A Volkswagen 2020-tól visszahozza a gyártásba a legendás hippibuszt. Ami érdekes benne: csak elektromos meghajtással lesz kapható, és a tervek szerint 2025-től megvásárolható hozzá a…

Az interneten gyakorlatilag bármilyen információhoz hozzájuthatunk, csak tudnunk kell, milyen forrásból tájékozódjunk. De vajon tudjuk ezt? Tudjuk szűrni, hogy melyek a hiteles tartalmak és melyek azok, amelyek valamilyen mögöttes szándékkal születtek egészség, egészségügy, egészségtudatosság témában, vagy esetleg egyszerűen csak szakmaiatlanságuk miatt vezetnek minket félre? Nemrég indult egy kezdeményezés, az EgészségKommandó, amely az átláthatóságot és a szakmaiságot tűzte a zászlajára. 

Idén februárban már volt szó erről a témáról a Betegfókusz blogon. Nevezetesen, hogy szükség lenne egy olyan rendszer kialakítására, amely objektív módon képes jelezni az adott egészséggel kapcsolatos információforrás hitelességét az olvasók felé. Úgy gondolom, hogy az egészségügyben dolgozók közös érdeke, felelőssége és feladata, hogy megvédjük a betegeket a féligazságokat, vagy valótlanságokat tartalmazó félrevezető információktól. Olyan hivatalos tanúsítványra, vagy igazolásra van szükségünk, amely segít tájékozódni ebben a hatalmas adathalmazban, s kiszűri a kártékony oldalakat, ugyanakkor egyértelműen jelzi a hiteles, szakmailag megalapozott információt tartalmazó, megfelelő referenciával bíró felületeket.  
És miért van erre szükség? Mert egy, a lakosság internetes egészségügyi információszerzéséről szóló kutatás szerint ma már az emberek csaknem kétharmada először az online térben tájékozódik, ha egészségügyi problémája van. A fiatalabb, az iskolázottabb populáció, illetve, a közösségi médiát rendszeresen használók lényegesen nagyobb arányban keresgélnek az online térben egészségügyi témában – derül ki egy 2016-os tanulmányból. Azt is megfigyelték, hogy a krónikus betegségben szenvedő nők gyakrabban használják az internetet információ-szerzésre, mint egészséges társaik, melynek hátterében persze különböző pszichés tényezők is állnak. Egy krónikus betegségben szenvedőnek ugyanis kiemelten fontos, hogy mihamarabb megtalálja a választ az őt feszítő, egészségével kapcsolatos kérdésre, amelyre első pillantásra jó megoldásnak tűnhet az internet. A betegséggel kapcsolatos szorongásai pedig olyan (ál)magyarázatokat, vagy megoldásokat is elhitetnek vele, melyek szakmailag ugyan nem megalapozottak, viszont biztos és esetenként gyors gyógyulást ígérnek.
A weboldalak hitelesítése mellett legalább ilyen fontos a kezelőorvos hozzáállása. Az orvosnak – ha van erre ideje és energiája – érdemes feltérképeznie, hogy a betege milyen információszerzési szokásokkal rendelkezik: pontosan honnan tájékozódik, illetve milyen mértékben használja ebből a célból az internetet. Ezt követően tájékoztatnia kell a beteget a betegségével kapcsolatos legfontosabb adatokról (diagnosztikai módszerek, kezelési lehetőségek, lefolyás várható időtartama, a gyógyulási folyamat legvalószínűbb szcenáriója stb.), s csak ez után jöhet szóba az, hogy amennyiben a beteg igényli, hiteles online forrásokat ajánl további információszerzés céljából. Így, mivel a beteg a leghitelesebb helyről jutott adatokhoz, nyilvánvalóan nem lesz rászorulva az internetes – esetlegesen kapkodó, kétségbeesett – kutakodásra, hanem bízva az őt kezelő orvos javaslatában, valóban csak azokat az oldalakat keresi fel, amelyek számára hasznos plusz információval rendelkeznek.
Örülök az EgészségKommandó kezdeményezésének, még akkor is, ha nagyon nehéz feladatot vállaltak magukra. Az interneten fellelhető egészségügyi témájú oldalak objektív módon, megfelelő indikátorok mentén történő átvilágítása nem egyszerű kérdés. Megfelelő szaktudású, széles szakmai referenciát felmutató szakemberekre lesz szükségük, akik elhivatottak, sőt bátrak, hiszen nem lesz könnyű dolguk, mivel egy-egy portál működése mögött számtalan olyan szempont is fellelhető, amely nem biztos, hogy a tisztánlátást és a valódi hiteles tájékoztatást célozza meg. Lesznek ellenérdekeltségek, konfrontációk, de akkor is hiszem, hogy eljött az idő arra, hogy a nívós, kizárólag a szakmaiságot szem előtt tartó, illetve a betegeket segítő felületeket élesen elkülönítsük a félrevezető, megtévesztő, esetleg elsősorban marketingtevékenységet és termékértékesítést végző oldalaktól.

Az köztudott, hogy a japán társadalom a leginkább elöregedők közé tartozik. Ráadásul egyre inkább úgy tűnik, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a fokozott urbanizáció…

Újabb fordulat a Brexit-szappanoperában. A Munkáspárt, érzékelve a közvélemény változását, alapvetően megváltoztatta az álláspontját, és immár azt szeretné, hogy Nagy-Britannia a 2019. márciusi formai kilépés…

A befektetési irodalom erősen USA központú. A legnagyobb kapitalizációjú piac, itt áll rendelkezésre a legtöbb szakember, kutatási erőforrás és adat. Jelen blog és az általam publikált könyvek is alapvetően amerikai forrásokat idéznek. Ennek egyszerű oka van: a többiek lóhosszal le … Continue reading →

Írtam egy rövid bejegyzést Szabolcsról, aki 34 évesen elment nyugdíjba, rögtön jött is a sok értetlenkedő hozzászólás, noha már többször volt szó erről a blogon. Szeretnék pár félreértést eloszlatni: a nyugdíjasnak lenni nem azt jelenti, hogy a Nagycsarnokban a banyatankot húzva magad után válogatsz a zöldséges stand kínálatából és eszed ágában nincs dolgoznod, mert elég volt 40 éven át minden

Fél év alatt 25 ezres népességfogyás. Tekintve, hogy az állami egészségügy állapota milyen gyatra, illetve hogy milyen szélesek az idősebb korosztályok, semmi nem állíthatja meg…

A Mastercard segítségével egy érintéssel fizethetünk okosóránkkal a termináloknál. Még egyszerűbb lesz az edzés utáni vásárlás a Mastercard segítségével. A Fitbit (NYSE: FIT) első okosórája, a Fitbit Ionic™ ugyanis a Mastercard egyérintéses technológiájával működik, így az egészségtudatos és sportkedvelő felhasználók … Folytatódik…. →