Az amerikai jegybank szigorításával kapcsolatos találgatásoknak elvileg lesiklópályára kellett volna küldeniük a forintot, eddig mégsem így történt. Miért?Megérkezett a május óta várva várt bejelentés: az amerikai jegybank (Fed) csökkentette – havi 85 milliárd dollárról 75-re – a pénznyomtatás ütemét, amitől korábban a közgazdászok arra számítottak, hogy a szigorítás hatására elsősorban a feltörekvő piacokon csattanhat az ostor. A forint ugyanakkor, szinte hajszál pontosan ott van ma, mint volt májusban, amikor először felröppent a pénzpumpa lassításának híre. A nagy kérdés az, hogy vajon miért nem borult meg a forint. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Eljött a tapír (szimbolikus kifejezés, angol nyelven a „fokozatos csökkentés” és a „tapír” szavak hasonló hangzásából ered)

Logikus a feltételezés, hogy ha az amerikai jegybank kevesebb pénzt nyomtat, sőt hamarosan akár el is kezdi emelni a kamatot és kiszívni a pénzeket a rendszerből, akkor a befektetők erre reagálva kivonják a „könnyű” pénzeket az egzotikus/kockázatos feltörekvő piacokról. Adják a devizákat, a részvényeket, a kötvényeket, az árfolyamok pedig esnek, a feltörekvő devizák gyengülnek. Ez a teória az elmúlt fél évben be is jött több feltörekvő piacon – török, brazil, indiai -, a forint ezzel szemben viszonylag stabilan tartja magát május óta, pedig nálunk közben masszív kamatcsökkentés is volt.[…] Bővebben!

Míg néhány évvel ezelőtt a legtöbb internetes kártevő az erotikus oldalakon keresztül került a látogatók számítógépeire, mára a technológiai és telekommunikációs oldalak a legfertőzőbbek.  A vírusirtó szoftvereket gyártó G Data kategorizálta, hogy milyen témájú weboldalak terjesztenek leggyakrabban kártevőket. A toplistát … Folytatódik…. →

Közeledik a Karácsony, mindenki nyakig merül az ajándékozásban, a rutinosabbak már mindent megvettek, és elégedetten hátra dőlve nézik, hogyan izzadják ki magukból a többiek a még hiányzó portékákat. Ezzel azonban még közel sincsen minden letudva. Ugye nem felejtettétek el az egyik legfontosabbat?!
Megnyitni az idei évi TBSZ számlát!!
  
Ez a hazai tőkepiaci megtakarítók legjobb barátja. (Fundman mellett)

A tőkepiacokon kétféle ingyen ebéd van, olyan „no brainer” teendők, amelyet mindenképp meg kell tenni, mert viszonylag egyszerű dolgok, és drámai mértékben javítják a befektetéseink hozam/kockázat arányát:

– az egyik, hogy diverzifikáljunk
– a másik pedig, hogy amennyire lehetséges, optimalizáljuk az adóbefizetésünket – na erről szól a TBSZ!

De ugye mindenki hallott a TBSZ-ről?

Azért a biztonság kedvéért röviden:

TBSZ = Tartós Befektetési Számla
 
A lényeg, hogy vállaljuk, hogy 3 illetve 5 évig nem nyúlunk a megtakarításunknak ehhez a részéhez, és cserébe a futamidő végén adómentesen juthatunk a megtakarításunk hozamához. A számlát év közben bármikor meg lehet nyitni, de év végétől ketyeg az 5 év, és menet közben már nem lehet újabb pénzt hozzárakni (hiszen így keveredne az új pénz a régivel), de kivenni sem, mert akkor az a számla megszűnésével jár. Melléktulajdonság, hogy 3 év után van egy speciális lehetőség részkivételre 10%-os adókulcs mellett, és ezt követően már csak 10%-os az adó.
A konstrukció gyakorlatig egy opció arra, hogy, ha meg tudjuk állni, hogy ne nyúljunk a megtakarításainkhoz 5 évig, akkor ne kelljen adót fizetni. Ha pedig mégis fel kell törni a malacperselyt, akkor ugyanúgy adózunk, mint egyébként tennénk.
A futamidő során a számlán tetszés szerint változtathatók a befektetések. 

Ez a számlatípus gyakorlatilag az összes pénzügyi szolgáltatónál megnyitható, de a számlavezetési díj/termékválaszték/jutalékok nem azonosak, így érdemes alaposan körülnézni, mert valószínűleg 5 évig össze leszünk zárva a szolgáltatóval (szó volt róla, hogy hordozhatóvá teszik a TBSZ-t, ami nagyon jót tenne a versenynek, és így a fogyasztóknak, de egyelőre nem lett belőle semmi).

Szóval nem elfelejteni, hiszen már csak pár nap van rá.

De talán a legjobb megoldás már év elején megnyitni az új TBSZ-t, és így év közben is folyamatosan adómentesen megtakarítani, anélkül, hogy év végén minden fennálló befektetést likvidálni kellene, majd a TBSZ-re átvezetés után újra megnyitni a pozíciókat, ezzel tetemes kereskedési költséget generálva – ráadásul így az év közbeni nyereségekért még adózni is kellene.

És mivel töltsük fel a TBSZ-t?

Egy átlagbefektető számára, amennyiben kimozdul a biztonságosnak tekintett (bár nem mindig az) államkötvények piacáról, és nem elégszik meg a sajnos nem túl pezsgő magyar részvénypiac választékával, de kaszinózni sincs kedve az ismeretlen külföldi részvények között (a leginkább játékgépezéshez hasonlítható kisbefektetői devizaspekulációt inkább meg sem említjük), kézenfekvő választásnak tűnik a befektetési alapok felé fordulni. Itt teljes munkaidőben ezzel foglalkozó, rengeteg információforrást elérő, az átlagbefektetőhöz képest így jelentős előnyben lévő portfoliókezelők hozzák a befektetési döntéseket – némi vagyonkezelési díjért cserébe.

 
Szolgálati közlemény!!
 

A Fundman blog mögött álló részvényes team blogról eddig megismert befektetési filozófiával több alapot is kezel. 
 

Az alábbi linkeken jobban is bemutatjuk az alapjainkat, részünkről ezt rakjuk a fa alá. Jó olvasást, és jó hozamot a következő évre!

OTP Új Európa Alap
OTP Paletta Alap
OTP Török Részvény Alap
OTP Orosz Részvény Alap
OTP Afrika Részvény Alap

Budapesten széfet bérelni igen kalandos vállalkozás. Amíg bankokban dolgoztam, a széf megszerzése kihalásos alapon, a szükséges ügyintézőkkel jó ismeretségbe kerülve lehetett csak széfet szerezni. Mármint aprókat. Normális méretűről álmodni is kár volt az egyszerű halandónak. Más ügyben most beszéltem a Sberbankkal (az eddigi Volksbankkal), rákérdeztem, náluk van-e széf. Meglepetésemre igen, több fiókjukban is, sőt hova […]

A csapat egyetlen, tisztán abszolút hozam szemléletben kezelt alapja. Ez azt jelenti, hogy arra törekszünk, hogy minden körülmény alatt pozitív hozamot tudjunk elérni. A referenciapont a kockázatmentes hozam, ennél kell a megcélzott 3 éves időtávon jobbnak lennünk (bár arra törekszünk, hogy ez minden évben, minél kisebb ingadozásokkal teljesüljön), méghozzá érzékelhető mértékben, hogy megérje kimozdulni a bunkerből.
Ez jól hangzik, de megvalósítani már sokkal nehezebb, hiszen úgy kell kockáztatni a magasabb hozamért, hogy egy nagyobb veszteségnek kizárjuk a lehetőségét.
Erre két módszer van:
1)      nagy meggyőződéses pozíciók szűk stop loss-szal, ahol le lehet zárni a pozíciót ha az ellenünk megy, illetve nyilván az eszköznek is megfelelően likvidnek kell lennie. Itt nem feltétlenül az a lényeg, hogy az ember helyesen lássa az eseményeket közép és hosszú távon, hanem, hogy jó legyen az időzítése (a szűk stop miatt), ez pedig sokkal inkább technikai elemzéses módszertant kíván. Mi ebben a módszerben nem igazán hiszünk, és nem is vagyunk rá megfelelőek alkatilag.
Ahol a mi versenyelőnyünk rejlik, az a részvények, fundamentálisan beárazható dolgok beértékelése, és ha a piaci ár mást mutat, akkor a megfelelő pozíció kitalálása és megvalósítása (itt persze mi is támaszkodunk a technikai elemzésre, de nem ez a döntő). Emiatt az alábbiakban bemutatott második módszer sokkal inkább testhezálló, és az Új Európa Alapot is ebben a szellemben kezeljük.
2)      Sok befektetési lehetőség megvizsgálása után, kis mértékű, 1-2%-os pozíciókból összerakunk egy portfoliót, ahol figyelünk arra, hogy ne legyen túlságosan nagy a longok aránya, miközben ellentétes irányú pozíciókkal (short pozíciókkal, deviza vagy árupiaci eszközökkel) csökkentjük az alap béta (azaz tisztán piaci iránytól függő) kockázatát – ne azért teljesítsen jól az alap, mert emelkednek a kockázatos eszközök, hanem azért, mert fokozatosan szűnnek meg a félreárazások, amelyeket az elemzőmunka során találtunk.
A fenti filozófia, befektetési stílus fokozatosan alakult ki, az Alap indulásakor 2007-ben egy többségében részvényekkel feltöltött alapot alakítottunk ki. Ennek is megvan a létjogosultsága, hiszen a jó időkben (mint pl. 2009) egy sokkal magasabb hozam elérése válik lehetségessé, azonban be kellett látnunk (a 2008-as és a 2011-es nyári részvénypiaci összeomlás után), hogy a befektetők nem tolerálják még a rövid távú kockázatokat sem, és sokkal inkább egy olyan megközelítésre van szükség, amely kerüli a rövid távú visszaeséseket is. Így alakult ki 2012 elejétől a jelenlegi megközelítés, és azóta a 10%+ éves hozam mellé egy jóval alacsonyabb ingadozás párosul. 
Egy kicsit részletesebben: mit is vesz a befektető, aki beszáll az Új Európa Alapba?(Zárójelben a jellemző arány a portfolióra vetítve)
 
Egyedi long részvénypozíciók (30%): hosszú távon a legegyszerűbb pénzkereseti lehetőség, ha találunk egy kellően alulértékelt részvényt, amely a reális ára alatt forog, megvesszük, és kivárjuk amíg felmegy. Ezeket mi is nagyon szeretjük, az alapnak jellemzően 25-35%-a van ilyen pozíciókban, és az egyes papírokból 1-2%-nyit veszünk a likviditásuktól, a kockázatuktól, és a meggyőződésünk erősségétől függően. Ez 20-30 egyedi papírt jelent, a munkánk nagy részét ezeknek a papíroknak a felkutatása, kielemzése, majd a nyomon követése teszi ki. Az általunk részletesebben követett univerzum az európai/régiós fejlődő piac (magyar, lengyel, cseh, román, szerb, osztrák, orosz, török, afrikai), valamint az ezen a piacon tevékenykedő, de más tőzsdéken jegyzett papírok. Ez nem jelenti azt, hogy máshonnan nem keresünk befektetést (sok példa volt már rá a múltban), de ez a „felségterületünk”, ahol a legnagyobb biztonsággal mozgunk.

 Egyedi short részvénypozíciók (-10%): Nem akarjuk, hogy a piac összességének emelkedése vagy csökkenése döntse el, hogy merre megy az Alap árfolyama, minden piaci körülmény között pozitív hozamot szeretnénk elérni. Ezért a túlértékelt papírok között short pozíciókat veszünk fel. Ezzel azonban nagyon csínján bánunk. Ugyanis ha egy részvény a portfolióban elkezd esni, a kitettségünk folyamatosan csökken – azaz még legrosszabb esetben is, ha teljesen lenullázódna, csak az eredetileg felvett 1-2%-ot veszíti el az Alap. Ezzel szemben ha valamit shortolunk, és közben az árfolyama megtízszereződik, akkor ez eredeti pozíció 9-szerese lesz a veszteség, mert menet közben folyamatosan nő a kitettség. Éppen ezért short pozíciókat csak nagyon likvid részvényekben veszünk fel, hogy könnyen csökkenthessük/zárhassuk a kitettséget, ha nagyon ellenünk megy és elkezd növekedni

 Egymáshoz képesti pozíciók (10-20%): Igazából ez a „lelke” az Alapnak, itt abból akarunk hozamot szerezni, hogy két részvény (vagy más eszköz) egymáshoz képest hogyan fog teljesíteni. Lehet szó egy adott iparág két papírjáról, ahol az egyiknek sokkal olcsóbb, vagy jobb növekedési kilátásai vannak. Olyan is előfordul, hogy egy cég birtokol egy másikat, és ez a részesedése sokkal többet és a piaci ár alapján, mint ami az anyacég árfolyamában tükröződik. Ilyenkor meg kell venni az anyát, és eladni a lányát, amíg a rend helyre nem áll. De előfordul, hogy ugyanaz a papír két különböző tőzsdén más áron forog (ha például a befektetők egy részének nincs hozzáférése az egyik piachoz) – ezek a különbségek hosszútávon kiegyenlítődnek, és érdemes rá pozíciót felvenni. Sokszor viszont ugyanazon cég különböző eszközei (kötvény/részvény, elsőbbségi/sima részvény) vannak egymáshoz képest félreárazva – ilyenkor is színre lépünk! Előfordul, hogy egy ország részvény, deviza, és kötvénypiacába más világkép van árazva – ekkor érdemes lehet egymással szemben megfogadni ezeket, bár ez nem annyira tiszta eset, mint az előzőek.
 
Speciális események (10-20%): Gyakran vannak olyan tőkepiaci események, amelyek a cégek egyedi fundamentumaitól függetlenek, az árra mégis nagy hatással vannak. Ilyenek lehetnek például a vállalatfelvásárlások, vagy az MSCI Indexbe kerülés/ Indexből kikerülés, amely hatalmas pénzáramlást hozhat a passzív indexkövető befektetők részéről, és eltérítheti az árakat a valós értéktől. Ezek sokszor jó beszállási/shortolási lehetőséget kínálnak. Ebben az esetben a pozíciók méretét is megnöveljük, hiszen gyakran kis mértékű, de kockázatmentes hozamlehetőségről van szó, amit egy nagy, rövid ideig fennálló pozícióval lehet a legjobban kihasználni. 
 
Befektetési jegyek (5-10%): Vannak olyan piacok, amelyeket nem tudunk közvetlenül elérni de jó befektetés, így befektetési jegyeken keresztül vesszük fel a kitettséget. Nagybefektetőként hozzáférésünk van a kedvező díjvonású intézményi sorozatokhoz és mentesülünk a tranzakciós költségektől, így ez is költséghatékony módja a pozícióvállalásnak.
 
Kötvények (40-70%): Csak akkor fektetünk be az eddig említett formákba ha van jó lehetőség, ha nincs akkor figyelünk és várunk. Ilyenkor az Alap pénze kamatokat termelő rövid lejáratú kötvényekben (jellemzően 2 hetes MNB kötvény) pihen. Megfelelő hozamon hosszabb távú kötvényeket is veszünk, jó példa erre az általunk jól ismert és megbízható adósnak tartott vállalatok devizás kötvénye, amely a kockázatmentesnél magasabb hozamot biztosít, és a múltban már több ízben jó befektetésnek bizonyult.
 
Devizapozíciók (10-20%): Az általunk vásárolt részvények/egyéb eszközök jellemzően külföldi devizában vannak jegyezve. Így amikor megvesszük az adott papírt és a hozzá tartozó devizát, akkor azzal egy devizakockázat is keletkezik, amelyez kezelni kell. Jellemzően ezt a devizakockázatot visszafedezzük forintra, nem akarjuk ugyanis, hogy a forint árfolyammozgása határozza meg az alap teljesítményét. Ugyanakkor vannak időszakok, amikor az Alap egy részét (jellemzően max 20%-át) fedezetlenül hagyjuk, így különböző devizakockázatokat is felvállalunk. Ennek az oka, hogy néha a forint árfolyamváltozásáról is van határozott véleményünk, kár lenne elmulasztani az ebből fakadó hozamtermelést. A másik ok, hogy a devizakitettség általában akkor teljesít jól, ha „risk off” környezet van, mert ilyenkor a forint jellemzően gyengül. Mivel valamekkora long részvénypozíciónk azért általában van, ezt jól ellensúlyozza a long devizapozíció, csökkentve az Alap érzékenységét az általános risk-on/risk-off mozgásokra

Árupiaci pozíciók (5%): Itt jellemzően akkor veszünk fel pozíciókat, ha valamilyen egyéb eszköz kockázatát szeretnénk csökkenteni. Például nagyon hiszünk egy orosz olajcég pozitív belső folyamataiban, de egy olajáresés elronthatná a cég kilátásait – ilyenkor egy olaj short pozícióval ezt a kockázati elemet csökkenthetjük, és a pozícióból már csak a vállalat egyedi kockázata marad – hogy sikeresen végrehajtja-e a várt belső változtatásokat. Ugyanez a logika működhet egy aranybánya/arany, részbánya/réz párosítással is.

Az alap teljesítménye itt követhető nyomon

Hol vásárolható meg az OTP Új Európa Alap?
A forgalmazóknál!
A vezető forgalmazó az OTP Bank, de társforgalmazó a Concorde, a Commerzbank, az UniCredit, az Erste, a Hungária, az SPB, a Raiffeisen, az Equilor és a Codex
A vagy B ?
Az Alapnak 2 sorozata van: Az A sorozat forintban denominált, a B sorozat pedig euróban. Ezen kívül azonban nincs különbség közöttük, ugyanazt a teljesítményt és mögöttes portfoliót takarják, csak az egyik forintban, a másik euróban fejezi ki. Az alapvető devizakitettség a forint, itt szeretnénk elérni az alacsony ingadozású, kockázatmentest meghaladó hozamot, tehát aki az eurós B sorozatot veszi meg, az is alapvetően forintos befektetéshez fog hozzájutni, csak minden nap végén át van számítva a hozama euróra.

Az Afrika Alap az egyik legkockázatosabb alapunk, ahol a nagy kockázatért cserébe hosszú távon magasabb hozamot várhat el a befektető. Afrika még elég egzotikus befektetési célpontnak számít itthon, amelyet egyéni befektetőként a magas kereskedési költségek miatt csak alapokon keresztül érdemes elérni. Azonban úgy gondoljuk, hogy a következő évtizedek egyik legdinamikusabban fejlődő régiója lehet.
Az Alapnak nem célja, hogy minden időtávon pozitív hozamot teljesítsen, a célkitűzés, hogy kitettséget nyújtson az afrikai részvényekhez, méghozzá úgy, hogy túlteljesítse a referenciaindexet,
ami 90% Dow Jones African Titans 50 Index és 10% ZMAX (magyar kockázatmentes hozam)
Ez egy hosszú távon magas várható értékű, de kockázatos befektetés, ezért senkinek sem javasoljuk, hogy a portfoliója meghatározó részét ebben az egy Alapban tartsa. Az ajánlott befektetési időtáv 5-7 év és mivel hosszú távon várhatóan a kockázatért cserébe magas lehet a hozam, és egzotikus jellege miatt el tud szakadni a többi részvénypiactól, egy jól diverzifikált portfolióban helye van. Lesznek évek, mikor 20-30-50%-os emelkedés is előfordul, de lesz, amikor jelentős visszaesés következik be. Viszont előre ezeket sajnos nem lehet látni, ezért (bár kis mértékben megpróbálkozunk vele) nem azt tekintjük fő feladatnak, hogy eltaláljuk ezeket az ingadozásokat, hanem hogy olyan cégekkel töltsük fel a Alapot, amelyek hosszú távon jobbak lesznek az átlagnál.

Miről is szól Afrika?
Egy átlagember Afrikáról alkotott képe sokszor kimerül abban, hogy egy nyersanyagokban gazdag, fejletlen kontinensként azonosítja Afrikát. Ez részben igaz, de csak részben, ma már az afrikai piac sem tekinthető csak nyersanyagsztorinak. Körülbelül az Alap kitettségének 1/3-a köthető a különböző bánya- és olajpapírokhoz, másik 1/3-a a bankszektorhoz, a fennmaradó rész pedig számos más szektor között oszlik meg, mint például telekom, gyógyszer, építők és ingatlanfejlesztők, valamint a fogyasztói szektorhoz köthető sörgyárak és kereskedelmi láncok.
Az Alap országok szerinti összetétele is elég szerteágazó. Ugyan az afrikai tőkepiacok elég eltérő fejlettségűek, de az Alap 2010. év végi indításakor az volt a célunk, hogy ne egy Dél-Afrika vagy Nigéria túlsúlyos alapot hozzunk létre, hanem minél szélesebb körben fedjük le a kontinenst. Többnyire a dél-afrikai, nigériai, egyiptomi és marokkói piacokon kereskedünk, de ez nem jelenti azt, hogy csak ezeken a piacokon van kitettségünk, ugyanis:
számos afrikai cég több afrikai országban is jelen van.
a nyersanyagkitermelők többségét a fejlett piacokon kereskedik (London, New York, Toronto), de az operációjuk révén olyan afrikai országokhoz jelentenek hozzáférést, mint például Sierra Leone vagy Algéria, amelyek még nem rendelkeznek saját tőkepiaccal.
egyre több multinacionális cég terjeszkedik Afrikában (Heineken, Nestle, Unilever), aminek köszönhetően általában egy helyi piacra be is vezetik a papírjaikat, de valójában több környező országot fednek le a tevékenységükkel.
 
Miért is ígéretes Afrika?
Növekvő makro- és politikai stabilitás: Az elmúlt évtizedben Afrika átlagosan 6% körüli GDP növekedést produkált, amely – összehasonlításképpen  -közel duplája az OECD országokban és más fejlődő piacokon tapasztaltaknak. A jó hír pedig, hogy az előrejelzések szerint ez a tendencia a jövőben is fenntartható marad. Az elmúlt 5 évben például a világ 20 leggyorsabban fejlődő országa közül 9 afrikai volt. A gazdasági stabilitás erősödéséhez a folyamatosan csökkenő infláció mellett a fennálló adósságállomány mérséklődése is hozzájárult.
Kedvező demográfia: Az afrikai korfa meglehetősen fiatal, a népesség fele 25 éven aluli. 2040-re a kontinens munkaképes korú népessége elérheti az 1,1 milliárd főt, amivel túlszárnyalja majd Kínát és Indiát is. Az aktivitási ráta növekedése, valamint a középosztály folyamatos bővülése jelentős fogyasztói keresletnövekedést eredményez, aminek következtében 2020-ra az afrikai háztartások több, mint fele rendelkezhet az alapvető szükségleteken felüli többletjövedelemmel.
Nyersanyaglelőhelyekben gazdag környezet: Jelenleg a világ ismert nyersanyagkészletének 30%-a Afrikában található, azonban a természeti erőforrások valós nagyságáról csak óvatos becslésekkel rendelkezünk, mivel Afrika jelentős része még feltárásra vár. A fejlődő gazdaságok, ezen belül is leginkább a gyorsan bővülő kínai gazdaság stabil keresletet támaszt az afrikai nyersanyagok iránt, ami az előrejelzések alapján évi 2-4%-kal növelheti meg a nyersanyagok kitermelését.
Agrárszektor növekvő szerepe: A világ megműveletlen termőföldjeinek 60%-a az afrikai kontinensen található, aminek a szerepe a feltörekvő piacok növekvő élelmiszer-keresletének következtében várhatóan fel fog értékelődni.
Fokozódó külföldi tőkebefektetések: Afrika jelentős nyersanyagkínálatáért cserébe növekvő külföldi tőkebefektetésekben részesül, ami az urbanizációs folyamatok mellett elősegíti a kontinensen végbemenő infrastrukturális beruházások növekedését.
Piacgazdaság intézményrendszerének kiépülése: A kereskedelmi korlátok feloldása és a szabad kereskedelmi társulások kialakulása az Afrikán belüli kereskedelem élénküléséhez vezet. Egyre több afrikai állam próbálja a társasági adók csökkentése és a jogi szabályozások megteremtése révén elősegíteni a piacgazdaság kiépülését, melyet az állami vállatok privatizációja is erősít.
 
Az Alap főbb piacai:
Nigéria: 2011-ben tanúi voltunk egy részvénypiaci visszaesésnek, ami főleg a bankszektorbeli rossz eszközök miatt alakult ki. Azóta azonban sikeresen felállítottak egy eszközkezelőt, és megtörtént a bankok mérlegeinek kitisztítása, aminek köszönhetően egyes nigériai részvények megduplázódtak vagy akár meg is háromszorozódtak. A közel 170 millió fős Nigériában nagy potenciált látunk a további erős növekedéshez, melyből a nigériai bankszektor a bővülő hitelezés révén sokat profitálhat.
Dél-Afrika: Az afrikai piacok közül Dél-Afrika rendelkezik a legfejlettebb tőkepiaccal. Az ország viszonylagos fejlettségéből adódóan azonban nem olyan kecsegtetőek a következő évekre vonatkozó növekedési kilátások, éppen ezért főleg olyan dél-afrikai papírokat tartunk az Alapban, melyek tevékenységében a Dél-Afrikán kívüli operáció a hangsúlyosabb. Többek között ilyen a telekom szektorbeli MTN, az Aspen gyógyszergyár vagy  a Naspers vállalatbirodalom is.
Egyiptom: Rögtön az Alap indulása utáni hónapban beköszöntött az Arab tavasz, amely erősen rányomta a bélyegét az egyiptomi részvénypiacra. A politikai bizonytalanság miatt az esés nagy mértékű volt és tartós (legalább fél év), amely kedvező beszállási lehetőséget kínált számunkra. Azóta ugyan a piac visszaemelkedett a felkelés előtti szintekre, ám az átmeneti kormány miatt még mindig törékenynek érezzük a helyzetet, ezért továbbra is óvatosak vagyunk az egyiptomi súlyozást illetően.
 
Az alap devizakockázata:
Az afrikai befektetéseknél a befektetés szerves része az adott régió devizakockázatának felvállalása. Gyakorlatban ez úgy történik, hogy az az alapban lévő forintot átváltjuk dollárra, majd ebből vesszük meg a dél-afrikai randot, vagy a nigériai nairát, amely a részvények megvételéhez szükséges. Ezeket a devizákat költséges visszafedezni forintra, de nem is áll szándékunkban. Mivel azonban jobban együtt mozognak a dollárral, mint a forint (amely inkább az euróhoz van horgonyozva), a devizakockázat pl a nairánál felbontható az alábbi módon:
Naira/HUF =  (Naira/USD) x (USD/HUF)
Ennek a második felét az USD/HUF-ot hatékonyan lehet fedezni, és ezt az alap valamekkora százalékába- ha erősen indokoltnak látjuk – akkor opportunista jelleggel meg is tesszük.

Az alap teljesítménye pl. itt követhető nyomon.
Hol vásárolható meg az OTP Afrika Alap?
A forgalmazóknál!
A vezető forgalmazó az OTP Bank, de társforgalmazó a Hungária, az SPB, a Raiffeisen és a Codex.
A, B vagy C sorozat?
Az Alapnak 3 sorozata van, az A, B és C. A kisbefektetők az A és a C sorozatot tudják megvenni. A kettő közötti különbség, hogy az A forintban van jegyezve, a C sorozat pedig euróban, de ugyanazt a teljesítményt és mögöttes portfoliót takarják. Az eurós sorozat olyanok számára lehet megfelelő, akik például eurós megtakarítással vagy bevétellel rendelkeznek (esetleg külföldiek), ugyanakkor fontos tudni, hogy ez ugyanaz a mögöttes devizakitettség (az afrikai részvények devizái), annyi különbséggel, hogy az egy jegyre jutó napi záró nettó eszközérték az A sorozatnál forintra a C sorozatnál euróra van átszámolva.

Munkabérből való levonás szabályai! Jogszabály alapján a személyi jövedelemadó (szja) és járulékok levonása a bruttó munkabérből történik, minden egyéb letiltás forrása a nettó munkabér.

A Harvard professzora szerint a fejlett világ úgy tudna túllendülni a válságon, ha eltüntetné az adósságokat és az infrastruktúra fejlesztésébe invesztálna.A fejlett gazdaságok fél évtizede szenvednek a recessziótól, a lassú növekedéstől, a gazdasági helyben járástól. Vannak, akik úgy gondolják, hogy mindez a gazdasági és pénzügyi válság utóhatása – természetes dolog lehet ugyanis, hogy az évszázad válságát követően el kell telnie egy kis időnek, amíg eltűnnek az egyensúlytalanságok -, vannak, akik hosszú távú lassulást látnak a fejlett világban. Kenneth Rogoff, a Harvard professzora úgy gondolja, hogy a fő gond az elviselhetetlen adósság. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Rogoff elismeri, hogy mindkét fenti teóriában van igazság, különösen a másodikban, mely szerint egyszer eljön az a pont egy fejlett gazdaságban, amikor már nehéz fenntartani a gyors növekedést, hisz az adott gazdaságnak már majdnem mindene megvan. Ilyenkor a társadalom elöregszik, a technológiai fejlődés kifullad, a magas fokú gépesítés miatt a hatékonyságjavítás lehetőségei kifogynak…[…] Bővebben!

A kiberbűnözők egész éves jelenléte továbbra is adottság, amellyel az év végén is szembe kell nézniük a felhasználóknak. 2013-ban a fejlett fenyegetések között olyan nagyszabású műveleteknek lehettünk szemtanúi és sokan áldozatai is mint a kiberzsoldosok, a felbérelhető APT csoportok által … Folytatódik…. →

Éljen és gratulálunk! Garamvölgyi Balázs lett a Jeremie alapokat felügyelő MV Zrt. első számú vezetője! (Az MV Zrt minden Jeremie döntést lát.) Éljen! Ez fantasztikus, mert Balázs az, aki rendszeresen eljárt a start-up eseményekre és támogatólag, sőt kíváncsian figyelte az … Folytatódik…. →