Jövő szerda (febr. 5.) délig pályázhatnak azok, akik szeretnének 2013. leginnovatívabb vállalkozása lenni. A díjat immár hagyományosan a Magyar Innovációs Szövetség adja ki és idén lesz először start-up díj is! Az eddigi nyertesek között olyan nagy nevek vannak, mint például … Folytatódik…. →

Bár eredetileg főleg katasztrófák után alkalmazták, egyre több helyen bevált módszerré válik a hajókonténerekből történő építkezés. Hollandiában iskolára, kollégiumra, és lakásra is találhatunk már példát. Magyarországon egyelőre nem jellemző ez az építési mód, pedig lehet, hogy lenne helye az ilyen … Folytatás →

Török Döntés   Török döntés hozott egy kis megnyugvást a piacokra. A török döntés értelmében a jegybank 400 bázisponttal 12%-ra emelte az irányadó kamatot. A török döntést követően az ázsiai indexek 1-3%-ot tudtak emelkedni, míg a líra 3%-ot erősödött a dollárral szemben. Természetesen magyar idő szerint este 20 órakor jön a FED bejelentés. Mely szerint … Olvass tovább »A Török Döntés bejegyzés először a Forex-DevizaPiac jelent meg.The post Török Döntés appeared first on Emelkedés – Alapok Pénzügyi Eszközei.

Hogyan lehet eredményes egy jegybank, ha azok az adatok és előrejelzések, melyre alapozva a döntéseit meghozza, teljességgel bizonytalanok?A jegybankokra általában mint az infláció felett őrködő intézményekre tekintünk – bár a válság alatt jó néhány plusz feladatot kaptak… –, vagyis a jegybank egyik alapvető célkitűzése az, hogy biztosítsa az árstabilitás elérését és fenntartását. Ezen célkitűzés elérésében a monetáris politika eszköztára van segítségére. Az, hogy egy jegybank mikor mit lép, mondjuk mikor emel kamatot, többnyire az előrejelzéseitől függ, vagyis attól, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a jegybanki szakértők milyen folyamatokra számítanak például az infláció alakulásában. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi van akkor, ha a jegybankár olyan adatok alapján hozza meg a döntéseit, melyek előrejelzése teljes mértékben lehetetlen. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Ember legyen a talpán, aki azt az adatot – CDS-felár – eredményesen előre jelzi

Hogy is néz ki a folyamat?-  A jegybak szeretné elérni mondjuk a 3,0 százalékos inflációt.-  A jegybank rendelkezik egy előrejelzéssel az infláció várható alakulását illetően.-  Ha a várakozása alapján 3,0 százaléknál magasabb inflációt lát, akkor szigorít a monetáris politikán, ha alacsonyabbat, akkor élénkít.-  Ezekhez az előrejelzésekhez rendelkezik egy bonyolult modellel, melybe mindent beletáplál: azt, hogy hogyan alakulhat a forint árfolyama, a magyar CDS, a kötvényhozamok, az alapanyagárak, a benzinár, és még sok minden más…
És itt jön a képbe egy friss kutatás, amely kimutatja, hogy a jegybank által használt kiinduló adatok döntő többsége teljes mértékben kiszámíthatatlanul mozog, ezeket az adatokat nem lehet előre jelezni. Ha el is találja valaki, hogy mondjuk hol fog állni a forint árfolyama, annak nem igaza van, hanem szerencséje…[…] Bővebben!

Mikor kérhetjük személyi jövedelemadó bevallásunk elkészítésére a munkáltatót, vagy az adóhatóságot?

Régen volt már napi összefoglaló, úgyhogy újra egy kis olvasnivalót ajánlok nektek: Az elmúlt 4 évben 31,8%-kal nőtt az adóterhelés az országban, ennek zömét a fogyasztási adók miatt a lakosság szenvedte el. Ebből az összegből illik levonni az inflációt, de akkor is szép emelkedést mutat. A napi cikke itt. **************************************** Jersey szigetekkel adóügyi információcseréről szóló […]

A negyedik negyedév karácsonyi szezonnal, hatalmas termékdömpinggel együtt látványos lassulást hozott az okostelefon-piacon. Az Apple-nek igencsak fájdalmas lett, 8 százalékot esett az árfolyam kedden, pedig nem is új mélypont a negyedévben regisztrált növekedés. A Samsung okostelefon-eladásai soha ilyen lassan nem nőttek, és az egész piac is ütött egy új mélypontot.
Nem is fog ez már élénkülni, az meg csak jól hangzó parasztvakítás, hogy meglett az egymilliárd eladott okostelefon 2013-ban az IDC becslése szerint (az eddig közzétett negyedéves adatok összege egyébként csak valahol 997 milliónál van, de ez kerekítési hiba is lehet). Összeomlásról szó sincs, a 24 százalékos növekedés még mindig tisztességes az egész piacra nézve, de már nem az Apple húz. De még csak nem is a Samsung, hanem a statisztikák „Egyéb” kategóriája.
Ez a tömegtermékesedés korszaka, a mobilforradalom 2.0, ahol a készülék csak egy eldobható evőeszköz, a lényeg a szolgáltatás.

A negyedik negyedév karácsonyi szezonnal, hatalmas termékdömpinggel együtt látványos lassulást hozott az okostelefon-piacon. Az Apple-nek igencsak fájdalmas lett, 8 százalékot esett az árfolyam kedden, pedig nem is új mélypont a negyedévben regisztrált növekedés. A Samsung okostelefon-eladásai soha ilyen lassan nem nőttek, és az egész piac is ütött egy új mélypontot.
Nem is fog ez már élénkülni. Jól hangzó parasztvakítás persze, hogy meglett az egymilliárd eladott okostelefon 2013-ban az IDC becslése szerint (az eddig közzétett negyedéves adatok összege egyébként csak valahol 997 milliónál van, de ez kerekítési hiba is lehet). Összeomlás nincs, a 24 százalékos növekedés még mindig tisztességes az egész piacra nézve, de már nem az Apple húz. De még csak nem is a Samsung, hanem a statisztikák „Egyéb” kategóriája, hamarosan filléres készülékekkel.
Ez a tömegtermékesedés korszaka, a mobilforradalom 2.0, ahol a készülék csak egy eldobható evőeszköz, a lényeg a szolgáltatás, ahogy már tavaly nyáron is megénekeltem. (Így végülis nem is csak parasztvakítás az az egymilliárd, ennyi evőeszközzel lehet kajálni a mobilkontentet, nem véletlenül nagy biznisz az.)

Korunk egyik égető problémája, amely az utóbbi években az Európai Unió figyelmét is kivívta, a fiatalok nagyarányú munkanélkülisége. A téma azért tarthat számot sokak érdeklődésére, mert egyfelől gyermekeinkről van szó, ami a társadalom felnőtt tagjaiból anyai/apai érzéseket vált ki, másfelől, mert a jövőt képviselő generációt érinti, és a jövőhöz mindenkinek jeles érzelmei (reményei vagy aggodalmai) fűződnek. Végül – e kettő ötvözeteként – azért, mert a ma ifjúságának feladata lesz, hogy majdan eltartsa a ma felnőttjeit. Van azonban egy kis bökkenő ez utóbbi megfontolással. A ma felnőtt generációja ugyanis már megtermelte, illetve nyugdíjas koráig megtermeli mindazt, amiből élete inaktív éveiben is kényelmesen meg tudna élni – hiszen az egy főre jutó GDP nő. A gond csak az, hogy ebből a munkára jutó rész tendenciálisan csökken. (Ld. OECD.StatExtracts Labour Income Share) Továbbá: annak ellenére, hogy a fiatalok munkába állásának akadályait (pl. tapasztalatlanságuk, nem megfelelő képzettségük, az elvárásaiknál alacsonyabb bérek stb.) részben indokoltan lehet elősorolni, ezek az akadályok messze nem kizárólag kor-specifikusak. Így a fiatalság munkanélküliségét, mint különálló kérdést kezelő szemlélet elköveti a partikularizmus módszertani hibáját, márpedig a módszertani hiba az elemzett probléma lényegének felismerését és így helyes gyógymódjának megtalálását is akadályozza.
Az ifjúsági munkanélküliség ugyanis sem nem új jelenség, sem nem súlyosabb kérdés, mint az idősebbek munkanélkülisége.
[…] Bővebben!

Korunk egyik égető problémája, amely az utóbbi években az Európai Unió figyelmét is kivívta, a fiatalok nagyarányú munkanélkülisége. A téma azért tarthat számot sokak érdeklődésére, mert egyfelől gyermekeinkről van szó, ami a társadalom felnőtt tagjaiból anyai/apai érzéseket vált ki, másfelől, mert a jövőt képviselő generációt érinti, és a jövőhöz mindenkinek jeles érzelmei (reményei vagy aggodalmai) fűződnek. Végül – e kettő ötvözeteként – azért, mert a ma ifjúságának feladata lesz, hogy majdan eltartsa a ma felnőttjeit. Van azonban egy kis bökkenő ez utóbbi megfontolással. A ma felnőtt generációja ugyanis már megtermelte, illetve nyugdíjas koráig megtermeli mindazt, amiből élete inaktív éveiben is kényelmesen meg tudna élni – hiszen az egy főre jutó GDP nő. A gond csak az, hogy ebből a munkára jutó rész tendenciálisan csökken. (Ld. OECD.StatExtracts Labour Income Share) Továbbá: annak ellenére, hogy a fiatalok munkába állásának akadályait (pl. tapasztalatlanságuk, nem megfelelő képzettségük, az elvárásaiknál alacsonyabb bérek stb.) részben indokoltan lehet elősorolni, ezek az akadályok messze nem kizárólag kor-specifikusak. Így a fiatalság munkanélküliségét, mint különálló kérdést kezelő szemlélet elköveti a partikularizmus módszertani hibáját, márpedig a módszertani hiba az elemzett probléma lényegének felismerését és így helyes gyógymódjának megtalálását is akadályozza.
Az ifjúsági munkanélküliség ugyanis sem nem új jelenség, sem nem súlyosabb kérdés, mint az idősebbek munkanélkülisége.
[…] Bővebben!