Miért nem versenyképesek a magyar vállalkozók? Vegyünk egy egyszerű példát, a számlázást. A helyzet egy közismert anekdotával is jól leírható: megkérdezik a cigányzenekar prímását Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész játékáról, mire fanyalogva csak annyit mond: „szép szép, de asztalnál meghal…” Így vannak a magyar cégek is az elektronikus számlázással: minden tekintetben szebb és jobb mint a számlatömbös, de a vállalkozói gyakorlatban mégis meghal. Miért?
[…] Bővebben!

A fiatal vállalkozók kétharmada küzd forráshiánnyal nemzetközi szinten. Mintegy felük szerint az új, innovatív finanszírozási források és az adókedvezmények jelenthetnek megoldást pénzügyi gondjaikra – derül az EY legfrissebb nemzetközi felméréséből, amelyben ezer, negyven év alatti üzletembert kérdeztek meg. A fiatal … Folytatódik…. →

A szegénységgel sokkal könnyebb leszámolni, mint azt bárki gondolná, egy valamit kell adni a szegényeknek: pénzt.Két közgazdász – Elizabeth Stoker és Matt Bruenig – úgy véli, hogy az Egyesült Államokban könnyedén lehetne csökkenteni a szegénységet, akár a felére is, egyetlen egyszerű módszerrel: pénzt kellene adni az embereknek. A szakemberek úgy látják, hogy a politikusok mellébeszélnek, amikor a szegénység csökkentése kapcsán bonyolult folyamatokról, továbbképzési programokról és miegymásról beszélnek, a probléma igen egyszerűn kezelhető, és még a források is rendelkezésre állnak. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Források? Mennyi pénz kellene például ahhoz, hogy az USA-ban megszűnjön a szegénység? A kutatók rámutatnak, hogy 2012-ben a statisztikai adatok szerint a nemzet 15 százaléka, 46,5 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt. Hogy mennyivel? Összesen 175 milliárd dollárral. Ha 175 milliárd dollárt sikerülne úgy kiosztani, hogy mindenki megkapja az aktuális bevétele és a szegénységi küszöb közötti részt, akkor szőrén-szálán eltűnne a szegénység az USA-ból. Ez a GDP alig több mint 1,0 százaléka…[…] Bővebben!

Ép újraolvasom a befektetések egyik alapművét, az Intelligent Investort Benjamin Grahamtől (egész pontosan a Jason Zweig által kommentált, azt hiszem 2003-as kiadást), és erre a sztorira bukkantam benne:

„In late 1998, the stock of a tiny, rarely traded building-maintenance company, Temco Services, nearly tripled in a matter of minutes on record-high volume. Why? In a bizarre form of financial dyslexia, thousands of traders bought Temco after mistaking its ticker symbol, TMCO, for that of Ticketmaster Online (TMCS), an Internet darling whose stock began trading publicly for the first time that day.” (Intelligent Investor)

Graham klasszikus művét utoljára 1971-72-ben dolgozta át, így a fenti történetet már Jason Zweig tette hozzá a saját kommentárjában a dotkom-lufi idejéről, megerősítve Graham kritikáját a tőzsdei szempontból képzetlen tömegeken eluralkodó spekulációs lázról és hisztériákról (Graham egyébként magát a spekulációt, akár profi, akár amatőr csinálja, elvetendő, önpusztító ténykedésnek tartotta).
Vessük mindezt össze ezzel a történettel:

„Még csak csütörtök éjjel tette közzé a Twitter a nyilvános dokumentumait a közelgő tőzsdei kibocsátásról, és a nagy bulira nem is fog még sor kerülni hetekig, a befektetők máris megőrültek érte. Pontosabban egy nagyon hasonló nevű részvényért, a Tweeter Home Entertainmentért, amelyik 1500 (igen, ezerötszáz) százalékot emelkedett pénteken. Az egész egy nagy félreértés, mert a Tweeter rövidítve TWTR-nek hívja magát, ami történetesen épp a Twitter által lefoglalt tőzsdei azonosító (TWTR).” (Investor.hu, 2013.10.05.)

Ilyen félreértéseket persze százasával, ezressével lehet találni a modern, elektronikus tőzsdék történetében, de a párhuzam – mivel nagyon hasonló dotkom-őrülettel kapcsolatos mindkét sztori – igencsak csattanós. Pláne így napokkal a Twitter IPO-ja előtt. Ha minden igaz, akkor a Twitter a hét második felében tőzsdére lép, a várakozások szerint szerda este kiderül az árazás is.

A balek tényleg nem fogy el soha. Most éppen a Civis Global Brókerházról derült ki, amit minden épkézláb embernek tudnia kellett volna, hogy átverés az egész. A cég évi 18% hozamot, az ügynököknek további minimum 12% jutalékot ígért, a befektetés mibenléte üzleti titok volt. A PSZÁF már régóta kiadott figyelmeztetést a cégről, de ez mit sem […]

Igaz ugyan, hogy az eurózóna bajba jutott országai komoly előrelépéseket tettek, az erős, és várhatóan tovább erősödő euró azonban kihúzhatja a lábuk alól a szőnyeget.A válság kitörése óta vitatkoznak egymással a gazdasági szakemberek, hogy vajon hogyan lehetne eredményesen megoldani a válsággal küzdő eurózóna tagok gondjait. Vannak, akik szerint nincs más út, mint az alkalmazkodás, vagyis vissza kell állítani a versenyképességet, bér- és árcsökkentéssel, belső leértékeléssel. Ők a megszorítás hívők – köztük természetesen Németország -, akikkel szemben állnak azok, akik szerint okosabb lenne központilag besegíteni és folytatni az eurózóna integrációját, ezzel is könnyítve a periféria országok helyzetét. A sors úgy hozta, hogy a renitens országoknak az első úton kellett elindulniuk, meglehet ugyanakkor, hogy ez az út a kezdeti sikerek után súlyos kudarccal végződik. Az eredeti elemzés itt olvasható.

Wolfgang Münchau, a Financial Times publicistája ugyanis úgy látja, hogy bár a görögök sikeresen csökkentették a béreket, és hozták egyensúly közelébe a költségvetést, a spanyolok lendítették fel az exportszektort és segítették a pozitív tartományba a folyó fizetési mérleg egyenlegét, mindez könnyen átmeneti sikernek bizonyulhat, ha az euró tovább erősödik, a tőkeáramlások pedig újra megindulnak.[…] Bővebben!

Norbi most írja a szakdolgozatát, kell neki felmérés adózási morálról. Ha van két perced, töltsd ki az alábbi anonim kérdőívet, hadd örüljön neki. https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?usp=sharing&formkey=dFEzX3drS21mYUpTXzJOY1ZybmVxRGc6MQ#gid=0

A hazai startup konferenciákhoz szokott magyar startupperek számára érthetetlen, hogy a legnagyobb bécsi startup esemény helyszíne lehet a patinás Hofburg. 2500 látogató, elképesztő mennyiségű startup és nagyon sok lehetőség a sikerre, nagyjából ez az összegzése az október utolsó napjain megtartott … Folytatódik…. →

Egyértelműen kimutatható, hogy a laza jegybanki politika pénzügyi buborékokat hoz létre, melyek összeomlással végződnek. Sokkal óvatosabban kellene bánni a laza jegybanki politikával.Ha egyetlen okot kellene említeni, hogy miért tört ki globális pénzügyi és gazdasági válság, és miért omlott össze a pénzügyi rendszer, akkor a szakemberek többsége bizonyára az amerikai ingatlanbuborékot említenék. Egyre többen gondolják úgy – köztük Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász -, hogy az amerikai ingatlanbuborék duzzadása nem másnak, mint a rekord alacsonyra levitt amerikai alapkamatnak volt köszönhető. Ezért az alacsony kamatért pedig elsősorban az akkori jegybankelnök, Alan Greenspan a felelős. Az eredeti tanulmány itt érhető el.

Természetesen nem korrekt egyetlen ember nyakába varrni a teljes pénzügyi krízist – Paul Krugman egyenesen a legrosszabb jegybankelnökként emlékszik Greenspanre -, a tény ugyanakkor az, hogy amerikai kutatók – Michael D. Bordo és John Landon-Lane – egyértelműen igazolták: a laza jegybanki politika, vagyis az alacsony kamatok és a pénzpumpa elkerülhetetlenül buborékot fúj az ingatlan-, részvény-, vagy árupiacon, rosszabb esetben ezek mindegyikén.[…] Bővebben!

A FB-on találtam. Végre új. Nem politikus fejek. Hanem ezek mi vagyunk. Start-up-ok. Igen! Hajrá IVANKA! A Design Terminál és Budapest Főváros közös kampánya: legmenőbb fiatal vállalkozóink az üres kirakatokon! A Margit körút 11. alatt azIvanka alapítói. Magyar világszínvonal! || Faces from our campaign: founders … Folytatódik…. →