Öt éve emelkednek a részvénypiacok. Beszállni vagy távozni kellene? A kelet-közép-európai régió vállalatainak papírjaiban  szerintünk lehet még fantázia.

2014. március 19. -én a Larus Konferenciaközpontban, keddig még olcsóbb. Nyereség, hatékonyság, fejlesztés – a pénzügyi szektor legkiválóbb szakemberei, két konferencián, de egyazon helyszínen várják a szakterület képviselőit a tavasz befektetői konferenciáján. (x)  Blogunk az esemény médiapartnere. honlap: http://vc.ap.hu/   Tavaszi csúcstalálkozó a … Folytatódik…. →

2014. március 19. -én a Larus Konferenciaközpontban, keddig még olcsóbb. Nyereség, hatékonyság, fejlesztés – a pénzügyi szektor legkiválóbb szakemberei, két konferencián, de egyazon helyszínen várják a terület képviselőit a tavasz “befektető” (sic!) független, szakmai csúcskonferenciáján. (x)  Blogunk az esemény médiapartnere. honlap: http://vc.ap.hu/ … Folytatódik…. →

2014. március 19. -én a Larus Konferenciaközpontban, keddig még olcsóbb. Nyereség, hatékonyság, fejlesztés – a pénzügyi szektor legkiválóbb szakemberei, két konferencián, de egyazon helyszínen várják a terület képviselőit a tavasz egyetlen független, szakmai csúcskonferenciáján. (x)   honlap: http://vc.ap.hu/   Tavaszi csúcstalálkozó a venture … Folytatódik…. →

Véget ért a miniszterelnöki vizit, a népes delegáció hazatér a már megkötött egyezmények és további ígéretek birtokában, mi pedig sokadszorra tesszük fel a kérdést: lesz-e, lehet-e hazánk Kína kapuja/hídfőállása/legfőbb partnereinek egyike az Unióban, vagy legalább a régióban? A kérdés sok szempontból felesleges, hiszen hazánk méreténél, gazdasági potenciáljánál fogva nem képvisel, nem képviselhet jelentős súlyt Kína számára, mely az Unióba más módon is be tud jutni, ugyanakkor Kína valóban érdeklődik régiónk iránt, ezen belül pedig hazánk bizonyos szempontból kitüntetett figyelmet élvez. 
[…] Bővebben!

Véget ért a miniszterelnöki vizit, a népes delegáció hazatér a már megkötött egyezmények és további ígéretek birtokában, mi pedig sokadszorra tesszük fel a kérdést: lesz-e, lehet-e hazánk Kína kapuja/hídfőállása/legfőbb partnereinek egyike az Unióban, vagy legalább a régióban? A kérdés sok szempontból felesleges, hiszen hazánk méreténél, gazdasági potenciáljánál fogva nem képvisel, nem képviselhet jelentős súlyt Kína számára, az Unióban más módon is be tud jutni, ugyanakkor Kína valóban érdeklődik régiónk iránt, ezen belül pedig hazánk bizonyos szempontból kitüntetett figyelmet élvez. 
Bár a tavalyi évre vonatkozó kereskedelmi adatokat illeti, azok még nem állnak rendelkezésre, de a becslések alapján már tudható, hogy a kereskedelem volumene ismét nőtt, ezen belül pedig exportunk is növekedett, azaz ismét csökkenteni tudtuk valamelyest a két ország kereskedelmében fennálló deficitet (igaz, ettől még a deficit továbbra is jelentős, de e problémával nem csak hazánk küzd). Bár pár éve Magyarország még a régiós lista élén állta a Kínával ápolt kereskedelmi kapcsolatok tekintetében, ez mára már változott, hazánk a második, majd a harmadik helyre csúszott vissza a tavalyi adatok alapján, de ennek egyedüli oka az, hogy a szomszédos országok is rádöbbentek a kínai kapcsolatban rejlő lehetőségekre, és szép lassan félretették politikai vagy emberi jogi fenntartásaikat és a gazdasági haszon érdekében a kapcsolatok építése mellett döntöttek. Ugyanakkor, ami a befektetéseket illeti, a régióban ma is hazánk a kínai működőtőke legkedveltebb célországa, pedig akad nálunk nagyobb vagy beáramló működőtőke szempontjából népszerűbb gazdaság is (Lengyelország, illetve Csehország). Magyarországra megközelítőleg 2,5 milliárd dollárnyi kínai működőtőke érkezett eddig, míg Lengyelországba 500 milliónál is kevesebb, Csehországba pedig alig 200 millió dollár. Látni kell azonban hogy még ez a hatalmasnak tűnő összeg is a magyarországi FDI-állomány alig 3 százalékát képviseli. Ez az összeg ugyanakkor nagyrészt  két-három nagyobb kínai befektetés eredménye (Wanhua, Huawei és még esetleg a ZTE), vagyis bőven van még lehetőség és az előbbiekhez hasonló kínai nagyvállalat, melyek befektetéseire szert tehetnénk, de érdemes a közepes és kisebb beruházások állományát is bővíteni.
[…] Bővebben!

Kínai Ébredés   Kínai ébredés figyelhető meg a heti FXI -iShares FTSE Kína Top 25 ETF alapjában. A kínai ébredés betudható annak is, hogy hajnalban megismerhettük, hogyan alakult a kínai fogyasztói, valamint termelői árindex januárban. Az eredmények azt mutatják, hogy az ázsiai országban éves szinten továbbra is fennállt az előző hónapban mért 2,5%-os inflációs szint, … Olvass tovább »The post Kínai Ébredés appeared first on Tőzsdei ETF -és Befektetési Alapok.

Évente mintegy százmilliárd dolláros legális jövedelmet és körülbelül negyven-ötvenmilliárd dolláros megtakarítást jelentene csak az Egyesült Államok szövetségi és helyi költségvetéseinek, üzleti szférájának, ha legalizálnák a drogtermelést és -forgalmazást. Ezek az adatok nevetségesen csekélyek az amerikai gazdaság és költségvetés sok trillió dolláros méreteihez képest.

Felelős-e a kormány a 314 forintos eurós árfolyamért, kérdezte (volna) a kormánypárti képviselőktől egy online hírportál, de választ lényegében senkitől sem kapott. A hallgatag képviselők szerencsétlenkedése végigpörgött az interneten, a budai Hegyvidék polgármestere, Pokorni Zoltán például azzal próbált kitérni a válasz elől, hogy: „nem nagyon értek az árfolyamhoz…” Érdekes megjegyzés ez olyan önkormányzati vezető részéről, aki alatt – forintban számolva – sokmilliárdos devizahitelt vett fel a kerület.
A politikusok szorult helyzetben gyakran menekülnek abba, hogy ehhez vagy ahhoz nem értenek. Dávid Ibolya igazságügy-miniszterként például annyit válaszolt a fradi B-közép antiszemita rigmusai kapcsán a felelősséget firtató kérdésre: nem értek a focihoz. Vagy ott a másik veretes mondás: „mindenkinek alkotmányos joga, hogy hülye legyen” (copyright Simicska Lajos), ami a Fidesz-holdudvar körüli cégbotrányok kapcsán hangzott el először.  Csakhogy legfeljebb magánemberként van joga bárkinek is hülyének lenni, például akkor, amikor 2006 környékén a kocsmai haverra, vagy a szomszédasszonyra hallgatva fölvette a svájci frank hitelt, mert az milyen tuti dolog. De ha valaki százmilliárdos közvagyonnal, közpénzzel gazdálkodik, pénzügyi apparátus dolgozik alatta, az nem védekezhet azzal, hogy nem ért az árfolyamhoz.
[…] Bővebben!

A harvardi sztárprofesszor szerint nem igaz az, hogy az amerikai jegybank szigorításának minden feltörekvő devizát romba kell döntenie.
Az elmúlt hetek a feltörekvő piaci devizák zuhanásáról szóltak, melynek során a kommentárok nemes egyszerűséggel azzal magyarázták a felfordulást, hogy az amerikai jegybank (Fed) szigorít a monetáris politikáján, ami rossz a feltörekvő országoknak. Mindegyiknek, vagyis logikus, hogy minden feltörekvő devizának gyengülnie kell. Kenneth Rogoff, a Harvard professzora ugyanakkor két megállapítást tesz: a Fed akciója csak egyetlen faktor ebben a történetben, és nagyon nem igaz az, hogy egy kalap alá kellene venni az összes feltörekvő piacot. Az eredeti elemzés itt érhető el. 
A professzor hangsúlyozza, hogy ez a feltörekvő piaci pánik teljesen más, mint az 1990-es évek hasonló láncreakciói, amikor valóban egy kalapban voltak ezek az országok. Legtöbbjük ugyanis fix árfolyamrendszert használt, amely rendszerek – a fenntarthatatlanság okán – szépen lassan egymás után összeomlottak. Most ugyanakkor teljesen más a helyzet, nincs egy nagy közös tényező a feltörekvő piacokon, ami mindenki alól kihúzhatná a szőnyeget.
[…] Bővebben!