Nagy Hibák: a 20. század első felében Graham megtanította nekünk, hogy a pénzügyi világban nincsenek kőbe vésett szabályok, és hogy az olcsó még olcsóbbá válhat….
The post Benjamin Graham – Nincsenek kőbe vésett törvényszerűségek appeared first on HOLDBLOG.
Ilyen az, amikor egy fociőrült techvezér óriási szponzorációs együttműködést kínál fel egy küszködő sztárcsapatnak. Hosszú távú megállapodás született arról, hogy a katalán együttes stadionját a…
The post Spotify Stadion lesz az FC Barcelona otthonából appeared first on HOLDBLOG.
A fejlett gazdaságok lakosságának fogyasztáskorlátozásával enyhítene rövidtávon a jelenlegi energiaválságon az IEA.
Forrás: https://www.iea.org/reports/a-10-point-plan-to-cut-oil-use
Ha tetszett a cikkünk és nem szeretnél lemaradni a legfrissebb elemzésünkről, akkor kövess minket Facebook-on és/vagy Instagram-on!
Magyarország ma már számos iparágban nemcsak követője, hanem alakítója az innovációnak és a fejlődésnek – jelentette ki Varga Mihály az
Több helyről hallottam, hogy egyre kevesebb bank fogad be zöld hitelre hiteligénylést, mert nem akarnak úgy járni, hogy a már bírálat alatt lévő igénylésekre sem tudnak forrást biztosítani. Ezek egyelőre iparági pletykák csak, az egyik nagybank állítólag kedden fogja bejelenteni a hiteligénylés felfüggesztését, a másiknál csak a zöld hitelek bírálását végzik, minden más hitelt egyelőre félreraktak, hogy a meglévő igényléseket
The post Lassan elfogy a zöld hitel first appeared on Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről.
A hagyományosan leginkább oroszbarát, és egyúttal – nem véletlen az összefüggés – leginkább korrupt EU-tagállam, Bulgária, a tradíciókkal szakítva, teljesen lejön az orosz gázról –…
The post Eljött a Kelet alkonya? appeared first on HOLDBLOG.
Az építőipar virágzása és az urbanizáció kapcsán felmerülő kérdés, hogy a folyamatosan zajló építkezések, az építőanyagok környezetre gyakorolt káros hatása mellett vajon elérkezhet-e az igazi zöld jövő, a szektort érintő reformok, diskurzusok és újítások meghozatala nélkül.
Számos problémát érdemes vitatni, mert ha azok megoldatlanul maradnak, rövid és hosszú távú következményei lehetnek a világ és a társadalom számos más területére is.
Az építőipar folyamatos növekedése olyan következményekkel jár, mint a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó megnövekedett szén-dioxid kibocsátás. Ezek felgyorsítják a globális felmelegedés folyamatát. Az elégetett hordozókból származó energiát az építés különböző fázisaiban használják fel. A beton előállítása során globálisan több mint 2,8 milliárd tonna szén-dioxid keletkezett az elmúlt évben, ez a szám pedig várhatóan tovább fog emelkedni. A beépített területek számával fordítottan arányosan csökken a szabad természeti területek nagysága, ami pedig a biodiverzitást veszélyezteti. Egyes fajok pusztulása a teljes ökoszisztémát és a táplálékláncot is felboríthatja, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek az emberiségre nézve.
Növényi alternatívák az építőanyagok között
Többek között ezen okok miatt sürgetik egyre többen a betonnal való leszámolást az építőiparban. Emellett egyre több olyan kutatás készül, melyben a lehetséges növényi alternatívákat vizsgálják. Ehhez persze nem feltétlenül szükséges a jövőbe tekinteni, a legtöbb fenntartható megoldást megtaláljuk a múltban is. A szalma használata például ősidők óta elkíséri az ember építkezési kultúráját. A fa és a bambusz használata is évezredek óta jelen van az építőművészetben, az elmúlt években pedig fokozott népszerűségnek örvendenek. A bambusz rendkívül gyors növekedése miatt fenntarthatóbb alternatívát jelent a fánál, mert ez utóbbi nemcsak drágább, hanem lassabban is fejlődik. Emiatt pedig a szakértők a források tudatos beosztására intenek.
A régi, jól bevált anyagok mellett egyre több innovációval is kísérleteznek a kutatók, amelyek alapjaiban formálhatják át az építőiparról alkotott képünket. A jövő egyik nagy ígérete a micélium, amely a gombák nem látható, földbe mélyedő szövedéke. A tudósok ebből olyan téglát állítottak elő, amely a megfelelő kezeléssel hőálló, emellett teherbírása is kiemelkedő.
Alternatív téglákból nem a micélium az első: pár évvel ezelőtt a Colorado Egyetem kutatói különféle baktériumokból állítottak elő úgynevezett „élőtéglát”. Ennek állaga a betonhoz hasonló, de mechanikai tulajdonságai inkább a habarcsénak felelnek meg, tehát közel sem olyan erős, mint a normál tégla. A betonnal kapcsolatban is folyamatos kísérletezések zajlanak: a Newtab-22 londoni székhelyű designcég vetette fel az ötletet, hogy abból az évi 7 millió tonna kagylóhéjból, amely feleslegesen kerül a hulladéktárolókba, cementhelyettesítő anyagot fejlesztenének. A kagylóhéjat ugyanis lényegében kalcium-karbonát alkotja, amely többnyire olyan tulajdonságokkal bír, mint a cementhez használt mészkő. A design stúdió azt reméli, hogy a termék a jövőben felhasználható lesz a beton fenntartható alternatívájaként.
Hold After Hours podcast. Tegyük fel, hogy igazak a következő rémisztő számok: az EU-ban a jobbkezesek aránya 90 százalék, a tőzsdei cégek vezetésének mégis csak…
The post A balkezesek rémuralma appeared first on HOLDBLOG.
Tisztelt Olvasónk! Blogunk életében a holnapi nap különlegesebb lesz a többinél. Mindig igyekszünk újítani, változtatni, új utakat kipróbálni, és a holnapi napon, pénteken, ennek eredményét…
The post Nagy hibákat mutat be a HOLDBLOG appeared first on HOLDBLOG.
A Magyar Telekomnak hosszú idő után újra van osztalékpolitikája, de ezzel nem mindenki boldog. A vállalat egyik legnagyobb kisrészvényese, a HOLD Alapkezelő szerint a helyzet…
The post Osztalék: nagy a tétje a Magyar Telekom közgyűlésének appeared first on HOLDBLOG.
