A tartósan 100 fő feletti dolgozót foglalkoztató munkáltatók esetében kötelező a pénzbeli társadalombiztosítási szolgáltatások helyben elbírálása és kifizetése. Fontos tudni, hogy a TB kifizetőhelyek ellenőrzése egy előre meghatározott ütemterv alapján, ötéves periódusonként történik. Az alábbiakban áttekintjük a társadalombiztosítási kifizetőhelyi ellenőrzés sikeres lebonyolításának lépéseit.

Felpörgött az ultragazdag norvégok Svájcba emigrálása, mert az állam évi 1 százalékra emelte a vagyonadót. Ez nem tűnik soknak, de igenis nagyon sok, ha évente…
The post A norvég vagyonadó margójára appeared first on HOLDBLOG.

Tizenhatodik éve az Apple a világ leginkább „csodált” (most admired) vállalata a Fortune magazin 3700 ezer vállalati felsővezető, igazgató és elemző körében készített felmérése szerint….
The post Csodálatos nagyvállalatok appeared first on HOLDBLOG.

Ma van húsvét vasárnapja és valószínűleg mindannyian találkoztunk már több ehhez kötődő szokással életünk során. Na de mik is a legelterjedtebbek és mire költik a…
The post Húsvéti tradíciók: mivel ünnepelnek a magyarok? appeared first on HOLDBLOG.

2010 óta 1400 százalékot emelkedtek a török ingatlanárak – de ácsi, vigyázat, török lírában mérve, ami a helyi gazdaságpolitika miatt játékpénz lett, fabatka! Az euró…
The post 1400 százalékos ingatlanár-emelkedés appeared first on HOLDBLOG.

Magasabb kamatok a pénzedre, egyúttal nagyobb biztonság mellett? A kettő nem szokott kéz a kézben járni – sőt, éppen ellenkezőleg, minél magasabb a kamat, annál…
The post Brókerszámlák szipkázzák el a bankok betéteseit appeared first on HOLDBLOG.

HOLD After Hours. Ezen a héten megreformáljuk a magyar gazdaságot, valamint három vendégünk is van, velük az olajpiac, a szerb lítium és Venezuela is terítéken….
The post Reformcsomagunk az MNB-nek appeared first on HOLDBLOG.

Gyakori probléma konténer rendelés esetén, hogy sokan úgy gondolják csak mindent gyorsan bedobálnak a konténerbe, így az egész nem igényel
A A hulladék konténer megpakolása bejegyzés először -én jelent meg.

Az ipari forradalom és az azóta is folyó gazdasági és jólétbeli fejlődés egyik áldásos következménye az egyre inkább és egyre elterjedtebben rendelkezésre álló szabad idő…
The post Szabadidő és szabad jövedelem appeared first on HOLDBLOG.

Új kutatások szerint a kiszáradt vagy metszett növények hangot bocsájtanak ki, egyszerűen csak nem olyan frekvencián, hogy azt emberi fülünkkel halljuk.
Izraeli kutatók új, elképesztően érdekes eredményei alapján a paradicsom- és a dohánynövények az átlagos emberi beszélgetéshez mérhető hangszinten adnak ki hangokat, ha kiszáradás vagy metszés miatt „kellemetlenül” érzik magukat.
Ez a pattanáshoz vagy roppanáshoz hasonló hang olyan, mintha valaki lassan gépelne egy írógépen vagy buborékos fóliát „durrantgatna” – írja a Treehugger. Maga a frekvencia túl magas ahhoz, hogy az emberek hallják, de feltehetőleg a rovarok, más emlősök és talán más növények is képesek rá. Sőt, a tudósok készítettek egy hangfelvételt is alacsonyabb frekvencián, hogy mi is hallhassuk a növények különös „beszédét”.
Lilach Hadany, a Tel Avivi Egyetem evolúciós biológusa és elméleti szakembere, valamint a kutatás egyik vezető szerzője a következőképp fogalmazott: „Még egy csendes mezőn is vannak olyan hangok, amiket nem hallunk, azonban információt hordoznak. Vannak emlősök, amelyek képesek ezeket meghallani, így könnyen lehet, hogy hang alapján születik interakció a növények és más élőlények között.”
Már korábban is lejegyezték a növények ultraszónikus vibrációit – ahogyan a Smithsonian Magazine is beszámolt róla –, de most először sikerült bizonyítani, hogy a levegőn keresztül is képesek közvetíteni az igényeiket, vagy azt, ha „testi kárt” szenvednek el. Hadany külön kitér arra, hogy valójában nem is lenne optimális, ha a világ flórája nem használna hangot, elvégre rovarokkal és egyéb állatokkal is folyamatosan interakcióba lépnek, és azok a lények is kommunikálnak hanggal.
Feltárulhat a növények titkos nyelve
A kutatók egészséges és „stresszes” paradicsom- és dohánynövényekkel kísérleteztek: utóbbiakat napokig nem locsolták, vagy belevágtak a tövükbe. Az eseményeket hangbiztos akusztikus kamrákban rögzítették, majd pedig egy zajosabb üvegházban. Kiképeztek egy gépi tanulási algoritmust is, ami képes volt különbséget tenni a boldog, a szomjas és a megvágott növények között. Kiderült, hogy a rosszabb állapotban lévők több zajt adnak ki, akár óránként 30-50 „kattanást” produkálva, látszólag véletlenszerű intervallumokban. Az „elégedettek” kevésbé voltak aktívak, gyakorlatilag csendben voltak.
A kutatás sajtóközleménye kifejtette, hogy a „szomjas” alanyok azelőtt kezdtek el hangot adni, mielőtt teljesen kiszáradtak volna – ezt megelőzően öt napig növekedett a hangjuk frekvenciája, majd fokozatosan csökkent a teljes kiszáradásig. A hangtípusok a stressz okának függvényében változtak, az algoritmus pedig meg tudta különböztetni a növények típusát és szenvedésének alapját is.
Hadany szerint lehetséges, hogy más organizmusok képesek hallani ezeket a hangokat és reagálni rájuk. Például egy molylepke ez alapján dönthet arról, hogy hova rakja le a tojásait. Ahogy a Wiley-n egy tanulmány is ír róla, a növények már percekkel azután növelik a nektárjuk cukorszintjét, hogy észlelik a közeli beporzókat. Ez azt is jelentheti, hogy a növények hallgatóznak, és ezáltal időben felkészülhetnek a potenciális változásokra.
A kutatók jelenleg más organizmusok reakcióit tanulmányozzák, legyen szó állatokról vagy növényekről, és körbejárják azt is, hogy miként lehet azonosítani és értelmezni ezeket a hangokat teljesen természetes közegükben. Csak azért, mert a kutatás a paradicsomra és a dohányra fókuszált, nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy az otthoni orchideák, aloe verák vagy bármely más növények is hangokkal kommunikálnak. Sőt, több más fajt is megvizsgáltak, és mindegyik „kattogott” valamit: a kukorica, a búza, a szőlő, a kaktusz mind jelezte, ha valami nem stimmelt.