Nagy hibák. A befektetők rengeteget tanulhatnak Keynestől, aki kénytelen volt saját kárán megtanulni, hogy a piacot azzal próbálni meg legyőzni, hogy megjósolja, milyen piaci konszenzusra…
The post John Maynard Keynes – A legaddiktívabb játék appeared first on HOLDBLOG.

Az van, hogy online fogadni jobb, mint hagyományos módon. Röviden, tömören el is mondjuk, miért.

A Vespucci Partners portfóliócége, a Haris Digital nyerte a Regional Startup and Innovation Day eseményen megrendezett, 2022-ben az energetikai innovációknak szentelt Get in the Ring! startup verseny regionális döntőjét.

Habár már akkor azt mondták, hogy mit kiabálok be a pálya széléről, amikor még egy tőzsdei céget vezettem (pedig akkor talán némi joggal még a…
The post Unortodox tőzsdefejlesztés appeared first on HOLDBLOG.

A műanyag feltalálásakor azt ígérte, hogy fenntartható alternatívája lesz az olyan értékes állati eredetű anyagoknak, mint az elefántcsont vagy a teknőspáncél. Olcsóbb alapanyag lévén pedig az alacsonyabb társadalmi rétegek számára is elérhetővé tette a különleges háztartási cikkeket. Az utópiák ellenére azonban hamar kialakult az ellenoldal, amelynek képviselői a műanyaghasználat veszélyeire és következményeire figyelmeztettek. Cikkem harmadik, egyben befejező részében a műanyaggyártás árnyoldalait boncolgatom. 
Növekvő aggályok a műanyaggal szemben
A műanyag feltalálását követő optimizmus a második világháború végére elkezdett megrendülni. A műanyaghulladék természetromboló hatása egyre nyilvánvalóbbá vált, az 1960-as években készített jelentések pedig már részletesen beszámoltak a tengerek és óceánok műanyagszennyezettségéről. A környezetvédőket emellett más gondok is aggasztották abban az időben: Rachel Carson 1962-ben megjelent Néma tavasz című könyve a kémiai növényvédő szerek veszélyeit tárta fel. 1969-ben a kaliforniai partoknál jelentős olajszennyezés történt, az ohiói Cuyahoga folyó pedig kigyulladt. Ahogy a környezeti problémák iránti tudatosság egyre nőtt, úgy váltak egyre hangosabbá a műanyaggyártást kritizáló hangok. Az iparág köré fűződő lelkesedés idővel az olcsó konformizmus és a felszínesség szimbólumává vált.
Rövid dicsőség, eldobható kényelem
A polietilénből készült bevásárlótáskát a svéd Celloplast cég szabadalmaztatta 1965-ben. A Sten Gustaf Thulin mérnök által tervezett műanyagszatyor gyorsan elkezdte felváltani a szövetet egész Európában. A műanyaggyártó cégek agresszívan reklámozták egyszer használatos termékeiket, mint amelyek jobbak és kényelmesebbek, mint az újrahasználható elődjeik. Noha a fogyasztók még csak ismerkedtek az egyszer használatos műanyagszatyorral, 1982-re a legnagyobb amerikai bevásárlóláncok is műanyagzacskóra váltották a papírt, mivel ez volt a legolcsóbb alternatíva. Az évszázad végére a műanyagszatyrok világszerte szinte teljesen felváltották papírból készült táskákat.
Amerika és egy évszázadnyi hulladék
A 70-es évek amerikai társadalma volt az első generáció, amely minden háztartási hulladékot a kukába dobott. A fogyasztói kultúra az egyszer használatos műanyagcikkekre épült, amelyek az olcsó kényelem ígéretével világszerte elárasztották a háztartásokat. Az első amerikai szeméttelepet 1948-ban alapították Staten Islanden, amely hamar az amerikai hulladék nemzeti szimbólumává vált. Néhány évtizeddel később, 1997-ben Charles Moore tengerész és kutató felfedezte a Great Pacific Garbage Patch-t, ahol a különböző áramlatok következtében elképesztő mennyiségű műanyagszármazék halmozódott fel. 
Idővel egyre hangosabbá váltak a megoldásra irányuló felhívások. A „használd el és dobd el” modelljéhez szokott fogyasztók aggódni kezdtek amiatt, hogy hová kerül a hulladékuk. A műanyag feltalálása előtt az újrahasznosítási erőfeszítések arra összpontosultak, hogy a termékek hasznos élettartamát meghosszabbítsák. A 20. század második felében az Egyesült Államokban azonban már az volt a cél, hogy megbirkózzanak a hatalmas mennyiségű hulladékkal.
Az újrahasznosítás strukturált reformációja érdekében számos vállalat fogott össze. Ennek egyik fontos mérföldköve volt, amikor a Container Corporation of America versenyt hirdetett az újrahasznosítást jelentő logó megtervezésére. A győztes embléma, amit egy Gary Anderson nevű egyetemi hallgató készített, még ma is használatban van: ez a három egymás felé mutató nyílból álló szimbólum. 
Kortárs erőfeszítések 
A műanyag elleni harc napjainkban sürgető és világméretű problémává vált, amelyben kifejezetten fontos szerephez jut a társadalom minden tagja. A fogyasztói változások azonban nem oldják meg önmagukban a műanyagválságot, mivel a petrolkémiai ipar dollár milliárdokat költ az új műanyagok előállítására. Olyan globális, kötelező érvényű szerződésre van szükségünk, amely a teljes életciklus során szabályozza a műanyagszennyezést, a kútfejgyártástól kezdve az óceáni hulladékig. 
Jó hír, hogy 2018-ban az United Nations Environment Programme (UNEP) vizsgálatai alapján 127 országban született valamiféle jogszabály a műanyagzacskók problémájának kezelésére. 2019-ben hatályba lépett az Európai Unió egyszer használatos műanyagokról szóló irányelve, melynek célja az európai tengerek és vizek védelme.
A kormányszintű szabályozások, a vállalati felelősségvállalás és fogyasztói magatartásfejlesztés mind elengedhetetlenek ahhoz, hogy a műanyag visszakerüljön arra a helyiértékre, amelyre hivatott.
 

A tavalyi év egyik legolvasottabb témája blogunkon a MÁP Pluszba fektetés és az euró tartása közti dilemma vizsgálata volt. A kérdés annak kapcsán merült fel,…
The post MÁP Plusz vs. euró: game over appeared first on HOLDBLOG.

Amikor 1977. április 5-én elindult a Volgai Autógyár (VAZ) 2121-es típusának sorozatgyártása, még senki sem gondolta, hogy igazi sikermodell lesz belőle. A teljes egészében szovjet…
The post A végtelenbe és tovább – Lada Niva (1977-től napjainkig) appeared first on HOLDBLOG.

Jami ajánlott egy cikket, ami idéz egy 19. századi olasz közgazdászt, aki tippeket adott az államnak, hogyan tud sok adót kivetni, hogy az emberek ne érezzék azt annyinak, amennyi az valójában, illetve ha ennek ellenére mégis soknak tartják az adót, hogyan éreztessük velük, hogy nekik jó, ha befizetik azt. A könyv címe magyarul A fiskális illúzió teóriája. A tanácsok a
The post Bölcsesség a 19. századból first appeared on Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről.

BNPL – Buy Now Pay Later, azaz vásárolj most, fizess később. Nagy jövő előtt állhat a fintech világ részletfizetési újítása, amelybe most az Apple is…
The post Apple Pay (not?) Later appeared first on HOLDBLOG.

Klímaváltozás, fenntarthatóság, ESG – ezek jegyében zajlott az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures által ötödik alkalommal megrendezett Regional Startup and Innovation