Hogyan lehetne elérni, hogy az államcsődhöz közeli helyzetekben a magánbefektetők jobban kivegyék a részüket a veszteségekből?A válság során az IMF és az EU egy sor eurózóna tagország számára nyújtott tízmilliárd, sőt százmilliárd eurós mentőcsomagokat, amely pénzeket nagyrészt az adófizetők adták össze. Ha baj van, akkor kell a segítség, sokkal jobb néhány százmilliárd eurót elégetni, mint végignézni, ahogy az eurózóna tagországok szépen sorban összeomlanak és a fizetési övezet felbomlik. De azért mégis, lehetett volna ezt okosabban is csinálni, mégpedig úgy, hogy az adófizetők kevesebbet, a nagybefektetők pedig többet fizessenek. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Az IMF elemzői kezdtek el azon gondolkodni, hogy miért van az, hogy miközben az érintett tagországok állampapírpiacai összeomlottak – új állampapírt már nem lehetett kibocsátani, a kereslet megszűnt, a hozamok felmentek -, az IMF-től és az EU-tól kapott tízmilliárdokból a válsággal küzdő országok szépen ütemesen fizették a kamatokat és a lejáró állampapírokat a nagybefektetőknek. Mondván az eurózóna egy állama sem mehet csődbe, a kötvényeket ki kell fizetni. Na de az EU és az IMF pénzéből, amit végső soron az adófizetők dobnak össze? És mi van akkor, ha az adott ország szépen kifizetni az EU/IMF pénzből a magánbefektetőket, a válság után pedig kiderül, hogy a százmilliárdos EU/IMF-hitelt nem tudja törleszteni, mert nincs miből? És ezt a giga hitelt gálánsan elengedik, vagyis a bukót az EU/IMF nyeli le végül? Hogy is van ez?
[…] Bővebben!
