The aim of understanding welfare state developments has been of great interest in comparative social policy. These analyses mainly focus on affluent capitalist democracies excluding the former socialist states. Recently the formation and development of the welfare state among East Central European countries (ECE) has brought much attention. The integration of these states to welfare state examinations is relevant because of their extensive social policies. In this paper we analyse the different patterns of generosity trends among welfare regimes.  
[…] Bővebben!

The aim of understanding welfare state developments has been of great interest in comparative social policy. These analyses mainly focus on affluent capitalist democracies excluding the former socialist states. Recently the formation and development of the welfare state among East Central European countries (ECE) has brought much attention. The integration of these states to welfare state examinations is relevant because of their extensive social policies. In this paper we analyse the different patterns of generosity trends among welfare regimes.  
[…] Bővebben!

Lehet, hogy ez másnak triviális, de engem meglepett, amire pár napja számolgatás közben bukkantam: mindenféle látszat ellenére a technológiai szektor az elmúlt években nem volt a legerősebb iparágak között, legalábbis ami a tőzsdei teljesítményt illeti. Nem is volt nagyon lemaradó, de a legjobb három szektor közé 2009-ben fért be utoljára. Nem ezt gondolnánk a nagy hype-ban, nem?
Ott hátul esett le a tech szektor gatyája…
[…] Bővebben!

Lehet, hogy ez másnak triviális, de engem meglepett, hogy mindenféle látszat ellenére a technológiai szektor az elmúlt években nem volt a legerősebb iparágak között, legalábbis ami a tőzsdei teljesítményt illeti. Nem is volt nagyon lemaradó, de a legjobb három szektor közé 2009-ben fért be utoljára. Nem ezt gondolnánk a nagy hype-ban, nem?
Ott hátul esett le a tech szektor gatyája…
[…] Bővebben!

A gazdasági válságon túllendült az országok többsége, politikai csaták ugyanakkor várhatók 2014-ben, az eurózóna pedig ebben a formában menthetetlen.Soros György, a magyar származású milliárdos befektető úgy látja, hogy a pénzügyi és gazdasági válság nagyrészt véget ért, és a 2014-es esztendő megnyugtató fellendülést hozhat az országok többségében. Minthogy gondok nélkül még sosem volt a világ, idén sem lesz unalmas évünk, a legélesebb csatákra ugyanakkor nem gazdasági, hanem politika fronton kell számítani, különösen az eurózónában és Kínában. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Soros szerint az eurózóna és Európa egy fontos változást megélt 2013-ban: a gazdasági vezetők rájöttek, hogy a megszorítások csak tovább mélyítik a bajokat, és felhagytak a nadrágszíj-húzással. Ez némi lélegzethez juttatta az eurózóna legnehezebb sorsú országait, a gazdasági blokk legnagyobb problémája ugyanakkor továbbra is adott: Németország minden eszközzel akadályozza az integrációt.[…] Bővebben!

A kutatók szerint bátran és határozottan le kell számolni az adósságokkal: csődök kellenek, felpörgetett infláció és mesterségesen alacsony kamat.
A legnagyobb gazdasági fenyegetést ma az adósságok jelentik, és nem csak az állami tartozások aggasztóak, de a sok esetben visszafizethetetlen lakossági terhek is. Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff professzorok úgy látják, hogy a fejlett gazdaságokban – elsősorban az eurózóna országaiban – az elmúlt években követett válságkezelés túlságosan bátortalan, az eddigieknél jóval határozottabb lépésekre van szükség: adósságátrendezésekre, mind állami mind lakossági szinten, elengedett inflációra és tartósan alacsony kamatokra. Az eredeti tanulmány itt érhető el.
Adósságok alakulása a fejlett és a feltörekvő világban

A közgazdászok egy tanulmányban foglalták össze kutatási eredményeiket, melynek egyik legfőbb következtetése az, hogy az adósságok ma már olyan mértékben fogják vissza a fejlett gazdaságokat, amely az eddigieknél sokkal határozottabb cselekvésre szólítja fel a gazdasági döntéshozókat. Az eurózóna eddig úgy próbált meg úrrá leni a bajokon, hogy igyekezett rendbe tenni a költségvetést, és növekedésösztönző reformokat bevezetni, az adósságok azonban olyan terhet jelentenek, ami megöli a növekedést. Mind állami, mind pedig lakossági szinten.[…] Bővebben!

A kutatók szerint bátran és határozottan le kell számolni az adósságokkal: csődök kellenek, felpörgetett infláció és mesterségesen alacsony kamat.
A legnagyobb gazdasági fenyegetést ma az adósságok jelentik, és nem csak az állami tartozások aggasztóak, de a sok esetben visszafizethetetlen lakossági terhek is. Carmen Reinhart és Kenneth Rogoff professzorok úgy látják, hogy a fejlett gazdaságokban – elsősorban az eurózóna országaiban – az elmúlt években követett válságkezelés túlságosan bátortalan, az eddigieknél jóval határozottabb lépésekre van szükség: csődökre, mind állami mind lakossági szinten, elengedett inflációra és tartósan alacsony kamatokra. Az eredeti tanulmány itt érhető el.
Adósságok alakulása a fejlett és a feltörekvő világban

A közgazdászok egy tanulmányban foglalták össze kutatási eredményeiket, melynek egyik legfőbb következtetése az, hogy az adósságok ma már olyan mértékben fogják vissza a fejlett gazdaságokat, amely az eddigieknél sokkal határozottabb cselekvésre szólítja fel a gazdasági döntéshozókat. Az eurózóna eddig úgy próbált meg úrrá leni a bajokon, hogy igyekezett rendbe tenni a költségvetést, és növekedésösztönző reformokat bevezetni, az adósságok azonban olyan terhet jelentenek, ami megöli a növekedést. Mind állami, mind pedig lakossági szinten.[…] Bővebben!

Beindult a szavazás!  A legizgalmasabb vetélkedés Shy (199 szavazat) és Szabó Balázs (200 szavazat) versenye a “legnépszerűbb start-up személyiség” díjért. Megindultak a felajánlások az FB-n is. Éles a helyzet! –  Apropó tartsunk díjátadó / évzáró / értékelő / miegymás bulit? … Folytatódik…. →

Ha nem szembesítjük magunkat az elkövetett hibákkal, az elszalasztott lehetőségekkel és a rossz döntések következményeivel, akkor arra kárhoztatjuk magunkat, hogy újra elkövessük azokat. Ha nem örülünk az elért eredményeknek, nem vagyunk hálásak az átvett áldásoknak, nem szembesülünk azzal, hogy milyen sokat teljesítettünk az elmúlt évben, megfosztjuk magunkat az örömtől és a siker érzésétől. Ha nem […]

Még gyorsabban, még többen.Az Ericsson legfrissebb mobilitási jelentéséből kiderül, hogy 2019-ig a mobil-előfizetések száma várhatóan eléri a 9,3 milliárdot, és ennek több mint 60 százaléka (azaz 5,6 milliárd) okostelefon-előfizetés lesz. Az okostelefonok által nyújtott felhasználói élmény támogatása érdekében az előrejelzések … Folytatódik…. →