Sajnos megvalósult, amirõl a múlt héten írtam, a krími oroszok "behívták" a Birodalmat, s õk örömmel siettek honfitársaik védelmére (http://www.zsiday.hu/blog/birodalom-visszav%C3%A1g). Oroszország gyakorlatilag annektálta a Krímet, ami bizonyos szinten érthetõ is, hiszen sok orosz szemszögébõl a Szovjetunió széthullása Trianon-szintû esemény volt, és csak ezt orvosolják. A kérdés természetesen a hogyan tovább. Én úgy vélem – persze tudom hogy ez egy nagyon leegyszerûsített nézõpont – hogy az oroszok elérték, amit akartak, tudják, hogy ha tovább feszítenék a húrt, akkor azzal már tényleg nagy bajt hoznának a saját fejükre is. Tehát nekik innentõl semmi dolguk nincs, a Krím, a többségi oroszlakta terület már megvan. Az ukránok pedig nem fogják megtámadni az oroszokat, mert az öngyilkosság lenne. Mindkét fél érdeke a "furcsa háború" folytatása, ahol nincs puskaropogás (persze van rosszabb forgatókönyv:is: polgárháború a kelet-ukrajnai területeken…). Az ENSZ persze majd fenyegetõzik, az ukránok szintén, az oroszok mentegetõznek, de maradnak, telnek a hetek-hónapok, tárgyalnak, üzengetnek, és egy év múlva mondjuk kiírják a népszavazást, amin nem meglepõ módon a Krím függetlenedésérõl döntenek, majd ezután egy-két lépésben Oroszország részévé válik a félsziget.