A fukusimai baleset alapjaiban rengette meg a szigetország energiapolitikáját. Az új japán stratégia szerint eljött a hidrogén és a metán-hidrátok ideje. Japán a világ egyik…
The post Japán az energiafüggetlenségre fogad appeared first on HOLDBLOG.

Csak Ukrajnával szabad foglalkozni? Az omló részvények A lángoló autók! Magyar Telekom osztalék Infláció elleni vakcina Többek közt ezekről beszéltünk e heti adásunkban. Az előző adásainkat…
The post A drámai és dühös adás appeared first on HOLDBLOG.

Nem túl tudományos az ábra, de egy jó illusztrációja a részvény- és kötvénypiaci folyamatoknak, hogy mivel lehet nagyobb hozamra szert tenni, az S&P 500 részvényeinek…
The post Újra van alternatíva? appeared first on HOLDBLOG.

A mai napig nagy kedvencem volt a Wise vagy régebbi nevén Transferwise. Ma utalnom kellett volna 2 millió forintot egy magyar cégnek, semmi extra, viszont a dolog nagyon sürgős volt, mert hétfőn jönnek a kőművesek dolgozni ezzel a megrendelt anyaggal. Utalás helyett kiírja a Wise, hogy bocsi, nem utaljuk el, csak március elsején, mert addig ellenőrizzük az utalást. Mi a
The post A Transferwise mondjon le! Wise vélemény first appeared on Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről.

A Yale Egyetem évi 72 000 dollárral támogatná a legtehetségesebb, szegény családból érkező diákokat, hogy ezzel növelje a joghallgatók sokszínűségét. Micsoda? A kőkemény forprofit, tandíjas…
The post Ezt tanulhatná meg az állam a magánegyetemtől appeared first on HOLDBLOG.

A szankciók kapcsán nehéz helyzetben van Nyugat-Európa, hiszen nem teheti meg, hogy lemondjon az orosz gázról – nyilatkozta a Klubrádiónak Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő…
The post Ukrán háború: Putyin bármikor kijátszhatja a gázkártyát appeared first on HOLDBLOG.

A Nemzetközi Energia Ügynökség jelentése (IEA Data Centres and Data Transmission Networks – Tracking Report, November 2021) szerint az adatközpontok

Több mindenről akartam írni a héten, de miután Oroszország lerohanta és meg akarja szállni Ukrajnát, nehéz lett volna arról írni, hogy megéri-e klímával fűteni vagy kínai autót vásárolni, mert elég pitiáner témák lettek volna az események fényében. Még csak azt sem mondhatom, hogy kreált indokokkal szállta meg Oroszország Ukrajnát, mert ez sem igaz. Még valódi indok sincs, Putyin össze-vissza beszélt,
The post Az ukrán helyzet first appeared on Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről.

Múlt héten az ukrán parlament elfogadta a virtuális eszközök szabályozásáról szóló törvényt. A bitcoin, az éter és a többi kriptovaluta eddig jogi szürke zónában volt,…
The post Bitcoin a háborúban – BlokkolóÓra 191. appeared first on HOLDBLOG.

A zöldre mosásnak megannyi árnyalata van: a nyolcvanas években még olyan, környezetvédelemmel kapcsolatos vállalati állításokat értettek alatta, amelyek felháborítóan ellentmondásosak voltak. Mára azonban már sokkal kifinomultabb formái léteznek, és sokszor éles szemű, tudatos fogyasztóként sem vesszük észre őket.
A nyolcvanas évek közepén vált hírhedtté a Chevron olajvállalat televíziós és nyomtatott reklámja, amelyben medvéket, pillangókat, tengeri teknősöket és más kedves állatokat mutattak be, miközben a környezet- és állatvédelem fontosságát hangsúlyozták. Ezzel párhuzamosan szót emeltek ellene a környezetvédők.
Nem lehet, hogy etikátlan az egykor olajkutatásra használt természetes élőhelyek helyreállításával dicsekedni, amikor ezzel a „jótettével” a vállalat valójában a törvényi kötelezettségének tett eleget?
Ráadásul miközben a cég a reklámot futtatta, több környezetvédelmi előírást is megsértett. 
Ez a példa abból az időből származik, amikor Jay Westerveld környezetvédő megalkotta a Greenwashing, azaz a zöldre mosás fogalmát. Ne feledjük, a nyolcvanas évek második feléről van szó, amikor a cégek nagy értékű, dörzsölt és látványos reklámokkal árasztották el a televíziót, a rádiót és a nyomtatott sajtót. Mivel a fogyasztók korlátozottan fértek hozzá a cégek működésével kapcsolatos információkhoz, a reklámok könnyen elhitették velük, hogy az adott cég elkötelezett környezetvédő. Még akkor is, ha közben környezeti szempontból fenntarthatatlan gyakorlatokat alkalmaz.
Ez nagyjából a kilencvenes évek elejére változott meg, amikor a fogyasztók is kezdtek egyre tudatosabbá válni a környezetvédelmet illetően. Az ALTEO által tavaly végzett, reprezentatív kutatásból már az látszik, hogy a hazai fogyasztók 31 százaléka előnyben részesíti a környezetbarát termékeket, 27 százalékuk pedig kimondottan kerüli a nem környezetbarát cikkeket.
Látszik tehát, hogy egyre többen tisztában vannak bolygónk sérülékenységével, és azzal, hogy a cselekedeteink hatással vannak rá. Ezzel párhuzamosan pedig a Greenwashing is sokkal összetettebb formákat ölt.
Az igazán zöldre való átállás komoly költségekkel jár, és nincs is feltétlenül szemmel látható, azonnali eredménye, hiszen például a karbonkibocsátás csökkentésével a jövőbe fektetünk, hogy megelőzzük a klímakatasztrófát. Ezzel szemben a Greenwashing hatásvadász üzeneteivel a jelennek szól, és az a célja, hogy félrevezesse a környezettudatos vásárlókat. 
Ennek egyik elterjedt módja, hogy az adott cég környezettudatos cselekvésre ösztönzi a fogyasztókat, miközben évente több milliárd dollár értékben ad el környezetkárosító termékeket, vagy nem tesz semmit karbonlábnyomának csökkentéséért.
Egy másik „trend”, amikor a fenntarthatósággal kapcsolatos üzeneteket más termékelőnyökhöz kapcsolják, és a kettőt úgy mossák össze, mintha ugyanannak az éremnek a két oldala lenne. Például hiába mondjuk a távoli országokból származó egzotikus szuperételekre, hogy minden nélkülözhetetlen tápanyagot tartalmaznak, ha közben a fél világot átrepülik, hogy a tányérunkra érkezzenek. 
Szerencsére egyre szigorúbbak a zöldállításokkal kapcsolatos szabályozások. Itthon a Gazdasági Versenyhivatal adott ki egy tájékoztató anyagot a zöldmarketingről, amelyben összefoglalta, hogy mire kell odafigyelniük az etikusan tevékenykedni kívánó vállalkozásoknak. A nagyobb cégek átláthatóságát pedig az ESG-minősítés biztosítja, amely a vállalat tevékenységéhez fűződő kockázatokat és kockázatkezelési gyakorlatokat méri fel általános érvényű, objektív szempontok szerint. Ez utóbbi minősítést Magyarországon elsőként az ALTEO szerezte meg a független energiatermelők és -kereskedők, valamint a közművek szektorán belül. Mi rendületlenül hiszünk a transzparenciában, és bízunk benne, hogy nemsokára még tovább bővülhet a hazai ESG-minősített vállalatok köre. 
ifj. Chikán Attila véleménycikke a https://www.vg.hu/ VG-PÁHOLY rovatában jelent meg 2022.02.22-én.