Rocket Internet launches KlickBus in Germany. Right on time for the International Tourism Market in Berlin, Rocket Internet launches their online bus portal KlickBus in Germany. The portal which cooperates with highly recognisedbus providers such as the ADAC Postbus, FlixBus … Folytatódik…. →

Nem az államadósság abszolút szintje a fontos, hanem a tendenciája. Vagyis lehet magas az adósság/GDP-mutató akkor, ha mellé a trend csökkenő.A válság kitörése óta eltelt immáron bő hat év legnagyobb port kavart közgazdasági tanulmánya minden bizonnyal a Carmen Reinhardt és Kenneth Rogoff Harvard-professzorok által 2010-ben publikált, „Growth in a Time of Debt” című írás volt. Ebben a professzorok azt állították, hogy amint egy gazdaságban az adósság/GDP mutató túljut a 90 százalékos határon, a növekedés drámaian lelassul. Ez az eredmény elsősorban azért volt érdekes, mert az eurózóna adóssága éppen elérte és meghaladta a 90 százalékot, vagyis a tanulmány igazolta az európai megszorításokat. A gond az, hogy előbb a University of Massachusetts kutatói, Herndon, Ash és Pollin mutatták ki, hogy nem minden kerek a Reinhardt-Rogoff tanulmány kapcsán, most pedig egy frissen publikált tanulmányban az IMF kutatói mutatnak rá, hogy a történelmi adatok nem igazolják Reinhardt és Rogoff eredményeit.Természetesen nem célunk, hogy igazságot tegyünk a világhírű professzorok vitájában, jelen posztban csupán arra vállalkozunk, hogy bemutassuk a legújabb IMF-tanulmány eredményeit. Az eredeti tanulmány itt érhető el.

Az IMF kutatói, Andrea Pescatori, Damiano Sandri és John Simon 1821 és 2012 közötti közel 200 év adatait vizsgálták meg, és arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon létezik-e egy olyan mágikus határvonal az államadósság/GDP-mutató esetében, amelyet átlépve az adott gazdaság növekedése drámaian lelassul. Az eredmény szöges ellentéte annak, mint amit Reinhardt és Rogoff talált, vagyis az IMF kutatói szerint nem létezik egyetlen olyan konkrét adósságszint, amely fölé érve látványosan lassulna a gazdasági növekedés.
[…] Bővebben!

Nem az államadósság abszolút szintje a fontos, hanem a tendenciája. Vagyis nyugodtan lehet magas az adósság/GDP-mutató akkor, ha mellé a trend csökkenő.A válság kitörése óta eltelt immáron bő hat év legnagyobb port kavart közgazdasági tanulmánya minden bizonnyal a Carmen Reinhardt és Kenneth Rogoff Harvard-professzorok által 2010-ben publikált, „Growth in a Time of Debt” című írás volt. Ebben a professzorok azt állították, hogy amint egy gazdaságban az adósság/GDP mutató túljut a 90 százalékos határon, a növekedés drámaian lelassul. Ez az eredmény elsősorban azért volt érdekes, mert az eurózóna adóssága éppen elérte és meghaladta a 90 százalékot, vagyis a tanulmány igazolta az európai megszorításokat. A gond az, hogy előbb a University of Massachusetts kutatói, Herndon, Ash és Pollin mutatták ki, hogy nem minden kerek a Reinhardt-Rogoff tanulmány kapcsán, most pedig egy frissen publikált tanulmányban az IMF kutatói mutatnak rá, hogy a történelmi adatok nem igazolják Reinhardt és Rogoff eredményeit.Természetesen nem célunk, hogy igazságot tegyünk a világhírű professzorok vitájában, jelen posztban csupán arra vállalkozunk, hogy bemutassuk a legújabb IMF-tanulmány eredményeit. Az eredeti tanulmány itt érhető el.

Az IMF kutatói, Andrea Pescatori, Damiano Sandri és John Simon 1821 és 2012 közötti közel 200 év adatait vizsgálták meg, és arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon létezik-e egy olyan mágikus határvonal az államadósság/GDP-mutató esetében, amelyet átlépve az adott gazdaság növekedése drámaian lelassul. Az eredmény szöges ellentéte annak, mint amit Reinhardt és Rogoff talált, vagyis az IMF kutatói szerint nem létezik egyetlen olyan konkrét adósságszint, amely fölé érve látványosan lassulna a gazdasági növekedés.
[…] Bővebben!

A magyarországi megtakarítások történetében 2014 a jelentős változások éve. A banki betétek kamatainak csökkenése cselekvésre késztette a polgárokat. Nagyon sokan fektettek befektetési alapokba, abban a reményben, hogy a pénzük jó helyen van és gyarapodni fog megfelelő mértékben. A befektetési alapok biztonságosak, ezt kijelenthetjük. Az elmúlt húsz évben nem kapcsolódtak hozzá olyan botrányok, hogy a befektetők pénzével eltűnt volna a kezelő. Voltak nagyon jó alapok, amelyekbe érdemes volt befektetni és voltak kevésbé sikeresek, sőt kifejezetten rossz teljesítményűek.

Európai indexek: lefordulás alacsonyabb csúcsokból. Amcsik: csak kisebb esés, nincs nagy kár. Ahogy várni lehetett, jó volatilis és hírek rángatta kereskedési idõszak jön. Olaj, arany, kötvény megugrottak, ahogy dukál megemelkedett geopolitikai kockázatok idején.

A napokban több helyen is megjelent az az információ, miszerint március 1-től bevezetésre került a használt lakás vásárlására is felhasználható félszocpol. A hír sajnos nem igaz, valószínűleg egy korábban megjelent törvénymódosítást értettek félre a témával foglalkozó újságírók. A napokban több … Folytatás →

Ukrán Szabadság   Ukrán szabadság, emberi jogok kiharcolása borzolja az orosz kormányt is. Az ukrán szabadság odavágott a tőzsdéknek is. Jól látható a MSCI Russia ETF alapon is, hogy erőteljes menekülések tapasztalhatók az orosz pénzügyi eszközöktől. A rubel is intenzíven gyengül még a kamatemelés hatására is. Tehát meg van az újabb puskaporos hordó, mely bármely … Olvass tovább »The post Ukrán Szabadság appeared first on Tőzsdei ETF -és Befektetési Alapok.

Nyereséggel zárták a hazai hitelintézetek a tavalyi évet, a bankrendszer jó állapotban van – olvasható a kormányzati hangulatjelentésben, ám a bankok ebből mit sem éreznek. Az ő eredményszámaik ugyanis nem a pozitív, hanem a negatív tartományban vannak, és bár próbálják magukba égetni a Matolcsy György preferálta keleti logikát, csak nem tudnak örülni neki. Az MNB szerint 62,3 milliárd volt szektorszinten a nyereség, ám ebben két torzító tényező is benne van, a hitelintézeti részvényekből származó osztalék és egy rendkívüli mértékű, egyedi tőkeinjekció. A torzító adatoktól megtisztítva a szektor adózott eredménye nem kevesebb mint mínusz 111,8 milliárd forint volt 2013-ban.
[…] Bővebben!

Intézetünk három munkatársa részt vett A második évtized sorsdöntő éve lesz-e 2014? című vitaesten, amelyet a Magyar ENSZ Társaság, a Corvinus Alumni, a Közgáz Alma Materi, a Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszéke és az MTA KRTK Világgazdasági Intézete közös szervezésében tartottak február 27.-én. Dr. Szanyi Miklós az MTA KRTK VGI tudományos igazgatóhelyettese moderálta a rendezvényt, ahol Dr. Simai Mihály akadémikus az Új kockázatok és stabilizáló tényezőkről beszélt a világpolitikában, Kőrösi István, tudományos főmunkatársunk pedig a: „Mit jelez az EU új költségvetése? kérdést fejtette ki előadásában.
[…] Bővebben!

Intézetünk három munkatársa részt vett A második évtized sorsdöntő éve lesz-e 2014? című vitaesten, amelyet a Magyar ENSZ Társaság, a Corvinus Alumni, a Közgáz Alma Materi, a Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszéke és az MTA KRTK Világgazdasági Intézete közös szervezésében tartottak február 27.-én. Dr. Szanyi Miklós az MTA KRTK VGI tudományos igazgatóhelyettese moderálta a rendezvényt, ahol Dr. Simai Mihály akadémikus az Új kockázatok és stabilizáló tényezőkről beszélt a világpolitikában, Kőrösi István, tudományos főmunkatársunk pedig a: „Mit jelez az EU új költségvetése? kérdést fejtette ki előadásában.
[…] Bővebben!