Mint tipikus hibára, már egy korábbi bejegyzésemben is felhívtam a figyelmet arra, hogy a kölcsönügyletek, valamint a cash-pool szolgáltatások nem a szállítók, vevők közt szerepelnek a könyvelésben, ezért gyakran előfordul, hogy ezeknek az ügyleteknek a dokumentálásáról végül elfeledkezünk, és ezt a hibát az adóhatóság bizony mulasztási bírsággal is „jutalmazhatja”.

A soron következő „Csütörtöki beszélgetések” az „Oroszország mint politikai-gazdasági erőcentrum a XXI. század eleji eurázsiai térben – vonzáskörzet, versenytársak, valamint az európai és magyarországi következmények” című OTKA-projektben készülő tanulmány első eredményeit ismerteti.
Az előadás a Szovjetunió EU-n kívüli 12 utódállamának függőségi viszonyait mutatja be a gáz esetében: a posztszovjet nettó gázimportőröknek és -exportőröknek a forrásországoktól, a piacoktól, továbbá a tranzitállamoktól való függőségét. Ez a függőség részben az utódállamok közötti szovjet (infrastrukturális) örökség, részben a volt Szovjetunión kívüli forrásországokkal és piacokkal kapcsolatos. A függőség komplexitását mutatja, hogy a posztszovjet nettó gázexportőrök gázmérlegei jellemzően a forrásoldalon is függenek bizonyos mértékben más államoktól (amely adott esetben csak swap földrajzi okból), továbbá csaknem az összes vizsgált valamilyen tranzitszereppel bír. Az öt posztszovjet nettó gázexportőr (Oroszország, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Kazahsztán) és a hét nettó gázimportőr (Ukrajna, Belarusz, Moldova, Grúzia, Örményország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán) egyaránt a diverzifikációs lehetőségeket keresi.
[…] Bővebben!

A soron következő „Csütörtöki beszélgetések” az „Oroszország mint politikai-gazdasági erőcentrum a XXI. század eleji eurázsiai térben – vonzáskörzet, versenytársak, valamint az európai és magyarországi következmények” című OTKA-projektben készülő tanulmány első eredményeit ismerteti.
Az előadás a Szovjetunió EU-n kívüli 12 utódállamának függőségi viszonyait mutatja be a gáz esetében: a posztszovjet nettó gázimportőröknek és -exportőröknek a forrásországoktól, a piacoktól, továbbá a tranzitállamoktól való függőségét. Ez a függőség részben az utódállamok közötti szovjet (infrastrukturális) örökség, részben a volt Szovjetunión kívüli forrásországokkal és piacokkal kapcsolatos. A függőség komplexitását mutatja, hogy jellemzően a posztszovjet nettó gázexportőrök gázmérlege a forrásoldalon is függ bizonyos mértékben más állam(ok)tól (amely adott esetben csak swap földrajzi okból), továbbá Azerbajdzsán és Örményország kivételével az összes vizsgált posztszovjet állam valamilyen tranzitszereppel bír. Az öt posztszovjet nettó gázexportőr (Oroszország, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Kazahsztán) és a hét nettó gázimportőr (Ukrajna, Belarusz, Moldova, Grúzia, Örményország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán) egyaránt a diverzifikációs lehetőségeket keresi.
[…] Bővebben!

A soron következő „Csütörtöki beszélgetések” az „Oroszország mint politikai-gazdasági erőcentrum a XXI. század eleji eurázsiai térben – vonzáskörzet, versenytársak, valamint az európai és magyarországi következmények” című OTKA-projektben készülő tanulmány első eredményeit ismerteti.
Az előadás a Szovjetunió EU-n kívüli 12 utódállamának függőségi viszonyait mutatja be a gáz esetében: a posztszovjet nettó gázimportőröknek és -exportőröknek a forrásországoktól, a piacoktól, továbbá a tranzitállamoktól való függőségét. Ez a függőség részben az utódállamok közötti szovjet (infrastrukturális) örökség, részben a volt Szovjetunión kívüli forrásországokkal és piacokkal kapcsolatos. A függőség komplexitását mutatja, hogy jellemzően a posztszovjet nettó gázexportőrök gázmérlege a forrásoldalon is függ bizonyos mértékben más állam(ok)tól (amely adott esetben csak swap földrajzi okból), továbbá Azerbajdzsán és Örményország kivételével az összes vizsgált posztszovjet állam valamilyen tranzitszereppel bír. Az öt posztszovjet nettó gázexportőr (Oroszország, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Kazahsztán) és a hét nettó gázimportőr (Ukrajna, Belarusz, Moldova, Grúzia, Örményország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán) egyaránt a diverzifikációs lehetőségeket keresi.
[…] Bővebben!

A váltóról a legtöbben semmit nem tudnak, noha egy elterjedt és hasznos, több évszázados, sőt évezredes értékpapír. A második világháború előtt teljesen általános volt váltóval fizetni, de jelenleg is akár milliárdos üzletek mögött is gyakran váltó van. Ezért gondoltam, hogy érdemes röviden írni róla. A váltó egy tartozást elismerő értékpapír, egy ígérvény, vagy fizetési felszólítás […]

Hatalmas tévedés azt gondolni, hogy csupán akkor éri meg befektetőt keresni, ha végül sikerül megállapodni eggyel. Ugyanis a pénzügyi és jogi átvizsgálást, a működés feltérképezését, illetve az üzleti tervek összeállítását is magában foglaló keresés önmagában is megtérülő befektetésnek számít. „A … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A szankciók sem állítják meg a német óriást. 20 millió eurót fektet két oroszországi adatközpont felépítésébe az SAP- jelentette be tervét a szoftvercég. A Moszkva és környékére tervezett adatközpontokkal főként az orosz ügyfeleket kívánja megszólítani az üzleti szoftveróriás. A helyi … Folytatódik…. →

Gyengülő Energia   Gyengülő Energia jelzések a pénteki záróval. Gyengülő Energia, korrekcióra figyelmeztet. AZ XLE -SPDR USA S&P Energia ETF alapban 46 energetikai vállalatot találhat. Ebből is erőteljesen kiemelkedik az Exxon Mobil 15,61%, Chevron 12,97% és a Schlumberger 7,43%-kal. Így együttesen több mint 36%-ban befolyásolják az ETF alap teljesítményét, úgymond ők adják a ritmust a … Olvass tovább »

Rükvercben a Ford Motor   Rükvercben a Ford Motor, ami meglepetés a több autógyárhoz képest is. Rükvercben a Ford Motor, mivel a várakozásoktól és a tavalyi szinttől is elmarad a  pénteken publikált első negyedéves nyeresége, a rossz eredmény hátterében a vállalat közleménye szerint az év eleji rossz időjárás áll. A heti grafikonon is vészjósló szinteken … Olvass tovább »