Az erőteljesen növekvő építőipari alapanyagárak további megugrását adminisztratív eszközökkel is igyekszik megfékezni a szabályozó. Kiviteli regisztráció, EKAER bejelentés, extra bányajáradék és kitermelési előírások léptek életbe a napokban.
Egyre több stressz és home office, teret hódító online vásárlás és szórakozás, az adatvédelem miatt aggódó fiatalok. Az Ericsson friss
A rendszerváltás óta több, mint 90%-kal csökkent a nagy melegekben elengedhetetlen klímák ára. Míg 30 éve 18 000 Ft volt az átlagfizetés és 150-200 000…
The post A fogyasztó el van kényeztetve appeared first on alapblog.
2021. július 1-jétől lépett életbe az egyszer használatos műanyagokat kivezető rendelet. A friss műanyagtilalom rengeteg vendéglátóhelyet érint, és arra ösztönzi
Sok-sok hónapnyi csend után végre újra fontos, offline(!) startup rendezvények indulhattak el. Június 8-án Budapestre látogatott a világhírű inkubátor-akcelerátor óriás,
A globális chiphiány az autógyártásban is érezteti hatását, miközben a kereslet rendkívül erős, így egyre nagyobb hiány alakul ki a piacon.
The post A készlet/árbevétel arány ötven éves mélyponton van az autók piacán appeared first on alapblog.
Már többször is írtam a greenwashingról, azaz a cégek és nagyvállalatok félrevezető marketingkommunikációjáról, melynek során “zöldebbnek” tüntetik fel magukat, mint amilyenek valójában. Legutóbb fogyasztói oldalról boncolgattam a jelenséget, hogy felismerjük, ha egy gyártó vagy egy termék megtéveszt minket. Most pedig nézzük, milyen fogyasztóvédelmi követelményeknek kell megfelelniük a zöld reklámoknak.
A Gazdasági Versenyhivatal nemrég kiadott egy tájékoztatást a vállalkozások számára, mely a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok megítélése tekintetében nyújt lehetséges értékelési szempontokat. Az elmúlt évek piackutatásai szerint ugyanis egyre nőnek a fogyasztói elvárások a gyártók környezetbarát működését illetően, és növekszik azon vásárlók aránya is, akik figyelembe veszik fogyasztásuk környezetre gyakorolt hatását. Az Európai Bizottság által végzett 2020-as felmérés szerint a magyar háztartások 22,6%-ában többnyire figyelembe veszik a vásárlások környezeti hatásait, és ez a szám évről évre egyre növekszik. Az uniós háztartások 67%-ában, a hazai háztartásoknak pedig a 71,7%-ában fizettek már többet egy termékért, ha annak feltételezhetően pozitív környezeti hatásai voltak.
Érthető tehát, hogy a vállalatok hangzatos zöld állításokkal igyekeznek vonzóbbá tenni termékeiket. Csakhogy a környezetbarát és fenntartható működésre vonatkozó jeligék nem minden esetben képviselnek valódi értéket. A cégek nem feltétlenül rossz szándékból mossák zöldre termékeiket: sokan csak figyelmetlenségből vagy tájékozatlanságból közölnek kifogásolható állításokat. Egy nemzetközi fogyasztóvédelmi hatóságokat tömörítő szervezet 2020-ban kutatást készített, amelyben ötszáz honlapot vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy az ott közölt környezetvédelmi állítások megfelelnek-e a fogyasztóvédelmi előírásoknak. Azt találták, hogy a weboldalakon szereplő szlogenek 40%-a valószínűsíthetően nem volt jogszerű, mert például túl általánosan fogalmaztak vagy úgy használtak fenntarthatóságra vonatkozó jelzőket, hogy nem fűztek hozzá semmilyen magyarázatot.
Van még tehát hova fejlődniük a vállalkozásoknak, ha tudatosságról van szó, és ebben nyújt segítséget a GVH útmutatója is. Általános alapszabály, hogy a reklámállításnak egyértelműnek és konkrétnak kell lennie, pontosan ki kell derülnie, hogy mire vonatkozik a kijelentés. Az is elvárás, hogy a reklám ne legyen túlzó, ne hallgassa el a környezetre gyakorolt negatív hatásokat, tartalma valós és megfelelő módon igazolható legyen.
A hiteles és korrekt tájékoztatás első sorban azért fontos, mert a jogsértés adott esetben komoly pénzbírsággal és presztízsveszteséggel járhat. Az egyik szolárium hálózat például 7 millió forint bírságot kapott amiatt, mert bioszoláriumként hirdette magát, anélkül, hogy megjelölte volna, mit ért a „zöld bio”, „bio” és a „természet erejével” típusú állítások alatt. Ugyanakkor a pontos tájékoztatás versenyelőnyhöz is juttathatja a cégeket. Hiszen minél közérhetőbben kommunikálnak a termékük környezeti jellemzőiről, annál könnyebben és magabiztosabban dönthetnek a fogyasztók a versengő termékek között.
Robert T. Kiyosaki kilóg azon írók sorából, akik azt próbálják tanítani, hogy hogyan kell meggazdagodni. Egy teljesen új közgazdasági elméleti és könyveléstechnikai világot teremt, amellyel…
The post Kiyosaki könyvek a meggazdagodásról appeared first on alapblog.
Új ügyintézési trend robbant be, ami a járvány után is velünk marad. Ahogyan megszoktuk a home office-t, úgy használtuk ki
2018. május 25-étől alkalmazandó kötelezően az átfogó európai GDPR szabályozás, amely elsősorban a kiszabható maximális bírságtételeivel borzolta a kedélyeket. Az Infotörvény ráadásul rendszeres, háromévenkénti adatvédelmi felülvizsgálati kötelezettséget is előír!
