbak és rosszabbak lesznek a piaci átlagnál, ezekből többet vagy kevesebbet tartunk.
A másik pedig, hogy teljesen új cégeket rakunk be az alapba, olyanokat amik nem alkotóelemei eredendően, tehát ún. off-benchmarkok. Lehet ez olyan válallat, ami például egy olcsóbb/jobb szektortársa egy, a benchmarkban levőnek, tehát kvázi ahelyett vesszük meg. Emellett pedig vannak az olyan egyedi sztorik, kedvencek, amik önmagukban felfedezésre váró gyöngyszemeket, ezeket általában nem csak a török alapba, hanem más részvényalapunkba is megveszünk.

Slow progress within the EU Eastern Partnership (EaP) program and disappointment of all affected partners can be explained by both problems arising on the EU and the Eastern Partners’ side. Besides recent economic difficulties, diverging member state interests and approaches including the ‘South versus East’ problem, shared competencies between EU institutions, uncertainties of conditionality, problems on EU side include some major deficiencies like the lack of incentive of EU membership or the slow progress in the visa-free movement of people,  the  second major issue for most EaPs. All in all the ‘carrot’ offered by the EU is a small one compared to the appetite of the targeted countries. At the same time Eastern Partners can also be blamed since most of them delay in ‘doing their homework’, in transforming their political, juridical or economic systems.
[…] Bővebben!