Hiába járunk utazásaink során számos várban és várromban, nem tűnik fel, hogy a tornyokba vezető csigalépcsőkön mindig jobbra kanyarodva haladunk fölfelé. A Napi fény ma…
The post Ott legyünk okosak, ahol észre sem vesszük, hogy kéne! appeared first on HOLDBLOG.

A blokklánc technológia a pénzügyi szektor mellett a videójátékipart is felforgathatja. Az első fecskék már megjelentek a piacon, viszont a nagyobb játékfejlesztők még kivárnak. A…
The post Videójátékkal pénzt keresni? appeared first on HOLDBLOG.

A tőzsdék változó mértékű, de általánosnak mondható eséssel reagáltak az orosz-ukrán háború február 24-i kitörésére. Szerdán megjelent cikkemben a háború első három napjának „abszolút hozamú”…
The post Letaglózta a részvényalapokat az orosz offenzíva II. appeared first on HOLDBLOG.

Nagyon sokat romlottak a magyar növekedési kilátások az elmúlt hetekben, és nem csak rövidebb, hanem hosszabb távra is. Már év elején gyanítani lehetett, hogy a…
The post Recesszió? Stagfláció? appeared first on HOLDBLOG.

Ultrakondenzátorok vagy akkumulátorok? Kell-e választani köztük? A vita erről legalább olyan régi, mint maguk a technológiák, de az kétségtelen, hogy

Az elmúlt napokban egyre gyakrabban merül fel e kérdés az ügyfélbeszélgetések során, ezért döntöttem úgy, hogy egyfajta „Örökös dilemmák” különkiadásként leírom azt, amit erről gondolok….
The post Érdemes-e külföldön is tartani a pénzem? appeared first on HOLDBLOG.

A megújuló energiaforrásokkal szemben fokozott az elvárás, hogy környezetkímélők legyenek. Igaz ez az előállításukra, működtetésükre és az újrahasznosításukra is. A szélerőművek esetében az azonban még komoly kihívást jelent. Egészen konkrétan most arra a kérdésre kell megoldást találni: mi legyen az üzemidejüket kitöltött széllapátokkal?
A szélturbinák alkatrészei ugyanis nem örökéletűek. Bár üzemidejük hosszú, egyszer eljön az idő, amikor ezeket az alkatrészeket is leselejtezik.
 
A szélturbinák olyan alkotóelemei, mint a vasbeton alap, az acélvázas, sokszor betont is tartalmazó torony, az áramtermelő generátor vagy a sebességváltó már mind akár teljes mértékben újrahasznosíthatóak, a speciális kialakítású lapátok azonban még nem. Ezeket kis ellenállásra, nagy szilárdságra, minél kisebb tömegre méretezik, ezért speciális anyagokat használnak fel hozzájuk: szén- és üvegszálasak, epoxigyanták és más kompozit anyagok felhasználásával készülnek ezek a lapátok.
A világban a WinEurope kalkulációja szerint 2,5 millió tonna ilyen, bonyolult módon kezelhető anyagot használt már fel a “szélipar”.  A mai technológiák mellett úgy látszik, leginkább a cementiparban hasznosíthatók újra ezek az anyagok, ugyanis a cement előállításához szükséges alapanyagok jelentős része kiegészíthető vagy helyettesíthető a kompozit-üvegszálas anyaggal és a lapátokhoz használt különböző töltőanyagokkal.  Ráadásul így a cement is kb.16 százalékkal kisebb károsanyag kibocsátással állítható elő.
 
Kreatív megoldások
Léteznek azonban olyan kreatív megoldások, amelyek nem feldolgozzák a kiszuperált lapátokat, hanem valami újat hoznak létre belőle. Ilyen például az írországi Middleton és Youghal városok közötti sétány új gyalogos hidja, amelynek alapanyagául leselejtezett és feldarabolt szélturbina lapátok szolgáltak.
 
Van már egy ehhez hasonló híd Európában, a lengyelországi Szprotawa mellett, ahol az Anmet cég a híd mellett különleges formájú padok, pihenőszékek és kerti bútorok formájában is újrahasznosította a lapátokat.
Az ír projektben az eszközöket feldolgozás helyett tartópillérként használják fel a hídszerkezetben. A lapátok a belfasti Everun Ltd. kidobásra ítélt készleteiből érkeztek az építési munkát végző Re-Wind Network üzemébe. A híd elemeit előzetesen tesztelték a lehetséges környezeti hatások és az áthaladó forgalom terhelési következményeinek figyelembevételével is. A számítások azt mutatták, hogy a szerkezet nemcsak megfelelő alapot jelent a híd számára, hanem jelentősen kevesebb a kibocsátott szén-dioxid mennyisége is, ahhoz képest amennyivel egy új alapanyagokból létrehozott struktúra építése járna. 
A lengyelországi híd készítői szerint ráadásul ez a fajta felhasználási mód akár plusz száz évet is hozzáadhat a lapátok életciklusához, amelyek így a hidak részeiként tovább bírják a terhelést, mint ameddig eredeti rendeltetési céljukra használták őket.
A hosszútávú megoldást természetesen a hulladék nélküli turbinák kifejlesztése jelenti majd ezen a területen is.
 
 

Bitcoin, a megmentő? Az orosz devizatartalékról A kapitalizmus a hibás? 1789 és a válogatottnak szurkolás Ásványkincs, pánik, empátia, mesterterv Többek közt ezekről beszéltünk e heti…
The post Mit csinálunk háborúban? appeared first on HOLDBLOG.

Hirtelen nagyon sokan szeretnének külföldön bankszámlát nyitni, amihez elméletileg, mint uniós állampolgár, jogod is lenne. (Idézet az EU oldaláról: Banks cannot refuse your application for a basic payment account just because you don’t live in the country where the bank is established. Bővebben) Elméletileg, mert a gyakorlat némileg mást mutat. Nagy ívben téve a jogaidra, sok helyen nem hajlandóak neked
The post Bankszámlanyitás külföldön first appeared on Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről.

30 százalékos infláció, 10 százalékos recesszió, felsorolhatatlan mennyiségben eltűnő nyugati cégek és márkák, áruhiány, megugró munkanélküliség, tőke- és utazási korlátozások, elértéktelenedő fizetőeszköz, megfizethetetlenül magas kamatú…
The post Putyin elérte a célját, visszahozta a Szovjetuniót appeared first on HOLDBLOG.