Bár jelenleg a hírek leginkább a helyi ügyekkel vannak elfoglalva, időről-időre előkerül egy újabb cikk (itt egy kiragadott példa), amely egy aktualitás kapcsán azzal rémisztget, hogy jön a pénzügyi armageddon, Lehman-stílusban mindenkit magával rántva bedől a kontrollálatlan kínai árnyékbankrendszer, és vele együtt megy mindenki a levesbe.
[…] Bővebben!
Bár jelenleg a hírek leginkább a helyi ügyekkel vannak elfoglalva, időről-időre előkerül egy újabb cikk (itt egy kiragadott példa), amely egy aktualitás kapcsán azzal rémisztget, hogy jön a pénzügyi armageddon, Lehman-stílusban mindenkit magával rántva bedől a kontrollálatlan kínai árnyékbankrendszer, és vele együtt megy mindenki a levesbe.
A probléma gyökere, hogy a kínai tőkepiac zárt, és emiatt a hazai megtakarítók komoly dilemma elé néznek, mikor dönteniük kell. A betéti kamatok szabályozottan (egyelőre még) alacsonyak, a helyi tőzsde a kisbefektetők számára rendkívül kockázatos (és az elmúlt években is meg is égették magukat), külföldre nem vihetik a pénzt, így maradnak az ingatlanbefektetések, vagy a különféle vagyonkezelési termékek. Ezeknek egy alfaját képezik a trösztök, ezek a trükkös jószágok, amelyek egy-egy nemfizetési hír kapcsán kerülnek be a hírekbe. A többi termékkel együtt ezeket is jellemzően pénzügyi intézmények közvetítik ki, és a szabályozott kamatoknál magasabb hozamot kínálnak – azonban nincsen ingyen ebéd: a kockázatot a közvetítő bankok nem vállalják fel, azt a befektetők kénytelenek viselni (nyilván). Amíg termelődik az extrahozam, addig semmi gond nincs, mindenki elégedett, azonban mikor a nagyobb kockázatért cserébe be-be csúszik egy nem teljesítés, akkor felhördül a világ.
Mekkora a veszély?
Nemrég olvastam egy érdekes elemzést, amely számszerűsítette is az aggodalmakat, mindig könnyebb felmérni a bestiát, ha látjuk, hogy mivel is állunk szemben. Valóban, az elmúlt években ugrásszerűen nőtt az „árnyékbankrendszer”, a 2008-as kb 1300 milliárd dolláros szintről 6000 milliárdra 2013-ra. Ezzel elérték a banki betétek 77%-át. Ez ugyan nagy számnak tűnik, de érdemes nemzetközi összehasonlításba helyezni:
Forrás: BCA Research
Ez alapján az látszik, hogy túlburjánzásról még egyáltalán nem beszélhetünk – legalábbis más országokkal összevetve.
De ki tudja, hogy ezen belül mibe fektették a kínaiak a pénzt? Lehet, hogy mind felesleges és felettébb kockázatos beruházásokban landolt?!
Nem igazán.
Így nézett ki 2013 szeptember végén a kínai árnyékbankrendszer, a bankokon kívüli megtakarítások:
Itt a banki vagyonkezelt termékek és a biztosítási megtakarítások (összesen 39%) jellemzően kockázatmentes, vagy ahhoz közeli befektetésekben pihennek – ezek biztonságosak, de alacsony hozamot kínálnak. Ezzel szemben a befektetési alapok és a brókercégeknél kezelt vagyon sokkal inkább köthető a részvényekhez, így kockázatosabb, de itt azt kapja az ember amit vár (és/vagy megérdemel), ehhez már hozzá lehetnek szokva az ide befektetők. Az elmúlt időszakban jelentősebb pánikolás és tovagyűrűző hatás nélkül megemésztették a szerényebb hozamokat. A kakukktojást a legnagyobb részt kiadó trösztök jelentik. Itt ugyan nincsen szó tőkegaranciáról, de mivel a múltban nem nagyon voltak jellemzőek a csődök, és a futamidő végén valahogy mindig kifizették őket, így kialakulhatott az a képzet, hogy kvázi kockázatmentesen lehet a bankbetétekhez (amelyek szabályozottan 3%-ot adnak 1 évre) képest nagyobb (nagyságrendileg jellemzően 8-12% közötti ) hozamhoz jutni. Ez pedig egyre súlyosabb erkölcsi kockázatot visz a rendszerbe, ha a befektetők büntetlenül megúszhatják a könnyelmű, tévesen felmért kockázatú döntéseiket. Vagy pedig a kockázatokat is ismerve belevágnak a kockázatosabb befektetésbe, tudván, hogy a végén úgyis lehet verni az asztalt, hogy ők ártatlan áldozatok.
Mivel sok tröszt van, és nagyon gyors volt a felfutásuk, várhatóan lesznek még problémás helyzetek a jövőben is, érdemes ezért kivesézni őket, mekkora is a potenciális bukó, és ami legalább ilyen fontos, kik szenvedhetik el a veszteséget. Aki nem szereti a százalékokkal teleírt paragrafusokat olvasgatni szabadidejében, annak elárulom: nem sok!
Jelenleg a trösztök eszközeinek kb a 35%-a van részvénybe befektetve – ez egy kockázatos rész, de közvetlen csődveszély és így szisztematikus kockázat nem igazán van, inkább csak a részvények árfolyamváltozása befolyásolhatja a hozamot, de ez folyamatosan alakul ki, nem hirtelen jön a veszteség. A kritikus részt a trösztök által nyújtott hitelek jelentik, amelyek az eszközállomány kb 50%-át teszik ki. Ez nagyságrendileg mintegy 800 milliárd dollárt jelent, az árnyékbankrendszer 14%-át, ami nem lebecsülendő szám.Javul azonban a helyzet, ha megnézzük, hogy kik a trösztök befektetői: kb 70%-ban nagy befektetők, akik az egyedüli befektetői az adott trösztnek és vélhetően tisztában vannak azzal, hogy pontosan hová kerül a pénzük, és bármiféle komplikáció esetén rugalmasan tudnak tárgyalni az átütemezésről, vagy egyéb megoldási módokról. 30%-ában pedig úgynevezett kollektív trösztök állnak, ahol sokféle befektető áll a megtakarítások mögött – ezek kerülhetnek a címlapokra, itt találhatjuk meg a pénzük után hiába futó kisbefektetőket, és az egyezkedés is itt a nehezebb probléma esetén – nem véletlen, hogy a címlapokra is ezek az esete szoktak kerülni, pedig az elmúlt másfél évben kb 20 trösztnél kellett átstrukturálni, helytállni. Megint egy nagyságrend: ezeknek az összege 2012-ben és 2013-ban egyaránt kb 3.3 mrd USD volt, ami kb 0,2%-a az eszközöknek és valljuk be, nem túl jelentős a kínált többlethozamhoz képest.
Szerintem egészen abszurd, hogy miért lenne elvárható a világ második legnagyobb gazdaságától, hogy ragaszkodjon a pénzügyi kőkorszakhoz, és maradjon meg a legegyszerűbb csatornáknál. Az árnyékbankrendszer a hibái, alulszabályozottsága ellenére legalább valamiféle piaci alapú tőkeallokáció irányába viszi el a kínai pénzügyi rendszert. Fontos része van abban, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan magas szintű volt a gazdasági növekedés, hozzájuttatva kínaiak tíz-száz millióit, ahhoz hogy megvegyék az első mosógépüket).
A kilátásokat elnézve az árnyékbankrendszer szerepe csak nőni fog, és az amerikai példa alapján az út még elég hosszú.
Az emberi testet használja vezetőként a legújabb okostelefonhoz kapcsolható adatolvasó. Az Ericsson saját Connected Me technológiáját használó legújabb fejlesztése a „csatlakoztatott okos papír” (Connected Paper) a 2014-es CES-en mutatkozott be először a nagyközönség előtt. Mint a neve is mutatja egy … Folytatódik…. →
Valóban azért alakultak ki egyensúlytalanságok az eurózónában, mert túl magasak voltak a bérek, vagy inkább a túl alacsony kamat volt a ludas?A válság alatt a közgazdászok azt javasolták az eurózóna bajba jutott országainak, hogy ha újra egyensúlyba akarnak kerülni, akkor kövessék a belső leértékelés útját, vagyis úgy javítsák a gazdaságuk nemzetközi versenyképességét, hogy csökkentik a hazai béreket és árakat. Logikus, ha csökkennek a bérek/árak mondjuk Spanyolországban, azzal a spanyol gazdaság versenyképessége javul és hamar maga mögött hagyhatja a válságot. A gond az, hogy ezek a közgazdászok tévedtek. Legalábbis egy friss kutatás szerint. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Folyó fizetési mérlegek alakulása az eurózóna stabil (Core) és periféria (Periphery) országaiban
Jose Luis Diaz Sanchez és Aristomene Varoudakis, a Világbank közgazdászai ugyanis kiszámolták, hogy mi okozta az eurózóna periféria országainak egyensúlytalanságát. Az egyik legnagyobb gondot a folyó fizetési mérlegek óriási mínusza okozta, vagyis ezek az országok jóval a lehetőségeik fölött költekeztek a válság előtti években, amely költekezést többnyire külföldi hitelekből finanszírozták. A fenti ábráról leolvasható, hogy míg az eurózóna perifériáján a folyó fizetési mérlegek mínusza egyre duzzadt, addig az eurózóna stabil részein az egyenleg többletet mutatott.
[…] Bővebben!
2014-ben, mint minden évben törvényi határidőre az adóhatóság közzétette, hogy mikre-kikre fognak leginkább figyelmet fordítani az adóellenőrök a 2014. évi adóellenőrzéseik során.
Tényleg bitang az az összesen 19 milliárd dollár, amit a Facebook a WhatsAppért kifizet, legalább sok százszorosa annak, amit egyáltalán bevételként idén elkönyvelhet a WhatsApp. Az ügylet mégsem elsősorban a WhatsApp, hanem a Facebook túlhajszoltságára hívja fel a figyelmet, és általában véve intő jel a befektetőknek.
15 milliárd dolláros részvénykibocsátás?
[…] Bővebben!
Tényleg bitang az az összesen 19 milliárd dollár, amit a Facebook a WhatsAppért kifizet, legalább sok százszorosa annak, amit egyáltalán bevételként idén elkönyvelhet a WhatsApp. Az ügylet mégsem elsősorban a WhatsApp, hanem a Facebook túlhajszoltságára hívja fel a figyelmet, és lehet, hogy az egyik utolsó figyelmeztetés a kiszállásra. Vagy legalábbis a nem beszállásra.
[…] Bővebben!
Újabb biotechnológiai befektetésről hozott döntést a Jeremie nyertes X-Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., az alap a daganatos betegségek kezelését innovatív módon megközelítő, magyar, amerikai, olasz kutatók és üzletemberek által alapított eMMUNITY Kft.-ben szerzett tulajdonrészt. Összeget nem tudtunk meg az alap 11-ik … Folytatódik…. →
Újabb biotechnológiai befektetésről hozott döntést a Jeremie nyertes X-Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., az alap a daganatos betegségek kezelését innovatív módon megközelítő, magyar, amerikai, olasz kutatók és üzletemberek által alapított eMMUNITY Kft.-ben szerzett tulajdonrészt. Összeget nem tudtunk meg az alap 11-ik … Folytatódik…. →
Áll a Bál Kelet-Európában Áll a bál Kelet-Európában, amit az OTP árfolyam a maga 1,55%-os súlyával szépen le is másol. Áll a Bál Kelet-Európában, ami pontosan azt jelenti, hogy a IQQR -iShares MSCI Eastern Europe 10/40 ETF alap szépen mutat nekünk. Hasonlóan az OTP árfolyamához, itt is veszélyes zónában az ETF alap. Amennyiben itt … Olvass tovább »The post Áll a Bál Kelet-Európában appeared first on Tőzsdei ETF -és Befektetési Alapok.
