A pamut a textilgyártás egyik legfontosabb alapanyaga, melyet gyapotból állítanak elő. A pamutszálak a globális textiliparban a természetes szálak csaknem egyharmadát teszik ki. A klímaváltozásból származó környezeti és éghajlati kockázatok azonban egyre több oldalról fenyegetik az iparágat.
A klímaváltozás 2040-re drasztikus változásokat hozhat a gyapottermesztő területek több mint felében, a szélsőséges időjárás pedig hosszú távon kiszámíthatatlanná teszi a gyapottermesztés körülményeit. Az egyre erősödő regionális vízhiány, a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága, valamint a felborult esőzések további kockázati tényezőket jelentenek az amúgy is magas vízlábnyommal rendelkező ágazatra nézve. Ez azt jelenti, hogy a termesztési és a feldolgozási folyamatok rendkívül sok vizet emésztenek fel.
A tanulmány szerint, amennyiben a világ szén-dioxid és károsanyag kibocsátása nem csökken, a bekövetkező klímakatasztrófa következtében a gyapottermő területek csaknem háromnegyede hosszú távon válságos hőstressznek, azaz 40 Celsius foknál magasabb hőmérsékletnek lehet kitéve. Ez nem csak a tenyészidőszak lerövidülését eredményezheti, hanem tovább növelheti a gyapot amúgy is magas vízigényét. A megfelelő vízellátottság hiánya nem csak termelési, de társadalmi és szociális konfliktusokat is eredményezhet a későbbiekben. Ezzel szemben a területek csaknem 20%-a erős árvízveszélynek lehet kitéve, ugyanakkor idővel az aszályok és vegetációs tüzek állandó jelenlétével számolni kell.
Mi a következmény?
“A legmagasabb éghajlati kockázatok Afrikában Szudán, Egyiptom, Szenegál, Mali; a Közel-Keleten Irak, Irán, Afganisztán; Dél-Ázsiában Pakisztán, valamint Európában Görögország és Törökország gyapotföldjeit fenyegetik. Ugyanakkor a legnagyobb gyapottermesztők sem mentesek az éghajlati veszélyektől.” – derül ki a Másfél fok blog cikkéből, amely részletesen taglalja a gyapottermesztés jövőjével kapcsolatos kilátásokat. Ahogy a blog beszámolójából is kiderül:
“A világtermelés nagyjából 70%-át India, Kína és az USA adja, de a hat legnagyobb termelő között van Pakisztán, Törökország és Brazília is. Ezekben az országokban elsősorban a gyarapodó vegetációtüzek, az aszály és a heves esőzések jelentenek problémát az iparágnak.”
Azt gondolhatnánk, hogy egy ilyen tőlünk távol helyezkedő válságnak nem lehetnek közvetlen következményei ránk nézve. Nem szabad azonban megfeledkeznünk róla, hogy a gyapottermesztésből származó pamut a világ textilipari termékeiben felhasznált természetes szálak egyharmadát jelenti. A világnak tehát szembesülnie kell a ruhák és egyéb textilipari termékek drasztikus drágulásával. Ez a terméshozam ingadozásának és a pamut beszerzési árának növekedésből következő folyamat, amely a helyi gazdaságok mellett a globális ellátási láncban is éreztetheti a hatását.
Mi lesz a gyapottermesztőkkel?
A gyapottermesztés napjainkban csaknem 350 millió ember megélhetését biztosítja. A környezeti tényezők felborulásával számos terület válhat a gyapottermesztésre teljesen alkalmatlanná, ezáltal pedig számtalan ember veszítheti el megélhetési forrásait. A taglalt problémák tovább nehezíthetik az amúgy is magas kockázatokkal járó termesztést, amely következtében rengeteg gazda kerülhet kilátástalan helyzetbe.