A növényi alapú táplálkozás mellett általában három fő érvet szokás felsorolni: egyesek a klímaváltozás, mások etikai szempontok miatt váltanak ilyen étrendre, emellett sokan mondanak le az állati eredetű termékekről a saját egészségükre való tekintettel. Bármi is legyen a motiváció, mára a növényi alapú termékek, így a növényi húsok széles választéka fogadja a fogyasztót – ráadásul valóban fenntarthatóbbnak bizonyulnak az állati eredetű készítményeknél.
A húsmentes táplálkozás alternatíváit hirdető The Good Food Institute kutatásai alapján 2013 és 2050 között várhatóan 50%-kal növekszik majd a globális húsfogyasztási igény – egy ilyen óriási mértékű változás alapjaiban rengetné meg a Föld ökoszisztémáját. Noha a növényi alapú étrend népszerűbbé válása egyre nagyobb trendnek tűnhet, a fogyasztói szokásokat összességében nehéz megváltoztatni. Szemléletes példa, hogy a kétezertízes években megerősödő trendhullámoktól függetlenül 2018-ban több húst fogyasztottak fejenként az Egyesült Államokban, mint valaha. Ebből is látszik, hogy a hús helyettesítésének kérdése megkerülhetetlen az alternatív étrendek népszerűsítésekor. Íme négy érv amellett, miért lehet megfontolandó száz százalékosan növényi alapanyagokból készülő „műhúst” választani, amelynek jóval fenntarthatóbb az előállítása a „hagyományos” húsnál.
Kevesebb földterületet igényel
A bolygó mezőgazdasági földterületeinek 77%-át az állattartás, főként a takarmányozás fenntartására használjuk, míg az emberi élelmiszer-ellátásra mindössze ennek 17%-át. Ez a rendszer egyáltalán nem fenntartható, csak folyamatos terjeszkedéssel működhet, így egyre súlyosabban károsítja a Föld ökoszisztémáját. Az élőhelyeink kifosztásának problémája ráadásul nem csak a szárazföldeken súlyos: szintén óriási problémát jelent, és legalább ennyire fenntarthatatlanul működik a halászat is – ennek hatását ugyancsak jelentősen enyhíthetné a növényi alapú táplálkozás.
Kevesebb üvegházhatású gázt termel
A mezőgazdasági haszonállatok tartása, ellátása a teljes közlekedési szektor károsanyag-kibocsátásánál is erőteljesebben járul hozzá a klímaválság súlyosbodásához. Mindez elsősorban a zöldterületek legelővé alakításához, a takarmányelőállításhoz, valamint a haszonállatok emésztési folyamataihoz köthető. A hús előállítása a mérések alapján minimum kétszer annyi kibocsátásért felelős, mint a növényi alapú élelmiszereké.
Kevesebb vizet igényel és kevésbé szennyező
Az állattartás a mezőgazdaságban világszerte felhasznált vízmennyiség egyharmadát nyeli el, melynek a legjavát takarmánynövények termesztéséhez használjuk fel. A hústermelés ezáltal nemcsak elnyeli a vizet, de szennyezi is a vízkészleteinket, és mindennél erőteljesebben járul hozzá az úgynevezett eutrofizációhoz. Ez azt a folyamatot jelöli, melynek során a vízben lévő foszfor és nitrogén a vízkészletekbe jut, ennek hatására elszaporodnak bennük az elsődleges termelő szervezetek, és elalgásodnak.
Nem igényel antibiotikumokat
Az Egyesült Államokban használt antibiotikumok 70%-ára az állattartáshoz van szükség: még az egészséges takarmányállatok is rendszeresen kapnak kis dózisban gyógyszert a betegségek megelőzése és a gyorsabb növekedés érdekében. Ennek hatására a bennük fellelhető baktériumok rezisztensebbé válnak, így jobban ellenállnak az emberek által is használt gyógyszereknek. A növényi alapú hús előállítása ezzel szemben nem igényel semmilyen antibiotikumot.
A Boston Consulting Group jelentése alapján a kutatók egyöntetű véleménye, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legelengedhetetlenebb eszköze a növényi alapú étkezésre történő átállás lehet. A jelentéshez kapcsolódó kutatás során 3700 embert kérdeztek meg az alternatív táplálkozási lehetőségekhez való hozzáállásukról: a megkérdezettek 30%-a válaszolta, hogy a klíma megmentésének érdekében hajlandó lenne beépíteni a növényi alapú termékeket az étrendjébe, 90%-ának pedig el is nyerte már a tetszését egy-egy alternatív proteinforrásként kipróbált élelmiszer.
A hagyományos húsfogyasztás mértékének csökkentése ugyanakkor egyelőre gazdasági és kulturális okok miatt is távoli cél – noha a kétezres évektől kezdődően számtalan biztató kezdeményezés indult útjára. Ethan Brown, a Beyond Meat elnöke és társalapítója megfogalmazásában a növényi húsok népszerűvé válásához legfőképp arra van szükség, hogy a fogyasztók hozzáférjenek egy meggyőző alternatívához: „A hús voltaképpen protein, zsír és víz. Az a célunk, hogy mindezt kinyerjük a növényekből, és úgy állítsuk újra össze, hogy az szerkezetét tekintve minél inkább hasonlítson a húsra” – nyilatkozta Brown.
