A héten nyílt meg a világ első vízalatti bicikliparkolója Amszterdamban, a főpályaudvar mellett. Hétezer bringa fér el benne, egy napra ingyenes a tárolás, aztán napi…
The post Jön az amszterdami hegyilevegő appeared first on HOLDBLOG.

Az Európai Unió turisztikai ipara kezd visszatérni a koronavírus-járvány előtti csúcsidőszak szintjeire. Persze nem pörög mindenhol egyenlően jól a fellendülés. Az Unió 2022-es vendégéjszakáinak száma…
The post Amiben Belgium jobban teljesít, mint Magyarország appeared first on HOLDBLOG.

HOLD After Hours. Adásunkban halmozzuk a titulusokat, ami még jól jöhet a hajbókoló világban. De lesz “Hold éhezik” és két új szereplő, a Chat GPT…
The post A CEO, a kvázi CEO és a kvázi CIO appeared first on HOLDBLOG.

Ahogy egyre nőtt irántuk az érdeklődés, úgy váltak kriptopénzek és az NFT-k (Non-fungible token, azaz nem helyettesíthető token), így a blokklánc technológia is rendkívül megosztó jelenségekké a kétezerhúszas évek elejére. Az őket övező szkepticizmus többek között a fenntarthatósággal kapcsolatosan felmerülő, sürgető kérdésekhez köthető, hiszen a blockhain alapú digitális valuták kitermelése elképesztő mértékű energiaforrásokat igényel.
Annak ellenére, hogy az FTX kriptotőzsde bedőlése után a tavalyi év végére befagyott a kriptopiac, valamint összességében alábbhagyott a digitális valuták iránti globális érdeklődés és lelkesedés, a technológia adta lehetőségek tárháza továbbra is határtalannak látszik. Maga a decentralizált, láncba rendezett adatbázisrendszerek ötlete ugyanis egy olyan forradalmi fejlesztés, amely alapjaiban reformálja meg az információáramlással kapcsolatos gondolkodásunkat és a lehetőségeinket. Az egyik legfőbb kérdés ugyanakkor továbbra is az, hogy mindez hogyan férhet össze egy zöld, fenntarthatóbb jövőképpel?
 
Ahogyan arra az informatikai biztonsági és Big Data szakértő Bernard Marr is rámutatott, a kiptobányászatot övező általános aggodalom nem légből kapott: a világ első számú kriptovalutájának, a Bitcoinnak a bányászásához például évi 150 Terawattóra szükséges – ezzel a mennyiségű árammal egész Argentína éves áramellátását meg lehetne oldani. Az elképesztő mértékű energia kitermelése nagyjából 65 Megatonna széndioxid-kibocsátással jár évente. A szakember ugyanakkor hisz abban, hogy szükséges szemlélet- és modellváltásokkal a blokklánc-technológia, a kriptovaluta-bányászat és a nem helyettesíthető tokenek használata is megoldhatóvá válik tiszta, környezetkímélő formában.
 
A megoldás kulcsa Marr szerint mindenekelőtt az energiatakarékos blokklánc-rendszerek kialakításában rejlik: a legtöbb kriptovaluta kitermelése úgy zajlik, hogy a bányászok egymással versengve, egy úgynevezett Proof of Work rendszerben dolgoznak, az algoritmustól kapható jutalmak reményében – mivel a munkamegosztás helyett a verseny a vezérelv, ez a modell rengeteg energiabefektetést igényel. Ezzel szemben a Proof of Stake rendszert a piac igényeivel összehangolt munka jellemzi: a kriptovaluta egy előre meghatározott részét a pénztárcákban lekötve tárolják biztonsági letétként. Az utóbbi rendszerre történő váltás egyáltalán nem lehetetlen: a második legnagyobb kriptovaluta, az Ethereum már sikeresen átállt a PoW rendszerről a PoS protokollra.
 
A kriptobányászat energiatakarékossági szempontjainak alapvetővé válásához elengedhetetlen, hogy megújuló energiaforrásokra, így például a napenergiára támaszkodjunk. Az Izlandi Genesis Mining immár 100%-ban zöldenergiára támaszkodva bányássza a Bitcoint és az Ethereumot. Ha felmérjük a lehetőségeket, azt láthatjuk, hogy bizonyos országok előnyből indulhatnak – ilyen Paraguay is. Itt az összes áramtermelés 100%-át vízerőművek adják, ráadásul a megtermelt energia 90%-át külföldre exportálják. Az itt bányászott kriptopénznek emiatt alapvetően kisebb lesz az ökológiai lábnyoma az olyan az országokéhoz képest, ahol a fosszilis energiahordozók jelentik az első számú alternatívát. A blokklánc, így például az NFT-k vagy az okosszerződések népszerűvé válása Marr meglátása szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások nagyobb figyelmet kapjanak a fejlődő országokban is.
 
Akárcsak a technológia kapcsán, a blockhainen alapuló – és alapjaiban véve szintén nem környezetbarát – NFT-k terepén is hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek a jelenlegi helyzetet hivatottak megváltoztatni. Joanie Lemercier francia művész számításai alapján egyetlen token eladásához annyi villamosenergiára van szükség, amennyi elég a stúdiója két éven át tartó üzemeltetéséhez. Ez azért is ijesztő adat, mert a számítás során megvizsgált tranzakció 10 másodpercet vett igénybe – és összesen 8,7 Megawattórát. Ugyanennyi energiára van szükség minden egyes alkalommal, amikor az adott NFT-t ismét el szeretnénk adni. Erre a problémára részleges megoldást jelenthet, ha alapvető gyakorlattá válik, hogy a tokeneket nem egyesével adjuk el, hanem a rendszeren kívül kötünk megállapodást, és egy tranzakcióba többet is belefoglalunk.
A blokklánc-technológiát érintő digitális tendenciákra és invenciókra azért is fontos odafigyelni, mert a kereskedelem vagy az energiagazdálkodás mellett a közösségi média, a gaming, a művészetek, például a képzőművészet vagy a zeneipar színterein keresztül az átlagfogyasztók számára is egyre elérhetőbbé és általánosabbá válnak. Ennek fényében pedig kulcsfontosságú, hogy időben felismerjük, hogyan hangolható össze mindez a naprakész, környezetbarát, fenntartható megoldásainkkal.

Zöldülés van. Városból kiköltözés van. Vissza a természetbe van. Úgyhogy marihuána termesztés és kereskedelem bizniszbe vágok. Miért ne? – a társadalomnak sokkal kevesebb kárt okozok,…
The post Mindannyian kábítószer-kereskedők lettünk… appeared first on HOLDBLOG.

Az orosz tengeri nyersolajimport decemberi teljes betiltásának – kis túlzással – semmi komolyabb negatív következménye nem lett az európai finomítók és a fogyasztók számára, a februári finomított termék embargó kapcsán azonban minden hozzáértő kongatja a vészharangot. Nem véletlenül. Az orosz dízel lecserélése ugyanis egy kevésbé triviális történet a globális dízelhiány, a nyersolajtól teljesen eltérő kereskedelmi partnerkör és a különböző régiós üzemanyagspecifikációk miatt. Az árak is magasan maradhatnak és átmeneti fizikai hiány is lehet a következő félévben.
[…] Bővebben!

Jól kezdték az évet a kriptodevizák, a sebek nyalogatása mellett a befektetők ismét vevők a pozitív sztorikra is. Az Amazon, a Shopify és az Alibaba…
The post Minden multi tart egy vasat a tűzben a blokklánc-iparágban – BlokkolóÓra 230. appeared first on HOLDBLOG.

Az RSM, a világ egyik vezető audit, adó- és tanácsadói hálózata 2022-ben 8 milliárd dollár bevételt ért el, amely 15 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A világ 120 országában tevékenykedő cégcsoport munkatársainak létszáma 10 százalékkal, 57 000 főre emelkedett.

Esik a liszt ára. Tudtam, hogy ez lesz! Persze, nem konkrétan ezt tudtam, hanem azt, hogy ilyesfajta hírek fogják mostanság követni egymást. Továbbmegyek és állítom,…
The post Az ok, amiért nincs hosszú infláció appeared first on HOLDBLOG.

A nyúl éve sok izgalmat hozhat a kínai valutának. A világ legnépesebb országában hat évtized óta most először haladta meg
A Kína fintech szemüvegen keresztül bejegyzés először -én jelent meg.