A Revolutot (és gyanítom az összes hasonló céget) utolérte az uniós adóhivatal keze, mostantól neki is jelentenie kell a magyar (és/vagy a többi uniós adóhivatalnak, ha nem (csak) magyar adóilletőségű vagy) a náluk vezetett számla egyenlegét, illetve az elért hozamokat/kamatokat. Ezért elkezdte bekérni a felhasználók adószámát, többen már kaptak e-mailt erről. Amire vigyázz, ha használtad a Revolutot részvények vagy kriptók
The post Revolut adószám megadása first appeared on Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről.

„SegíteniJó!” Vállalatunk ezzel a jelszóval indította el több mint 1 hónapja programját a rászoruló gyermekeken való segítségnyújtás jegyében.
The post Segíteni Jó! – Adománygyűjtés az Érdi Fészek Gyermekvédő Egyesület számára appeared first on MULTICONTACT CONSULTING KFT.

Sokszor láttam már képeket az óceánok élővilágát pusztító műanyag szigetekről. A vizekbe kerülő műanyagok az emberi szervezetre is veszélyesek, hiszen a bomló kémiai anyagok visszakerülnek…
The post Óceánok szennyezői appeared first on alapblog.

Különböző blogbejegyzésekben, és interjúkban sok érvet hoztunk már fel amellett, hogy részvénybefektetés szempontjából miért tartjuk az európai piacokat vonzóbbnak az amerikainál. A legerősebb mind közül,…
The post Az aktivásták már a spájzban vannak appeared first on alapblog.

Az Európai Unió történetének legnagyobb újjáépítési pénzügyi csomagja a „Next Generation EU” terv. A Helyreállítási Alap igénybevételéhez a tagállamoknak tervet kell benyújtaniuk.
Ez év május 17-én, a parlamenti ülés kezdete előtt két perccel került fel a kormányzati honlapra a 391 oldalas „Magyarország Helyreállítási és Ellenállási Terve” (HET). Ez már a második verzió volt, mert közben változtak a politikai megfontolások. Az első, áprilisi verzió még 5800 milliárd eurónyi összeget kért az Európai Uniótól (hitelekkel együtt), a második verzió már csak a 2511 milliárd vissza nem térítendő támogatást igényelte. Mindkét verzióban közös vonás azonban, hogy a szakmai szervezetek bevonása és társadalmi egyeztetés nélkül készült.
Ugyan sokat fakult, de Magyarország legerősebb vonzó tényezője a külföldi befektetők szemében a szakképzett munkaerő volt. Köztudott ugyanakkor, hogy hazánk oktatási eredményei, mutatói az elmúlt évtizedben romlottak. Éppen ezért égető fontosságú lenne, hogy az Uniótól kapott támogatás jelentős része az oktatásban hasznosuljon. Az eredeti tervhez képest a „demográfia és köznevelés” téma finanszírozási igénylése a felére csökkent (458 milliárdról 230-ra).  Az egyetemekre szánt 1191 milliárd forint eltűnt a HET-ből, de megjelent a „magasan képzett, versenyképes munkaerő” fejezet 281 milliárdot forinttal. Ide tartozik a felsőoktatás modernizációja, a szakképzés megújítása és az innovációs ökoszisztéma megerősítése. A köznevelésre és a felsőoktatásra kért összegek tehát a töredékére csökkentek, de nézzük, milyen célokra fordítaná ezeket a kormány.
A köznevelési rész egyik pillére a bölcsődékkel foglalkozik. 2019-ben 48702 bölcsődei férőhely állt rendelkezésre a KSH adatai szerint. Ezt további 3300 hellyel tervezi a HET bővíteni 2024 végéig, amire (beleértve az épületek felújítását) 40 md ft-ot irányoz elő. „A kora gyermekkori nevelés-gondozás (3 év alatti gyermekek esetében) kihatással van a gyermek későbbi életútjára, ezért meghatározó, hogy ebben az érzékeny életkorban a gyermekekkel – a jövő nemzedékével – magasan kvalifikált szakemberek foglalkozzanak.”- írja az anyag (40.old.). Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a pszichológiai, gyermeknevelési szakirodalom a család fontosságát hangsúlyozza ebben az életkorban, tehát a gyermekkel otthon maradó szülőt is lehetne jobban támogatni.
HET köznevelési terveinek egyik legfontosabb területe a digitális oktatás. A köznevelésról szóló oldalakon 56-szor fordul elő a „digitális” szó. A „bér” szó egyébként csak mindössze 8 alkalommal, de nem annak tervezett emelkedésével kapcsolatban. Magyarország sajnos utolsó előttiként kullog az EU tagállamok között a tanítók, tanárok bérezését tekintve (1. ábra) és amíg ez gyakorlatilag megélhetési gondokat okoz, addig a pályaelhagyók száma nem fog csökkenni, és a tanári pálya nem lesz vonzó, akármennyire is digitalizált az. Erről az alapvető és szinte minden további tényezőt meghatározó problémáról mindössze ennyit ír a HET:„..tervezzük egyrészt a Klebelsberg ösztöndíj kiterjesztését a pályakezdő pedagógusokra, a tanárok juttatási és ösztönzőrendszerének bővítését, valamint – az európai, pl. észt jógyakorlatokat is figyelembe véve – a segítő személyzet és a felsőbb éves diákok bevonását a digitális támogató feladatok ellátásába”(47.old) A pedagógus bértábla még mindig a hat évvel ezelőtti minimálbérhez képest van meghatározva és egy tíz éve tanító, egyetemet végzett pedagógus bruttó havi 274 000 forintot keres  miközben a bruttó átlagkereset  2021 februárjában havi 414 400 Ft volt.
 1. ábra: Teljes állású tanárok éves bruttó fizetése 2019 (alap- és középfokú képzésben)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Forrás: Eurydice (2020): Teachers’ and School Heads’ in Europe 2018/19 Eurydice – Facts and Figures Salaries and Allowances. 13. old.
Egyre több a sajátos nevelési igényű gyerek Magyarországon[1], de egyre kevesebb a gyógypedagógus is. A HET szolidan utal arra, hogy a diákok kompetenciái matematika és szövegértés terén OECD-átlag alattiak, hogy nagy a korai iskola-elhagyók száma és hogy „lehetséges” a szegregáció is. Cél mindezek javítása, de hogy pontosan hogyan, azt nem tudjuk meg. Olvashatjuk viszont, hogy javítani kell az iskolák ellátását digitális eszközökkel, a tanórákon ezeket jobban kell használni, ezzel is csökkentve a „papíralapú oktatási tartalmak” felhasználását. A digitális eszközök káros hatásainak a 14 év alatti gyermekek szervi és pszichés fejlődésére ugyan könyvtárnyi irodalma van, de ez a HET összeállításánál nem volt szempont, és ilyen szakértők sem látták az anyagot. A HET mindenesetre előirányozza 2025 végéig 615 ezer db notebook beszerzését és digitális „élményszerű” tananyag fejlesztését. (Az, hogy mindez hogyan fér bele a NAT által megkövetelt igen feszített órarendbe, nincs tárgyalva).
Az irány tehát a digitális fejlesztés, ily módon: „A főállású pedagógusok létszáma 118.308 fő. Jelen projekt az ösztönzőprogramba az iskolában főállásban foglalkoztatott pedagógusok 25%-át (negyedét) kívánja bevonni, ami alkalmas arra, hogy multiplikátor hatása révén a pedagógus-társadalom többségét, az ún. kritikus tömeget elérve a fejlesztés a teljes pedagógiai gyakorlatot áthassa. A résztvevő 30 000 pedagógus számára differenciált ösztönző rendszer kerül kialakításra. A differenciálás szempontja a pedagógusok digitális tudásszintje, továbbá a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok kiemelt támogatása… A programok személyes jelenléttel vagy online kontakt formában valósulnak meg, konzultációk, illetve szervezett workshopok keretében. Az egyes workshopok várható résztvevői létszáma: 12 -18 fő. A csoportok kialakítása jellemzően a résztvevők digitális pedagógiai kompetenciái alapján történik, ezért a résztvevők bemeneti mérésen vesznek részt”.(58.old.) Vagyis a pedagógusok negyedétől várják el, hogy továbbadja valahogyan azt a digitális tudását kollégáinak, amit valamilyen kormány-megbízott cég által szervezett workshopokon elsajátít 2026 végéig. A köznevelés digitalizációjára előirányzott összeg 190,6 md forint.
Következik a felsőoktatás. Ebben a részben már 113-szor fordul elő a „digitális” szó. A fő pillérek itt is az épületfejlesztés, digitális eszközök és digitális tananyagfejlesztés. A HET érinti azt is, hogy az OECD és EU átlaghoz képest alacsony a felsőfokú végzettségűek száma, ezért „cél a felsőfokú végzettséget szerzők számának többek között a beiratkozási bázis szélesítése révén történő növelése, a felsőoktatás minden szintjén.” (68.old.) A HET úgy csodálkozik rá a korai iskolaelhagyók magas arányára a szakképző intézményekben, a lemorzsolódásra és rossz teljesítményre, mintha az nem az elmúlt évtizedek oktatáspolitikájának egyik következménye lenne. A külföldi egyetemek vonzóereje nem csökkent a tehetséges fiatalok körében és az egyetemi szféra autonómiájának törvénybe iktatott csökkentésével a magyar felsőoktatás népszerűsége várhatóan tovább hanyatlik[2]. A HET szerint az infrastruktúra fejlesztése és az új digitális tananyagok mindenesetre majd megoldják a gondokat. Minderre (ha belevesszük még a Nemzeti Laborokat is) 281 milliárd forintot igényel az EU-tól 2026-ig. (Csak összehasonlítási alapként: egyetlen évre a jövő évi költségvetésben 340 milliárd forintot különítettek el sportberuházásokra és pályázatokra).
Az EU-nak benyújtott dokumentum és az abban igényelt összegek és célok alapján tehát nem várható a magyar közoktatás és felsőoktatás megújulása. Bár a kulcsszó a digitalizáció, ahogy hazánk évtizede stagnáló digitalizációs mutatói is érzékeltetik: a modern világgazdaságba való bekapcsolódás nem elsősorban a digitális eszközök beszerzésén, hanem az azokat használó emberi erőforrás minőségén múlik. A „magasan képzett versenyképes munkaerő” fogalma tehát helyes. Azonban nemsokára nem lesz, aki „magasan képezzen” és nem lesz kit.
Éltető Andrea
 
[1] Ez többek között a digitális eszközök kisgyermekkori használatával  is összefügghet.
2] Az egyetemi oktatók fizetése természetesen Nyugat-Európában sokszorosa a magyar juttatásoknak.
 

Már láthatjuk a nyitás örömeit az Egyesült Államokban, soha nem kerestek ennyien a hotel és az étterem kifejezésekre, mint most. Mindeközben, mint azt egy korábbi…
The post Nyit Amerika! appeared first on alapblog.

Vanda, a Telekom virtuális üzleti asszisztense már nemcsak a 1414-es telefonszámon, de a szolgáltató honlapjáról elérhető chat csatornán is várja

MNB vs kormány vs forint Erősödik a forint? A sok pénz infláció? Mi történt a bitcoinnal? Többek közt ezekről beszéltünk e heti adásunkban. Vendég: Móricz…
The post Quitcoin? appeared first on alapblog.

A maldív kormány egy látványos akcióval hívta fel a figyelmet a klímaváltozás hatásaira: búvárruhában, a tengerszint alatt tartották meg egyik kormányülésüket, rá akarták irányítani a figyelmet arra, hogy ha így folytatjuk a bolygó felmelegítését, a Maldív-szigetek a víz alá kerülhet. Azt gondolom, szükség van az ilyen akciókra, szükség van rá, hogy kongassuk a harangokat, de a valódi változást a klímasemlegességi célok mögé tett stratégia fogja elhozni.
Az Európai Unió és Magyarország is ambiciózus klímacélokat fogalmazott meg azzal, hogy 2050-re a teljes karbonsemlegesség elérését vállaltuk. Ez hazánk esetében azt jelenti, hogy az éves kibocsátásunkat hétmillió tonnára csökkentjük – ez a szám 2018-ban nagyságrendileg 68 millió tonna volt.
A kibocsátás csökkentése mellett növelnünk kell az elnyelőkapacitásunkat: a mostani 5,4 millió tonnát hétmillió tonnára. Ennek a két célnak együtt kell megvalósulnia ahhoz, hogy a fennálló problémát meg tudjuk oldani, mert meg kell oldani!
Az elnyelőkapacitás növeléséről viszonylag kevés szó esik, ha a klímasemlegességről beszélünk, pedig hatalmas szerepe van a szén-dioxid elnyelésének is abban, hogy a klímaváltozást lelassítsuk. Ez Magyarország esetében elsősorban az erdőterületek növelését jelenti, évente húszezer hektár erdőt kell telepítenünk, hogy elérjük a kitűzött célt.
Én a biológiai megközelítésben hiszek a geomérnökösködés helyett. Nem hiszem, hogy azzal kell megoldanunk a problémát, hogy valamit a levegőbe szórunk, ami megköti a szén-dioxidot. Illetve ezt csak akkor tehetjük meg, ha már pontosan ismerjük a hatásait és a következményeit. Nem állítom, hogy ez az idő soha nem jön el, de azt tudom, hogy nincsenek évtizedeink a kísérletezésre. Ha a gyermekeinkre egy élhető klímájú bolygót szeretnénk hagyni, ha mi is egy ilyen helyen szeretnénk megöregedni, akkor most kell cselekednünk. Ennek pedig a jól bevált módja az, ha növeljük a biodiverzitást, azaz „visszavadítjuk” a földet, a vizeket. A természeteshez közelítő, azt reprodukáló élőhelyek szén-dioxid-megkötő képessége ugyanis radikálisan jobb, mint a mesterséges területeké.
Ebben minden országnak megvan a tennivalója a saját képességei alapján, ahogy energiastratégiával is minden országnak rendelkeznie kell.
Ha kibocsátáscsökkentésről beszélünk, akkor mindenkinek a megújuló energiák használatának növelése és a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése jut eszébe. A földgáz azonban az a sajnálatosan szükséges fosszilis energia, amely még jó ideig az energiagazdálkodásunk része lesz. Ugyanis ahhoz, hogy a fogyasztók igényeit ki tudjuk elégíteni, vagyis állandó energiamennyiséget tudjunk biztosítani számukra, nem elég a nap vagy a szél vagy a víz által termelt ener­giára hagyatkoznunk. Szükségünk van egy jól tárolható, könnyen felhasználható energiaforrásra, amely kiegyenlíti a fogyasztást és a termelést. Az időjárásfüggő megújulók relatíve rosszul szabályozhatók, a tárolásukkal is kihívásokkal küzdünk, ezért a földgáz még hosszú évtizedekig velünk marad. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kihívásokra nem kell megoldásokat keresnünk és találnunk. Emellett pedig érdemes a fogyasztókat is folyamatosan edukálnunk, szabályoznunk, hogy tisztában legyenek energiafelhasználásuk következményeivel.
A klímavédelem és a fenntarthatóság kapcsán mindig szóba kerül a nukleáris energia. Sok vád éri, hogy nem elég környezetbarát, ugyanakkor veszélyes, ezért szorgalmazzák a betiltását. Ha radikálisan akarok fogalmazni, akkor azt mondanám, ha ma leállítjuk a nukleáris erőműveket, akkor holnap akár meg is szűnhetünk létezni.
A fenntarthatóság ugyanis három részből áll össze: klímavédelem, ellátásbiztonság és költséghatékonyság. A nukleáris energiának pedig óriási szerepe van az ellátásbiztonság fenntartásában. Ehhez ugyanis stabilan működő alaperőművekre van szükség, amelyek ma vagy fosszilisfelhasználók, vagy atomerőművek lehetnek, a megújuló energiát termelők nem alkalmasak rá. Ha az atomerőműveket lekapcsolnánk, az általuk termelt energiát a fosszilis alapanyagot felhasználó erőművek fokozott alkalmazásával tudnánk csak pótolni, ami viszont a szén-dioxid-kibocsátás olyan hatalmas növekedésével járna, ami felgyorsítaná a klímaváltozást. Így nemhogy a célunkhoz nem vinne közelebb, de épp ellenkező hatást érne el. Hangsúlyozom, ez a mai helyzet. A nukleáris energiának is megvannak a maga kihívásai, amelyeket kezelnünk kell, és mellette folyamatosan dolgoznunk kell a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos nehézségek megoldásán.
A fenntartható jövő a megújuló energiahordozóké. Ha megoldást találunk a hosszú távú, környezetbarát és költséghatékony tárolásukra, és kiküszöböljük a most még fennálló problámákat, akkor az ellátásbiztonságot is garantálni tudjuk.
ifj. Chikán Attila véleménycikke a https://www.vg.hu/ VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2021.05.19-én.

The post Recepciós munkatárs appeared first on MULTICONTACT CONSULTING KFT.