Szavazást lezártuk! Íme a nyertesek:  2013 legnépszerűbb start-up személyisége Szabó Balázs (301) lett, utána ezüst Turcsán Tamás, alias Shy (264) következik, majd bronz érmes Záboji Péter, 125 szavazattal. A befektetők legnépszerűbbje Oszkó Péter. Gratulálunk! A legmenőbb start-up 2013-ban a Tresorit (230), … Folytatódik…. →

Nos tök jó dolog a Facebook! Mert kiderül, hogy a hivatalos emberek hol és mivel roadshow-znak külföldön rólunk! És ez nem a hivatalos helyekről derül ki, hanem egy új start-up oldaláról!  Nézzétek csak! Kik ők? Szóval ezt az FB-n vadásztam … Folytatódik…. →

Pénzügyi Törés   Pénzügyi törés, az IXG -iShares S&P Globális Pénzügyi szektor ETF alapban. A pénzügyi törés egy meghatározó árfolyamtartomány letörését jelenti. A jövőhét első napjaiban ki fog alakulni, hogy mennyi erő van a pénzügyi cégekben. Amennyiben nem lesz elég erő a visszatesztelésre, csupán csak  a rés betöltésére, akkor teljes pénzügyi törés alakulhat ki, melyben … Olvass tovább »The post Pénzügyi Törés appeared first on Tőzsdei ETF -és Befektetési Alapok.

Az elmúlt napok eseményei újabb mélységekbe lökték a forintot. Egy euróért jelenleg már 314, a svájci frankért 257 forintot kell fizetni. Ez természetesen tovább emeli a devizahitelesek által fizetendő törlesztőrészleteket. Ilyenkor jöhet jól az árfolyamgát. Az elmúlt napok árfolyamgyengülése, valamint … Folytatás →

Beindult a DAX 30   Beindult a DAX 30 index is. Heti grafikonon szépen látszik, hogy milyen intenzíven beindult a DAX 30 korrekció. Erősen közelít a 9000 alatti támaszhoz amit már egyszer visszatesztelt a német vezető index. Azonban, hogy teljes letörésről beszélhessünk, ahhoz le kell törnie a 9000 környéki szintet valamint a kék csatorna illetve … Olvass tovább »A Beindult a DAX 30 bejegyzés először a DAX 30 jelent meg.The post Beindult a DAX 30 appeared first on Emelkedés – Alapok Pénzügyi Eszközei.

A finn Angry Birds a világ legtöbbet eladott mobiltelefonos játéka: a mai napig összesen kétmilliárdszor töltötték le a fizetős felhasználást. Az időközben készült Angry Birds rajzfilmek sem panaszkodhatnak. Az első kisfilm YouTube premiere hatmillió megtekintést hozott.
[…] Bővebben!

Először is miért Mordor?

Norilszk a világ legészakabban fekvő, több mint 100 ezer főnél több lakossal rendelkező nagyvárosa. A Föld leggazdagabb nyersanyaglelőhelye felett épült település a világ legszennyezettebb, leghidegebb, legélhetetlenebb, legéletveszélyesebb, külföldiek által nem látogatható  panelvárosa. Bár az éves középhőmérséklet mínusz 10 fokban állandósult, pár évvel ezelőtt a 134 ezres város lakóinak egy mínusz 58 fokos telet is át kellett vészelniük! Az évente 250-270 napig tartó hótakaró általában 2-4 méter magasságban szokta ellepni a bányászvárost, amihez rendszeresen 90 km/órás, 110-130 napig tartó hóvihar és széllökés is társul! Idegtépő lakhatási állapot lehet az is, hogy Norilszk lakói december közepétől január végéig hat héten keresztül egyáltalán nem látják a Napot, nyáron pedig a központi égitest sugarai szintén hat héten át csak „vízszintesen” simogatják meg a város és a gyárak kontúrjait. (A pár hétig tartó nyári időszak alatt az átlaghőmérséklet 16 fok szokott lenni.) Jogos lehet a kérdés, hogy ha ennyire élhetetlen ez a város, akkor még miért élnek itt emberek? (forrás: falanszter.blog.hu) A válasz egyszerű: a térség rendkívül kedvező geológiai adottságának köszönhetően Norilszk és környéke a világ leggazdagabb nyersanyag lelőhelye. Ez lényegében azt jelenti, hogy a norilszki föld tele van nikkellel, palládiummal, platinával, rézzel, arannyal, irídiummal és kobalttal. Ennek a hatalmas nyersanyagbőségnek köszönhetően a Norilszki bányák nikkel cash cost-ja (kitermelési költsége) negatív ( -7000 USD/tonna), ami azt jelenti, hogy a bányákból kikerülő „melléktermékek” (minden, ami nem nikkel) eladásaiból befolyt bevételek már fedezik a bányászat során felmerült összes költséget (sőt már profitot is realizálnak) és akkor még nem is adtak el egyetlen gramm nikkelt sem, ami a vállalat legfőbb terméke. Ezen kívül a jelenlegi kitermelési szinteket figyelembe véve a bányák várható élettartama több mint 60 év.
Nikkel termelési költség-görbe
A város legnagyobb foglalkoztatója a Norilsk Nickel bányavállalat, amely a térségnek köszönhetően a világ legjelentősebb nikkel (17%) és palládium (41%) kitermelője, emellett nagyon jelentős platina, réz, kobalt és ródium kitermeléssel is rendelkezik. A vasfüggöny lehullása után a vállalatot a korábban miniszterelnök-helyettesként is dolgozó Vlagyimir Potyanin szerezte meg (Potyanin 28%-os és üzlettársa Mikhail Prokhorov 25%-os részt kaparintott meg a vállalatból).
Vlagyimir Potyanin

Az üzletember ennek a hatalmas nyersanyag-és profitbőségnek köszönhetően nemcsak az orosz átlagbérek háromszorosát, a moszkvai bérek másfélszeresét (2500-3000 dollárnyi) fizeti ki munkásainak, hanem 95 napos szabadságot is biztosít beosztottainak. És hogy ezt kellemesen tudják eltölteni, kedvezményes repülőjegyekkel is kedveskedik nekik, amelyek általában a Fekete tengerhez, vagy Spanyolországba szólnak. Mostanában tehát a pénz a legfőbb érv a Norilszkban való munkavállalásra, míg régebben egészen más érvek szóltak a norilszki munkavállalás mellett. Ugyanis Norilszk adott otthont Oroszország egyik legrosszabb hírű és legnagyobb gulág táboárnak (Norillag), aminek az volt a feladata, hogy felépítse Norilszkot és ellássa a Szovjetuniót a (rozsdamentes) acél gyártásához szükséges nikkellel.
Norilsk építése

Harc Mordorért
Azonban 2008-ban kiszállt a Norilsk egyik 25%-os tulajdonosa, Mikhail Prokhorov, Potyanin üzlettársa és a részesedését a Rusal-os Oleg Gyeripaszkának adta el.
Oleg Gyeripaszka

Kettejük viszonya már a kezdetektől sem volt felhőtlen, mivel Potyanin alapvetően az üzletbe akarta visszaforgatni a Norilsk által megtermelt pénzt, míg Gyeripaszka a minél magasabb osztalékfizetésben volt érdekelt, mivel egyrészt a részesedésvásárlását hitelből finanszírozta, másrészt az összeszakadó alumínium árak miatt Gyeripaszka fő befektetése, a Rusal erősen veszteséges lett és szüksége volt a pénzre. A viszony 2010-ben mérgesedett el, amikor Potyanin felrúgva a megállapodását Gyeripaszkával átvette az irányítást a cég fölött. Ezután még két évig ment a harc hol a bíróságon, hol a tőzsdén, Potyanin lényegében mindent bevetett, hogy kitegye a cégből Gyeripaszkat, de végül végül Putyin-nak lett elege az egészből (valószínűleg nem tetszett neki, hogy nemzetközi bíróságon perelte Gyeripaszka Potyanint) és „megkérte” őket, hogy állapodjanak meg. Valószínűleg a megállapodást az is segítette, hogy Gyeripaszkát Putyin „legkedvesebb iparosának” tartják (mégha néha akadnak konfliktusok a kettejük kapcsolatában)

A megállapodás és az új stratégia:  
 4 és fél év háborúskodás után végül megegyeztek a felek. Mivel a két tulajdonos között annyira elmérgesedett a viszony, hogy lényegében nem álltak szóba egymással, muszáj volt bevonni a megállapodásba egy harmadik oligarchát is, Putyin „legkedvesebb fiát”, Roman Abramovics-ot egyfajta közvetítőnek.
Roman Abramovics

Mivel Abramovics szeret segíteni, ezért 2 millárd dollárért be is vásárolt a cégbe, ami nem olyan kevés, ha figyelembe vesszük, hogy Abramovics hivatalosan becsült vagyona körülbelül 10 milliárd dollár. De akkor miről is szól a deal:
Abramovics megvásárolja a cég 7,3%-át piaci áron 2,2 mrd dollárért, a maradék saját részvényeket bevonják. Abramovics vállalja a közevetítő szerepét a két oligarcha között
Potyanin megkapja a vezérigazgatói széket
Megnövelik az osztalék-kifizetést, ezzel eléri Gyeripaszka a célját és pénzhez jut a Rusal kamatainak kifizetéséhez.
A két oligarcha nem adhatja el a részesedését a következő, a megállapodástól számított 5 évben, Abramovics a következő 3 évben.
Ha bármelyik fél megszegi a megállapodást, a nem vétkes fél megveheti a vétkes fél 7,5%-os részesedését 25%-kal a piaci ár alatt, vagy 1,875%-át 1 dollárért.
Az igazgatóság 13 tagból fog állni, amelyek közül négyet jelöl Potyanin, négyet Gyeripaszka, hármat Abramovics és kettő független lesz.

És a megállapodáshoz kapcsolt új stratégia (2014-2016) a következő:
Jelentősen visszafogják a beruházásokat, és csak a legjövedelmezőbb (IRR>20%) területeken fektetnek be. Ennek 3 kritériuma van: jelentős méret (> 1mrd USD árbevétel), magas jövedelmezőség> 40% EBITDA margin), és jelentős készletek (több mint 20 évre elég készlettel rendelkezzen). Amennyiben egy projekt nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, kiszállnak belőle.
Eladják azokat az érdekeltségeiket, amik a fentebb ismertetett kritériumoknak nem felelnek meg (ezek leginkább a vállalat nemzetközi projektjei)
Eladják a működéshez nem szükséges eszközöket
Csökkenteni akarják a működési költségeket és a forgótőkét
És ami a leglényegesebb, új osztalékpolitikát vezetnek be:
2013-2014-es üzleti év után az EBITDA felét kifizetik osztaléknak, de minimum 2 mrd dollárt
2015-ös üzleti év után szintén az EBITDA felét fizetik ki, de ehhez még hozzáadják az előző két évben kifizetett összes osztalék és 7 mrd dollár különbségét. (7 mrd dollárt akarnak kifizetni 3 év alatt)
2016-os üzleti év után az EBITDA felét fizetik ki osztaléknak
2014 és 2015 között, a működéshez nem szükséges eszközök eladásából származó (a menedzsment becslése szerint 1 mrd dolláros) bevételeket, rendkívüli osztalékként kifizetik a tulajdonosoknak.
mindezt úgy, hogy a nettó adósság nem haladhatja meg az EBITDA kétszeresét 

A fentebb említett stratégiát úgy lehetne lefordítani, hogy a tulajdonosok szerint a jelenlegi nyersanyagpiaci környezetben, nem érdemes kockázatos projektekbe befektetni, csakis a biztos megtérüléssel rendelkező projektekbe érdemes belevágni. Ennek megfelelően visszafogják a beruházásokat, költséget racionalizálnak, és annyi pénzt fizetnek ki a befektetőknek osztalék formájában, amennyit csak ki tudnak sajtolni a cégből.  Véleményem szerint is ez a nyerő stratégia a mostani piaci körülmények között, és nagyon jó látni, hogy van olyan nyersanyag kitermelő vállalat, amely képes belátni, hogy most nincs értelme beruházni (valami hasonló stratégián a MOL is elgondolkodhatna, amely már több mint öt éve a tőkeköltsége alatti megtérülést ér el (5-6%) és nem is igazán látszik a rugaszkodás).
A cég új osztalékpolitikájának köszönhetően a vállalat részvényei jelenleg 10% feletti dolláros osztalékhozamon forognak, ami a jelenlegi hozamszegény környezetben meglehetősen kecsegtető. 
Forrás: Bloomberg, OTP Alapkezelő Zrt. 
Már csak az a kérdés, hogy ez fenntartható-e?
Mint minden nyersanyag kitermelő cégnél, a Norilsk-nál is a nyersanyagok árának alakulása van a legnagyobb hatással a cég cash flow-jára. A cég árbevételének körülbelül a fele származik a nikkel értékesítésből, negyede réz, másik negyede pedig palládium és platina értékesítésből. A cég árbevételének háromnegyedét kitevő nikkel, platina, palládium piacán meglehetősen pozitívak a kilátások, míg a rézén vegyesek. Ennek megfelelőan az a konszenzus, hogy az EBITDA 50%-át a cég nagy valószínűséggel ki tudja fizetni és fenntartható, még ha a nyersanyagárak nem is emelkednek úgy, ahogy azt az elemzők várják. Viszont 3 év alatt 7 millárd dollárt csak akkor tud kifizetni a vállalat, ha a mostani szintnél magasabban lesznek a nyersanyagárak 2015-ben. Mondjuk, azért azt hozzá kell tenni, hogy amikor ezek az elemzések készültek, a rubel körülbelül 7%-kal erősebb volt, mint most és egy nyersanyag-exportáló cégnek ez azért elég sokat számít.
Miss Snow Univese 2013, Szibéria

Először is miért Mordor?

Norilszk a világ legészakabban fekvő, több mint 100 ezer főnél több lakossal rendelkező nagyvárosa. A Föld leggazdagabb nyersanyaglelőhelye felett épült település a világ legszennyezettebb, leghidegebb, legélhetetlenebb, legéletveszélyesebb, külföldiek által nem látogatható  panelvárosa. Bár az éves középhőmérséklet mínusz 10 fokban állandósult, pár évvel ezelőtt a 134 ezres város lakóinak egy mínusz 58 fokos telet is át kellett vészelniük! Az évente 250-270 napig tartó hótakaró általában 2-4 méter magasságban szokta ellepni a bányászvárost, amihez rendszeresen 90 km/órás, 110-130 napig tartó hóvihar és széllökés is társul! Idegtépő lakhatási állapot lehet az is, hogy Norilszk lakói december közepétől január végéig hat héten keresztül egyáltalán nem látják a Napot, nyáron pedig a központi égitest sugarai szintén hat héten át csak „vízszintesen” simogatják meg a város és a gyárak kontúrjait. (A pár hétig tartó nyári időszak alatt az átlaghőmérséklet 16 fok szokott lenni.) Jogos lehet a kérdés, hogy ha ennyire élhetetlen ez a város, akkor még miért élnek itt emberek? (forrás: falanszter.blog.hu) A válasz egyszerű: a térség rendkívül kedvező geológiai adottságának köszönhetően Norilszk és környéke a világ leggazdagabb nyersanyag lelőhelye. Ez lényegében azt jelenti, hogy a norilszki föld tele van nikkellel, palládiummal, platinával, rézzel, arannyal, irídiummal és kobalttal. Ennek a hatalmas nyersanyagbőségnek köszönhetően a Norilszki bányák nikkel cash cost-ja (kitermelési költsége) negatív ( -7000 USD/tonna), ami azt jelenti, hogy a bányákból kikerülő „melléktermékek” (minden, ami nem nikkel) eladásaiból befolyt bevételek már fedezik a bányászat során felmerült összes költséget (sőt már profitot is realizálnak) és akkor még nem is adtak el egyetlen gramm nikkelt sem, ami a vállalat legfőbb terméke. Ezen kívül a jelenlegi kitermelési szinteket figyelembe véve a bányák várható élettartama több mint 60 év.
[…] Bővebben!

Orosz Medve Orosz medve uralja az RSX -Market Vectors Orosz ETF alapot. Az orosz medve továbbra is maradhat a piacon. RSX ETF alapban 96%-ban orosz részvényeket találhat. Talán nem is meglepő, hogy az energia 41% és az alapanyag 15,4% szektor 56,4%-ban súlyozza az orosz medve uralmától szenvedő RSX ETF alapot. Január 10-én írt bejegyzés szépen … Olvass tovább »The post Orosz Medve appeared first on Tőzsdei ETF -és Befektetési Alapok.

Ha az állam a lakossági megtakarításokat becsatornázza hosszú távú állampapírokba, akkor az államadósság finanszírozhatósága még magasabb adósság/GDP mutató mellett is stabil maradhat.Az elmúlt évek az államadósságokról szóltak, azok az országok, melyek fenntarthatatlan adóssággal rendelkeztek, rendre komoly bajba, sőt csődhöz közeli helyzetbe kerültek. A görögök a maguk 160 százalékos GDP/államadósság mutatójával jelentettek részleges csődöt, de ki kellett menteni a 140 százalékos Portugáliát és a 120 százalékos Írországot, és a 140 százalékos Olaszországot valamint a 90 százalékos Spanyolországot is csak erős jegybanki segítséggel lehetett a felszínen tartani. De akkor hogyan lehetséges, hogy a GDP 220 százalékára rúgó adósságot felmutató Japán (a hivatkozott adatok 2012-es értékek) vígan éli világát? A kérdésre adott válaszból mi magyarok is sokat tanulhatunk, sőt már tanultunk is. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Japánban szó sincs adósságválságról, és bár vannak hangok, melyek szerint illene csökkenteni az eladósodottságot, a gazdaságpolitika inkább a további eladósodás és a gazdaságélénkítés céljából folytatott költekezés irányába halad (az államadósság 2014-ben elérheti a GDP 230 százalékát). Eközben a kötvénypiac stabil, a hozamok alacsonyak, nyoma sincs pániknak vagy összeomlásnak, mint ahogyan azt az eurózónában megszokhattuk. Mi a japánok titka?[…] Bővebben!