Az Egyesült Államok a közelmúltban ünnepelte függetlenségének évfordulóját, a július 4-i ünnepség pedig már gyakorlatilag szinonimájává vált a temérdek tűzijátéknak. Augusztus végén az államalapítást ünnepelve itthon is durrogtatjuk majd ezeket a pirotechnikai különlegességeket, azonban érdemes észben tartani, hogy nem csak kutyáknak és más kisállatoknak ártunk ezzel, hanem bolygónknak és magunknak is.
A tűzijátékok nagy múltra tekintenek vissza, és már az időszámításunk előtti második évszázadban is használták őket Kínában. A kezdeti petárdák bambusznádak voltak, amiket mindenféle anyaggal megtöltve tűzbe dobtak: a hő hatására hangos zajjal pukkantak szét, miután a növény üregeiben lévő levegő felhevült. A puskapor felfedezése után egyre látványosabb és hatékonyabb pirotechnikai eszközök születtek, és az évszázadok során gyakran vetették be őket mindenféle fesztiválokon. Magyarországon először a XV. század végén, Mátyás király és Aragóniai Beatrix esküvőjén láthattak először ilyet az emberek. Az új technikák azonban új anyagokat is jelentettek, melyek mai változatai már kifejezetten károsítják a környezetet. Ezért is érdemes elgondolkodnunk azon, mennyire akarunk még részt venni ebben – hívja fel a figyelmet újból aktuális cikkére a Treehugger.
A modern tűzijátékok gyakorlatilag kis rakéták. Ezeknek a vázába robbanékony vegyi anyagokat helyeznek: oxidálót, üzemanyagot, fémet tartalmazó színezőt és kötőanyagot. Ha ezt meggyújtjuk, az oxidáló és az üzemanyag vegyi reakcióba lépnek, és egyrészt magas hőt, másrészt gázt termelnek. A másik két alkotóelemnek köszönhetjük a színt és azt, hogy az egész egyben marad. A hagyományos tűzijátékokban faszén, kén és salétrom egyvelege, azaz puskapor található: amikor szikra éri a puskaport, a salétrom oxigénnel táplálja a tüzet, ami fenntartja a faszénből és kénből álló üzemanyag égését.
A modern változatokban a salétrom helyett perklorátokat használnak, amik központi klóratomhoz kapcsolódó, négy oxigénatomból álló vegyi anyagok. A környezetre gyakorolt hatásuk még nem teljesen ismert, de a perklorátok kifejezetten veszélyesek az emlősökre, beleértve az embereket is. Kutatások szerint felduzzaszthatják a pajzsmirigyet, ezzel korlátozva a természetes fejlődést. Szerencsére a természetben találni olyan baktériumokat, amik lebontják a perklorátokat, így azok nagy eséllyel nem okoznak hosszú távú problémákat – bár érdemes velük vigyázni. Ennél is komolyabb gondot jelentenek a bámulatos színeket generáló nehézfémek. Bár teljes hatásuk még nem ismert, de az eddigi tanulmányok alapján az emberekre és a környezetre is káros következményekkel járhat, ha túl sok gyülemlik fel belőlük a levegőben. A legyakrabban használtak a stroncium a piroshoz, az alumínium a fehérhez, a réz a kékhez, a bárium a zöldhöz, a rubídium a lilához és a kadmium más színekhez.
Mivel a tűzijátékok gázt és füstöt termelnek, a levegő minőségét is rontják. A már említett nehézfémek és részecskék kíséretében kén-dioxid és nitrogénoxid kerül a levegőbe. Ezek belélegzése szív- és érrendszeri, valamint légzési problémákat és elváltozásokat eredményezhet. Emellett komoly veszélyt jelentenek az erdőkre is. Mivel a leggyakrabban kültéren vetik be a rakétákat, ha bármilyen hiba vagy elégtelen elővigyázatosság miatt érintkezésbe kerülnek növényekkel vagy más gyúlékony szerves anyagokkal, komoly katasztrófákat okozhatnak – főleg nagy szárazság vagy erős szél idején. A tűzijátékokat gyakran műanyagba csomagolják, az emberek pedig a csomagolást hátrahagyják, tovább károsítva a környezetet. Mivel a műanyag nem igazán bomlik le, a szennyezés maradandó problémákat okozhat. A vízparti eseményeknél a csomagolóanyagok bekerülhetnek a tengerekbe, tavakba, folyókba – például a Dunába is –, tovább roncsolva a bioszférát – ezért is kampányolnak például Ausztráliában azért, hogy lebomló papírba csomagolják az újévi nagy tűzijátékozáshoz használt pirotechnikai eszközöket.
Hiába látványosak tehát a tűzijátékok, a lehető legjobb alternatíva, ha egészségünk és a környezetünk érdekében lemondunk róluk. Természetesen nem ugyanazt a hatást keltik, de szennyező anyagok nélküli fényjátékot kínálnak a lézershow-k: bár ezek is sok energiát igényelnek. Tavaly az Egyesült Államokban 2,2 milliárd dollárt – kb. 875 milliárd forintot – költöttek közel 208 millió kilogramm tűzijátékra, így rengeteget lehetne spórolni a mellőzésével.
