A Lehman Brothers csődbemenetele után komoly meglepetést okozott az eurózóna döntéshozói között az, hogy néhány hónap elteltével 22 nagy bankja a csőd szélére jutott. Ez annak a következménye volt, hogy a pénzpiac nemzetközileg integrálódott, a prudens működésre vonatkozó szabályozás pedig az eurózónára korlátozódott. Így a később mérgezett papírnak keresztelt, a bankok közti értékpapír forgalomban elég nagy súlyt képező derivátumok kizárása az eurózónában nem sikerülhetett, mert a prudens működés csak az eurózónában történő tevékenységre terjed ki. Azt azonban, hogy maga a pénzpiaci integráció felülírja a telephelyi szabályokat, csak a pénzügyi világválság kirobbanása után detektálhatták a zóna döntéshozói. Okozott is nagy meglepetést, és nagy zavarodottságot a kialakult helyzet. Végül tagországi nemzeti költségvetésekből finanszírozták a mérgezett papírok eltávolítását a banki portfóliókból.
[…] Bővebben!

A Lehman Brothers csődbemenetele után komoly meglepetést okozott az eurózóna döntéshozói között az, hogy néhány hónap elteltével 22 nagy bankja a csőd szélére jutott. Ez annak a következménye volt, hogy a pénzpiac nemzetközileg integrálódott, a prudens működésre vonatkozó szabályozás pedig az eurózónára korlátozódott. Így a később mérgezett papírnak keresztelt, a bankok közti értékpapír forgalomban elég nagy súlyt képező derivátumok kizárása az eurózónában nem sikerülhetett, mert a prudens működés csak az eurózónában történő tevékenységre terjed ki. Azt azonban, hogy maga a pénzpiaci integráció felülírja a telephelyi szabályokat, csak a pénzügyi világválság kirobbanása után detektálhatták a zóna döntéshozói. Okozott is nagy meglepetést, és nagy zavarodottságot a kialakult helyzet. Végül tagországi nemzeti költségvetésekből finanszírozták a mérgezett papírok eltávolítását a banki portfóliókból.
[…] Bővebben!

Sikert sikerre halmoznak az amerikai indexek. Az S&P 500 index és a Dow Jones is új történelmi csúcsra emelkedett, miközben a Nasdaq technológiai index az 1999-es évek végén látott dotkom-őrület szintjeit ostromolja.
 
[…] Bővebben!

Sikert sikerre halmoznak az amerikai indexek. Az S&P 500 index és a Dow Jones is új történelmi csúcsra emelkedett, miközben a Nasdaq technológiai index az 1999-es évek végén látott dotkom-őrület szintjeit ostromolja.
 
[…] Bővebben!

 
 
 
 
 
 
 
 
A cukor-feldolgozó cégek jövőbeli kilátásait tanulmányoztam, amikor az egyik prezentációban a következő statisztikára bukkantam:
 
[…] Bővebben!

 
 
 
 
 
 
 
 
A cukor-feldolgozó cégek jövőbeli kilátásait tanulmányoztam, amikor az egyik prezentációban a következő statisztikára bukkantam:
Elhízottsági arány a felnőtt lakosság körében az Európai Unióban*
                  
*elhízottnak minősül, akinek a BMI-je (testtömeg-indexe) 30 fölött van. BMI index = testsúly/magasság
Egyrészről jól látható, hogy minden vizsgált országban a trend 1990-től 2010-ig emelkedő. Míg 1990-ben és 2000-ben is „csak” a második helyen voltunk az Egyesült Királyság elhízottai mögött, addig 2010-re a habos tortánkra újabb emeleteket építve, gigászi magasságokba kerülve, közelítve a 30%-os szintet, a csúcsra értünk. A grafikon szerint a „dolce vita”, a mediterrán étrend (Olaszország) és a lakosság széles rétegeire jellemző magas életszínvonal (Svájc) a záloga az alacsony elhízottsági rátának.
Látva a trendeket, nem véletlen, hogy egyre több állam gondolkodik el a magas cukortartalmú élelmiszerekre kivetetendő adó gondolatán. Az EU-n belül Magyarország (chips-adó), Franciaország és Finnország már be is vezette.
A téma tőkepiaci következtetéseivel egy következő bejegyzésben foglalkozom.
 

Fiatal fejlesztők mutatták be innovatív alkalmazásaikat az InnoApps versenyen, amelynek célja, hogy a közösségi bevonást elősegítő mobilalkalmazások fejlesztését ösztönözze. A kezdeményezés mögött a Huawei Technologies, a Microsoft és a European Young Innovators Forum (EYIF) áll. A verseny győzteseit a november … Folytatódik…. →

A fejlett és gazdag államoknak is idővel választania kell, hogy a jelenlegi szociális rendszert nyirbálják meg, vagy keményebben adóztatnak.A jelenlegi tendenciák alapján az USA-ban a nyugdíjakra és egészségügyre költött közpénzek GDP-hez mért aránya 10 százalékról 20 százalékra emelkedhet 2088-ra. 2088 természetesen még rettentő messze van, az ugyanakkor jól látszik, hogy a tendencia nem fenntartható, valamit tenni kell, hogy a mérleg egyensúlyba kerüljön. Két lehetőség van, vagy kevesebbet kell nyugdíjra és egészségügyre költeni, vagy több adót kell beszedni. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Mostanában divatossá vált a „Fizessenek a gazdagok!” nézet, vagyis hogy nem a szociális juttatásokat kell csökkenteni, hanem a szükséges pénzt be kell szedni a gazdagokra kirótt extra adókból. Vagyis adóztatni kell a tőkejövedelmeket és a társadalom leggazdagabb 1 vagy 10 százalékát. Ez a Robin Hood hozzáállás természetesen szimpatikus a társadalom java részének, a gond csak az, hogy a gyakorlatban szinte lehetetlen kivitelezni – mutat rá Sita Nataraj Slavov, az American Enterprise Institute közgazdász kutatója.[…] Bővebben!

Idén is Budapestre “hozza” a Lean Startup konferenciát a TheHub.hu. A budapesti eseményen, a MÜSZI-ben mutatkozik be Eric Ries Lean Startup könyvének magyar kiadása a HVG Kiadó gondozásában. Silicon Valleyvel kapcsolunk össze decemberben. Tavaly hatalmas sikert aratott a Lean Startup konferenciát … Folytatódik…. →

A héten jelent meg Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli buzdítása, amin az bizonyosan érződik, hogy nem bajor, hanem dél-amerikai tapasztalatokból született. A vita nem is maradt el.Ferenc pápa első saját dokumentuma, az Evangelii Gaudium című apostoli buzdítás elég nagy visszhangot váltott ki. És nem abban az értelemben, hogy egyes nem egyházi körök forradalmi reformot látnak benne, ez ugyanis Ferenc pápa esetében akkor is így szokott lenni, ha erről szó sincs, és kizárólag a katolikus hagyományt ismétli meg. Hanem abban az értelemben, hogy az Egyházon belül is komoly vita alakult ki egyes, valóban újszerű megállapítások, illetve korábban nem megszokott megfogalmazások miatt, különös tekintettel a gazdasági témákkal kapcsolatban.

Az apostoli buzdítás ugyanis olyan kritikus a piaccal és a jelenlegi gazdasági rendszerrel szemben, amit Ferenc pápa elődeitől nem szokhattunk meg. Születtek is szép számmal kritikus cikkek és kommentárok. Az alábbiakban Samuel Gregg, az amerikai Acton Intézet deklaráltan katolikus kutatójának elemzését ismertetjük, nem állítva, hogy neki lenne igaza. Az eredeti elemzés itt érhető el.[…] Bővebben!