Ami felmegy, annak le is kell jönnie – ábránk tökéletesen szemlélteti, hogy az eszközáraknál is megállja a helyét ez az örök bölcsesség. Főleg a hetvenes…
The post Eszközár-buborékok és piaci lufik appeared first on HOLDBLOG.

A korábbi világbajnokságokhoz képest szokatlan időpontban, ezúttal vasárnap este veszi kezdetét a legrangosabb labdarúgó-torna Katarban. A szokatlanságról pedig nem csupán a vasárnap este, de a…
The post Ki lesz a befutó Katarban? appeared first on HOLDBLOG.

A magas és volatilis energiaárakra, valamint az egyre növekvő ESG-elvárásokra jelenthet hosszú távon megoldást a társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások (cPPA) elterjedése. A konstrukció széleskörű hazai elterjedéséhez azonban piaci módon kell gondolkodnia a szereplőknek, illetve szükség van arra is, hogy a vállalatok hajlandóak legyenek zöld energiára költeni. Energiaszelet eseményünkön energetikai szakértők a cPPA szerződésekben rejlő lehetőségeket és a konstrukció európai energetikai piacon betöltött szerepét ismertették.
The post Az energia legyen zöld, biztosan elérhető, de azért az sem baj, ha olcsó appeared first on Advocatus.

Van egy jó kis lakásbiztosításunk az Uniqánál, amire kapunk extra 20% kedvezményt. Legolcsóbb lakásbiztosítás? Lakásbiztosítás 20+35% kedvezménnyel Az elmúlt napokban többen jeleztétek, hogy csökkent a kedvezmény mértéke, mert ha a mi linkünkön kalkuláltok https://www.uniqa.hu/lakasbiztositas?pnrnum=4184565#/precalculation És utána az Uniqa saját linkjén https://www.uniqa.hu/lakasbiztositas , akkor az eddigi 20% kedvezmény helyett csak 12% különbség van a két ár között. Megkérdeztem őket, hogy mi
The post Mi lett a lakásbiztosításunkkal? first appeared on Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről.

Nem biztos, hogy sokáig kitart a mostani jó hangulat az amerikai részvénypiacokon, a kamatemelés ugyanis jelentős szembeszél lehet. Az is lehet, hogy fél éven belül…
The post Még nincs vége a rossz tőkepiaci szériának appeared first on HOLDBLOG.

A dél-amerikai Ecuador legújabb nemzeti parkjának alapja, hogy a csend érték, amit védeni kell. A dél-amerikai ország az első, amely „csendes parkot” épített, a Zabalao folyó menti szakaszon pedig a csendet természetes erőforrásként őrzik.
A régióban – ahogy a Treehugger is beszámol róla – nincsenek közlekedési vagy szállítmányozási útvonalak, ahogy lakossági vagy kereskedelmi építkezések sem. Nem zúg semmilyen mesterséges gép, és csak a természetes hangokat, neszeket, robajokat hallani. A hatalmas területet az alig 2000 tagú őslakos cofán nép birtokolja, és abban bíznak, hogy a turizmus egy új, „csendes” formája is beindulhat: ez közvetlenül nekik is kedvezhet megvédeni földjüket és fenntartani kultúrájukat. Ez egyrészt magának az országnak is jó, de a látogatók nemzetközileg is terjeszthetik az ilyen tapasztalatok fontosságát és szükségességét. Ezen kívül pedig az ilyen védett zónák garantálják azt, hogy érintetlenek maradjanak a természeti kincsek, amelyek közül egyre kevesebb van a világon a folyamatos expanzió, valamint az ezekből fakadó környezeti változások miatt.
A Biology Letters által publikált adatok szerint a folytonos zaj több mint 100 különböző faj túlélését veszélyezteti amellett, hogy több állatnak okoz kárt. A hang fontos például a párkereséshez vagy a ragadozók elleni védekezéshez, így ezt is megzavarhatják a zajok: ha az állatok nem tudnak elmenekülni és szaporodni, előbb meg-, majd kihalhatnak. Ez persze a ragadozókra is igaz: a denevérek és baglyok a hang alapján vadásznak, így táplálékhoz sem tudnak hozzájutni, illetve több energiára lehet szükségük a vadászathoz, ami szintén negatív hatás.
A  WHO szerint az emberi egészségre is ártalmas a zaj, ugyanis zavarhatja a figyelmet, a pihenést vagy a kikapcsolódást, kardiovaszkuláris és pszichofiziológiai hatásokat eredményezve. Ezek rövid- és hosszútávúak lehetnek, és kihathatnak a viselkedésre és az átlagos közérzetre. Az Európai Unió adatai alapján az EU lakosságának kb. 40%-a tapasztal 55 dB-nél magasabb hangot; ötöde napközben 65 dB-nél magasabbat; közel harmada pedig éjszakánként 55 dB-nél magasabbat. A jó minőségű alváshoz 40 dB-nél alacsonyabbháttérzajra van szükség, de a jó tanulási és tanítási feltételekhez ennél is alacsonyabb, 35 dB alatt kellene maradni. Ezért is fontosak tehát a csendes helyek, és az ezekért tett erőfeszítések.
A Queit Parks International ezek fenntartásán dolgozik, Gordon Hempton ökológus és társalapító pedig felhívta a figyelmet arra, hogy „a természetes csend veszélyeztetett fajjá vált”. A zajszennyezés tehát egyértelműen nem csak kellemetlen, hanem hosszútávú, drasztikus következményei vannak. A helyzet pozitív oldala, hogy a vegyi szennyezéssel szemben a zaj csak addig létezik, amíg az emberek és gépek generálják: a „halkulással” viszonylag egyszerűbben megoldható a probléma. A szervezet egyébként az amerikai Montana Glacier nemzeti parkjának is megadta a minősítést, ami az első ilyen az Egyesült Államokban. Idővel remélhetőleg világszerte egyre több ilyen terület és zóna jön létre, akár városokon belül nyújtva csendes menedéket.

HOLD After Hours. Vélemények az e heti adásról: “Ez egy nagyon jó adás lett, van benne korall meg Gisele Bündchen!” (Balásy Zsolt) “Ez egy nagyon…
The post Quaestor-e az FTX? appeared first on HOLDBLOG.

Van egy generálkivitelező jóbarátom, ő írt nekem levelet a mai cikkel kapcsolatban. Biztos belevágsz ebbe az építkezésbe? Mivel érdekes témát feszeget, gondoltam, megosztom veletek is. Nem pénzügyi téma, de fontos meglátás. Bár csak egy alapos házfelújításon estünk át idén, azt kell mondjam, hogy igaza van. A mai “szakik” nem értenek a szakmájukhoz, csak láttak valakit, hogy ő hogyan csinálja és
The post Lesz még építőipari szakember 15 év múlva? first appeared on Kiszámoló – egy blog a pénzügyekről.

Az eurózóna alacsonyabb jövedelmű háztartásai sokkal inkább megszenvedik a száguldó inflációt a magas jövedelmű háztatásokhoz képest, és a megtakarításaik is gyorsabban olvadnak el – derült…
The post Az alacsony jövedelműek inflációja appeared first on HOLDBLOG.

Egy tranzakció során mind az eladó, mind a vevő számára az egyik, ha nem a legmeghatározóbb döntési kérdés, a tranzakciós vételár és annak megállapítási módja. Sem eladói sem vevői oldalon nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy egy befektetői – indikatív – ajánlatban megadott „árazás” még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a cégérték egyenlő lesz a ténylegesen kifizetett vételárral a tranzakció pénzügyi zárásakor. A tranzakciós megállapodás aláírásakor, és amennyiben az aláírás és tranzakció zárása nem ugyanarra a napra esik, a felek csak becsült pénzügyi számok alapján tudják kalkulálni a végleges vételárat. Erre a kalkulációra több zárási mechanizmus is létezik.