A Google Lunar XPRIZE magyar versenyzője, a Puli Space csapat immár egy finn céget, a Tuxera Inc-t is támogatói között tudhat. A Tuxera, a fájlrendszerek és streaming technológiák szegmensében piacvezető vállalat a Puliban rejlő innovációs lehetőségek, az izgalmas űrkutatási képesség … Folytatódik…. →

És még: India és a klímaváltozás, idomított tőzsdepatkányok és a köztünk élő kiborgok. Heti linkajánlónk.
 
Skócia: a függetlenséges népszavazás megvolt, mikor jön az EU-s? (Mainly Macro)
Japán és a válságkezelés (Fistful of Euros)
Mi a válasz a legtöbb energetikás kérdésre a következő 20 évben? Kína! (Nick Butler (FT Blog))
[…] Bővebben!

Az adakozás és egyáltalán a társadalmi összefogás és szolidaritás nagyon fontos egy ország életében. Ez sajnos szinte még gyerekcipőben sem jár Magyarországon, ha 1%-os felajánlás nem volna, talán nem is beszélhetnénk semmilyen alapítványról idehaza. (Itt már írtam a témáról: Az adakozásról.) Nagy szükség lenne arra, hogy megváltozzon a szemléletmód ezen a területen is az országban. […]

Pénzért alkalmi munkát keresel? Feladatot adnál valakinek? Add el az időd, vedd meg mások idejét. Itt a Taskrabbit és az Airtasker magyar megfelelője a Coolquest.eu. Aki időt nyer, életet nyer – tartja egy latin közmondás. De jobban belegondolva a rohanó … Folytatódik…. →

Tavaly karácsonyra a legnagyobb török ingatlanfejlesztő, az Emlak vezetője igazán emlékezetes ajándékot kapott, a korrupciós ügyek körül kirobbanó botrány miatt beidézte őt is az ügyészség. A háttérben persze valójában más húzódott – noha nincsenek olyan illuzióink, hogy önmagukban a korrupciós vádak csak koholmányok lehettek – de ez a decemberi botrány inkább egy látványos (egyik utolsó?) dobása volt a Gülen-mozgalomnak, hogy megingassa Erdogan hatalmát. De akkor erről írtunk is bővebben itt és itt is.

Az érintett tőzsdei cégek persze szabadesésbe kezdtek, mi pedig elkezdtünk szemezgetni közöttük, hogy melyiknél érdemes mérlegelni a beszállást. Az Emlak lett az egyik, amelyik miután novemberben tőkét emelt (gyakorlatilag szinte duplázva a kapitalizációját) a hír után pár nap alatt több, mint 20%-ot esett, úgy hogy a cég fele készpénzben ült. A török ingatlanfejlesztőket régóta követjük és jól ismerjük őket és úgy éreztük, hogy a politikai botránynak a cég valódi értékét nézve nagyobb a füstje, mint a lángja. Később, ahogy a kedélyek csillapodtak, az önkormányzati választások után a papír visszatért oda, ahonnan a decemberi esés kezdődött.
Többek között azért szeretjük ezt a szektort, mert sok olyan hosszútávú driver van, amiket figyelembe véve egy jó belépési pontot választva nyugodtak lehetünk, hogy előbb-utóbb beváltják a szép reményeket ezek a cégek, és ezért mertük a beöntésben felülsúlyozni az Emlakot is, amikor látszott, hogy a botrány hullámai magát az operációt nem fogják elmosni. Persze az időzítés&aktuális értékeltség nagyon nem mindegy és ezért sem győzzük hangsúlyozni a blogon, hogy jó kilátású szektor, jó kilátású ország ≠ jó befektetés – legalábbis nem automatikusan.
A török tőzsdén van bőven választék ingatlanos cégekből, ennek az az egyik oka, hogy olyan a tőkepiaci szabályozás, hogy ha egy REIT (real estate investment trust) tőzsdére lép, akkor ösztönzésképp például adókedvezményt kap. (A szabályozónak azért jó ez, mert a tőzsdei követelmények miatt ezek a cégek transzparensebbé válnak.)

Általában a nagy REIT-ek többféle szegmensben is aktívak, de a fókuszukat tekintve különböznek, a legnagyobbak között van olyan ami a lakásépítésre (Emlak, Sinpas), van ami irodákra (Is REIT) és van, ami bevásárlóközpontokra (Torunlar) koncentrál. A hagyományos mutatószámok (P/E, EV/EBITDA) ebben az iparágban kevésbé működőképesek, hiszen a fejlesztések miatt az eredményesség mindkét irányba nagyon kilenghet egy-egy évben és egy-egy év nem is mond el sokat arról, hogy tulajdonképpen milyen eszközei vannak a cégnek és ez mennyivel nőhet a leendő beruházások miatt. Ezért ehelyett a nettó eszközértékre helyeződik a hangsúly, ami gyakorlatilag a cég valamilyen nemzetközileg elfogadott alapelvek (pl. EPRA) alapján beértékelt ingatlanainak értéke – és nettó vagyis a hitelekkel kikorrigált érték. Ez alapján már sokkal könnyebbé válik az ingatlanos cégek összehasonlítása, persze mindig vannak egyedi tényezők, amire érdemes odafigyelni. Például van olyan cég, amelyik csak a projekt átadásakor adja hozzá a portfoliójához az új ingatlant (addig csak a rászánt költségeket használja), és van olyan is, amelyik már az első kapavágás után úgy értékel, mintha biztosan elkészülne és feltöltődne az új elem. A NAV (net asset value) mellett még a cash flow alapú mutatószámokat jó használni, főleg ott, ahol az eszközök nagy részét már működő, kiadott ingatlanok adják. A nagy kérdés persze mindig az, mennyire mutat valós értéket ez a szám, milyen hozamon vannak értékelve az ingatlanok, a fejlesztések a portfolióban.

A három legnagyobb nettó eszközértékű ingatlanpapír árfolyama az elmúlt három évben (Emlak, Torunlar, Is Reit)
Amiért hosszú távon szeretjük őket:
 
demográfia: azok az olvasóink, akik aktívabbak követik a blogot valószínű már legalább annyira unják ennek az említését, mint a poszt írója, ugyanakkor egyszerűen kihagyhatatlan tényező, mert a törökök bizony népesednek és sok a fiatal, akik előbb utóbb saját lakást szeretnének
 
az egy háztartásokban együtt élők száma relatíve magas – például Kelet és Közép-Európához képest – és a fejlettségi szint emelkedésével várhatóan az egyre csökken majd, ami szintén növeli az addicionális lakáskeresletet

 a jelzálogpiaci penetráció még mindig alacsony (a háztartások lakáscélú hitelének aránya a GDP-hez)
az 1000 főre eső kiskereskedelmi ingatlanokban is van tér a növekedésre, főleg ha azt várjuk, hogy hosszú távon erősödni fog a fogyasztásorientált középosztály

külföldi vásárlók: 2012-ben az ingatlanpiaci szabályozás úgy változott, hogy külföldiek is sokkal könnyebben szerezhessenek ingatlant, ez főként arab és orosz vásárlók formájában generál egyelőre keresletet, főként Isztambulban és a tengerparti részeken

szolid tengerparti villa eladó
Ahonnan jöhet a feketeleves:
 
török líra gyengülése: a bérleti díjak az irodákban és plázákban is euróban/dollárban vannak rögzítve, de ez csak bizonyos fokig védi meg a bérbeadókat, ha túlságosan gyengül a líra akkor vagy kénytelenek például befixálni valamilyen alacsonyabb szinten (ezt tette a Torunlar is) vagy elkezdenek lemorzsolódni a bérlők (a projektek finanszírozása is jellemzően eurós/dolláros hitelekkel van megoldva, szóval emiatt sem jó a túlzott gyengülés). Ez azért kellemetlen, mert a projektek mögött jellemzően devizahitel áll
magas kamatok: a magasabb kamatok fékezik a hitelfelvételt és az elmúlt évek jelzálogpiaci felfutása után a magasabb kamatszintek nyilván fékezik a keresletet is, az elmúlt időszakban a török jegybank ugyan kamatot csökkentett, de a további csökkentés már nem lesz egyszerű a magas infláció és az előbb-utóbb végül csak elkezdődő fejlett piaci kamatemelés miatt 
túlkínálat: Irodákból és bevásárlóközpontokból várhatóan jó nagy fejlesztések kerülnek a piacra a következő években, az előbbiből a mostani 2.4m négyzetméterhez további 1.8 millió érkezik a következő öt évben, ami nem kevés. Ugyanakkor sok irodaház elavult és azt, hogy A-minősítésű irodákra van kereslet az is jelzi, hogy a Torunlar most készülő irodaházában a Denizbank már le is foglalt 30 emeletre (a 34-ből).
 
A lakásárak az elmúlt években rengeteget emelkedtek, (2011-13-ban gyakorlatilag több mint évi 10%-ot) – de azért érdemes észben tartani, hogy eközben az infláció is évi 6-10% volt. 

Az eladatlan lakásállomány is növekedett az elmúlt másfél évben, ami a 2011-2012-es épitőipari felfutásnak is köszönhető. Az biztos, hogy a török lakáspiac az elmúlt években robbant, de ha azonban a tizennégy milliós Isztambult a környező fővárosokkal nézzük össze, és figyelembe vesszük azt is, hogy a lakásvásárlások nagy részét nem hitelekből finanszírozzák, akkor úgy már korántsem tűnik olyan aggasztónak a helyzet. Persze könnyen elképzelhető, hogy a következő egy-két évben lesz visszaesés, ez persze nem hatna jól az ingatlanszektor egészére, ugyanakkor ebből a szempontból már nagy különbségek vannak a cégek között és ezért egyedileg érdemes vizsgálni őket.
Így nőtt Isztambul (1975-ben, 1990-ben és 2010-ben)
Érdekességképp Budapest és Isztambul lakáshelyzetének összehasonlítása, a Numbeo alapján (A price to income ratio definicíója náluk, hogy az hány évnyi jövedelem kell egy átlagos lakás megvásárláshoz).

Ma már szinte minden vállalatvezető könnyen tisztába jöhet azzal, hogy miként teheti fenntarthatósági szempontból vonzóbbá vállalatát. A téma szakirodalma széles, sőt az igazán nagy cégek esetében külön specialisták és munkacsoportok foglalkoznak azzal, hogy a fenntarthatósági szempontok beépüljenek a napi céges működésbe. És mivel egyre több vállalat foglalkozik a témával, egyre több személyes tapasztalat is elérhetővé válik az érdeklődők számára – gondoljunk csak a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) cégvezetőknek szánt ajánlására és útmutatójára, valamint a szervezet által életre hívott vezetőképző programokra, amelyeken a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő cégvezetés rejtelmeibe vezetik be a fiatal menedzsereket.Éppen emiatt érdekes, amikor vállalatvezetők saját maguk adnak ötleteket és bevált recepteket arra nézve, hogy mit tesz vállalatuk a fenntartható létért. Következzen tehát öt mondat cégvezetőktől arra, hogy ők miként csinálták.A vállalkozásokat sokszor éri az a véd, hogy alábecsülik a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő működés fontosságát. Mégis minden üzleti szektorban időről-időre felbukkannak olyan úttörők, akik nekivágnak a fenntartható működés felé vezető útnak: odafigyelnek a környezetre, transzparensek, tisztességes módon kezelik a munkaerőt. Sokszor hibáznak, számtalanszor zsákutcába futnak, mégis valahogy túljutva az akadályokon üzletileg és társadalmi, környezeti értelemben is prosperáló vállalkozásokká válnak. De milyen felismerésekre is jutottak az út során?
[…] Bővebben!

Újabb finanszírozási lehetőség nyílik meg a globális, digitális piacot célzó startupok számára. A Digital Factory összesen 1.1M EUR összeggel kíván évente 10 szoftver-fejlesztő csapatot finanszírozni. A jelentkezéseket a mai naptól várják.
[…] Bővebben!

Elnézést minden érdeklődőtől a késlekedésért, ma jeleztek vissza a teremmel kapcsolatban. Mivel még nem volt biztos a terem, ezért nem válaszoltam senkinek. Tehát: jövő héten pénteken 18:30-tól 21:00 óráig, szombaton reggel 10:00-től 16:00 óráig és ugyanígy a rákövetkező héten Kiszámoló Akadémia lesz a Lovag utcában. A tematikát itt találjátok, az ára továbbra is 25 ezer […]

Olyan kevés magyar milliárdos van, aki úgy lett gazdag, hogy valamit saját maga kitalált, sokat dolgozott, a magánpiacon gürizett, versenyzett és nyert. Soroljunk ilyeneket? Rubik Ernő, tudják a kockás. Bojár Gábor, a Graphisoftos. Palásti József, a Fornettis. És igen, Update Norbi, aki azt mondja, hogy a kajája nem hizlal. Biztos van még ezer, de azért a legtöbb top 100-as más utat választott.
Privatizált valamit például. Szeretik őket? Hát, ha a Mal-os vörösiszapos csapatra gondol az ember, nem annyira. Mások, legyen most Leisztinger Tamás a mintapélda, egykoron a kárpótlási jeggyel ügyeskedtek. az ilyenekről többnyire azt gondolják az emberek, hogy idős kárpótoltak kárára lettek előbb milliomosok, majd milliárdosok. Valljuk be, nem alaptalanul.
[…] Bővebben!

A hazai piac rengeteg ígéretes vállalatot rejt magában, amelyek közül azok tudnak kimagasló eredményeket elérni, akik nem csupán jók abban, amivel foglalkoznak, de folyamatosan keresik és meg is ragadják a lehetőségeket a fejlődésre. A technológiai iparágban működő Mobile Engine épp … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →