Magyar virtus – Renault 5 Turbo 2 (1983)
Április 23-án lesz egy éve, hogy már nincs közöttünk minden idők legnagyobb magyar ralibajnoka. Páratlan pályafutása alatt több autómárka számos típusával versenyzett és ért el…
Április 23-án lesz egy éve, hogy már nincs közöttünk minden idők legnagyobb magyar ralibajnoka. Páratlan pályafutása alatt több autómárka számos típusával versenyzett és ért el…
Lakásvásárlási tippek, mellyel sok pénzt spórolhatunk. Sikeres állampapír aukció 20 milliárd forint értékben és a cseh nemzeti bank sikere. Endre a héten is összegyűjtötte a legfontosabb híreket…
Több cikk is megjelent róla a nemzetközi sajtóban ma reggel, és azóta annyian átvették már, hogy valószínűleg igaz a hír: a dortmundi robbantó tulajdonképpen egy…
Hatalmas lépést tettek előre a megújuló energiaforrásokra alapozott kapacitások az elmúlt napokban: Németországban először kapott kivitelezési engedélyt egy olyan tengeri szélerőműpark, ami a tervek szerint lényegében szubvenció nélkül is megáll a lábán, azaz nem kell állami támogatással biztosítani az üzleti fenntarthatóságát. Míg a legutóbb engedélyezett tengeri szélerőműparkok kilowattóránként 0,44 eurócent támogatást kapnak 20 éven át, addig a most engedélyezett négy projekt közül három maximum 0,06 cent ilyen támogatásban részesülhet, míg egy projekt teljesen támogatás nélkül működik majd.
A megújulók használatát gazdasági oldalról támadók sokszor elmondták, hogy a magas német villamosenergia-árak egyik oka a zöld energiatermelő technológiák erőltetett terjesztése – számukra ez a mostani fejlemény igazi hideg zuhanyként hathat. Főleg, hogy ez a mostani bejelentés mutatja, hogy amíg 5-8 évvel ezelőtt a projektek inkább hosszú távon éreztették gazdasági-társadalmi fenntarthatósági hatásukat (gazdasági alatt jelen esetben a beruházás megtérülését, társadalmi alatt pedig a megfizethető fogyasztói árakat értjük), a most engedélyezett erőműparkok már rövidtávon szolgálják a fenntarthatóság környezeti lába mellett a gazdasági-társadalmi fenntarthatósági törekvéseket is.
A tényszerűség kedvéért érdemes tudni ezekről a most engedélyt kapott szélerőmű parkokról, hogy a termelést 2021-ben kezdik majd meg. Valamint azt is, hogy jelenleg 16 tengeri szélerőmű-park működik Németországban 4100 megawattos együttes áramtermelési kapacitással, amelyet 2030-ig 15000 megawattra terveznek növelni.
Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza szerint, ez a mostani az idei év eddigi legnagyobb energetikai meglepetése. Azt azért ő is megjegyezte, hogy számos szerencsés momentum együttállása támogatta ezt a mostani a bejelentést (de hát az élethez is kell a szerencse): egyrészt a beruházás alapvetően a már meglévő energetikai infrastruktúrára építkezik majd, másrészt a természetrajzi adottságok is nagyon kedveznek a projekt megtérülésének a kiemelkedően szeles időjárás miatt. Ráadásul a tenger közepén még a fenntartható fejlődésre igencsak végzetes NIMBY látásmód (angol betűszó, jelentése „ne az én hátsóudvaromban”, vagy „Not in my backyard”) is kevésbé gázolhat bele a tervek kivitelezésébe.
Fontos leszögezni, hogy éppen a Varró László által is említett szerencsés körülményeknek köszönhetően valószínűleg kevés ehhez hasonló projektről kapunk majd hírt a jövőben. Viszont ez a mostani bejelentés is mutatja, hogy van létjogosultságuk a megújuló energiaforrásoknak a német (európai, magyar – tetszés szerint behelyettesíthető) energiarendszerben. És ennek mi is haszonélvezői lehetünk idővel.
Az Uniqa honlapján találtam egy kerékpáros biztosítást, ami sokaknak megérheti. Számomra a legvonzóbb benne a felelősségbiztosítás, ami akkor fizet, ha olyan baleset történik, ahol te vagy a hibás. Fizet az anyagi kárért is és az esetleges sérülések miatti kártérítési igény miatt is. (A nagyobb csomagokban ehhez kapcsolódóan jogsegély biztosítás is van.) Évi 2.500 Ft-ért 3 milliós felelősségbiztosításod van, a nagyobb csomagokban
Vajon az egyetemeken tanuló fiatalok inkább vállalkozói vagy alkalmazotti létet képzelnek el maguknak? Hajlandóak-e áldozatot hozni a jövőbeli sikeres vállalkozás érdekében? Rendelkeznek-e kidolgozott üzleti tervvel, vagy csupán egy felületes ötlettel vágnának bele saját vállalkozásuk kiépítésébe? Mely szektorokban látják a jövőt? És ha már minden egyéb adott, miként képzelik el vállalkozásuk finanszírozását? Többek között ezekre a […]
The post Mi jellemző a jövő vállalkozóira? appeared first on Kockázati tőke vállalkozásoknak | Széchenyi Tőkealap.
Folytatva a nyugdíjkérdésről szóló sorozatot, Mónika most az özvegyi nyugdíjról írt. Kinek jár, mikor jár, mennyi jár. Következzen az ő írása. Cikkeimet próbálom az előző írásaim hozzászólásai alapján megírni és egyben válaszolni is a feltett kérdésekre. A múlt havi cikkem után többek között kérdésként merült fel, hogy a nappali tagozatos főiskolai oktatás ideje szolgálati időnek számít-e. Erre a válasz az,
Az euró erősödésével fognak reagálni a piacok, ha a franciaországi elnöválasztás első fordulójából a mérsékelt bal- és jobboldal jelöltje, az európapárti Emmanuel Macron illetve a…
A közel 5,8 milliárdos projekt a Miskolci Egyetem, a BorsodChem, a Bosch és az ÉMI együttműködésében valósul meg. Korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák, valamint intelligens irányítási és automatizálási rendszerek kifejlesztését kezdi meg a Miskolci Egyetem, a BorsodChem, a Bosch, valamint az … Folytatódik…. →
2017. június 8-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak az Egyesült Királyságban. Az erről szóló kormányfői előterjesztést a brit alsóház a minimálisan szükséges kétharmados többség helyett 522:13 arányban szavazta meg a bejelentés másnapján. (A Skót Nemzeti Párt 54 képviselője tartózkodott a szavazástól.) A hírre 5-havi csúcsra erősödött a font.
Bár Theresa May miniszterelnök az elmúlt hónapokban többször is elutasította az előhozott választások gondolatát, a lépés elkerülhetetlen volt. A 2015-ös választások után kialakult mindössze 12 (a gyakorlatban 17) fős parlamenti többség, a kormányzó párton belüli „bizonytalankodók” aránya, valamint az ellenzék konstruktívnak éppen nem nevezhető hozzáállása nem garantált nyugodt törvényhozási munkát a brexit-tárgyalások idejére. Ráadásul ez utóbbiak lezárása időben túl közel került volna a 2020-ban esedékes parlamenti választásokhoz, ami további bizonytalanságot vitt volna a gazdasági/politikai életbe. Márpedig az üzleti életben semmi sincs rosszabb a bizonytalanságnál.
[…] Bővebben!