Az utóbbi hetekben Spanyolország többször szerepelt a hírekben a vízhiány és várható aszály kapcsán. Az Európai Űrügynökség (ESA) monitorozó missziójának adatai szomorú képet festenek az európai aszályhelyzetről. Súlyos vízhiánnyal néz szembe Spanyolország is idén, mivel a víztározókban a víz a kapacitás 48,9%-ára csökkent a szokatlanul száraz időjárás miatt. Az ország 317 víztározójában raktározott víz mennyisége mintegy 23 százalékkal marad el az elmúlt tíz év tavaszi átlagától. Az előrejelzések a megszokottnál melegebb nyarat mutatnak, Spanyolországot hosszú távú aszály sújtja.
Az OECD szerint Spanyolországban a víz 67 százalékát a mezőgazdaság használja fel, de ez a szám délkeleten akár a 90 százalékot is eléri. A spanyol kormány az 1970-es években úgy döntött, hogy az ország délkeleti partjainál található Murciát és Almeríát „Európa kertjévé” alakítja. A probléma csak az, hogy ezek a területek nagyon szárazak, Spanyolország három fő folyója közül egyik sem érinti ezeket. A megoldás az volt, hogy a hatalmas Tajo folyó felső folyásáról 300 kilométeres csővezetéken keresztül vizet szivattyúznak a déli tájakra. Almeríában kiépült egy fóliasátor- és üvegház-birodalom, melynek területe ma már 8500 négyzetkilométer. Ez a terület a Balatonnál több mint tízszer nagyobb. Az elmúlt 40 év során a Tejo vizének hozama 40%-kal csökkent, négy éve már majdnem kiszáradt, és veszélybe kerültek azok a védett, vizes élőhelyek is, amelyek Tejo vizére támaszkodnak. Ezért Almería öntözése egyre inkább a sómentesített tengervízre támaszkodik. A szárazságtól leginkább sújtott terület a Guadalquivir-medence, ahol a Doñana nemzeti park található, és Katalónia.
Andalúzia, Doñana
Az Andalúzia déli részén található 130 ezer hektár mocsaras természetvédelmi területet Spanyolország és Európa egyik legfontosabb biodiverzitási pontja, az UNESCO világörökség része. Vonuló madarak millióinak ad otthont, flamingók és a veszélyeztetett ibériai hiúzok is élnek itt. A Doñana vízellátása az elmúlt 30 évben drasztikusan csökkent a klímaváltozás, a mezőgazdaság, a bányászat és a mocsarak lecsapolása miatt. Környezetvédő csoportok régóta kampányolnak a terület védelméért rámutatva, hogy a régió számos farmjának illegális kútjai megterhelik a víztartó réteget. A legfrissebb adatok szerint Doñana legnagyobb lagúnáinak 60%-a száraz. A 267 lagúna 19%-a el is tűnt az elmúlt évtizedben, és a telelő vándormadarak száma a korábbi félmillióról 90 000 alá csökkent.
Doñana a vidéki szavazatokért folytatott politikai kampány részévé vált, 2023 május végén lesznek a regionális választások az országban. Az andalúz tartományi kormányt a jobboldali Partido Popular és a szélsőjobboldali Vox vezeti. Bejelentettek egyrészt egy aszály elleni rendkívüli intézkedéscsomagot 163 millió euró értékben, ebből 40 millió euróval az agrárágazatot támogatnák. Másrészt egy olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amely 800 hektárral növelné a Doñana környéki öntözhető területek nagyságát. Egyben ez amnesztiaként is szolgál az ott már illegális kutakat fúrt epertermelők számára. Az epertermés idén 30%-kal kevesebb lesz a vízhiány miatt.
A lépést, bár a termelők üdvözölték, a környezetvédők, valamint a nemzeti és európai hatóságok hevesen elítélték. Spanyolország környezetvédelmi minisztere azzal vádolta az andalúziai regionális kormányt, hogy „rövid távú választási demagógiát” folytat, és a szélsőjobb kezére játszik azzal, hogy az eperültetvények öntözési terveit erőlteti, ami veszélyeztetheti Európa egyik legfontosabb vizes élőhelyének fennmaradását. A WWF is bírálta Spanyolországot és az Európai Bizottság szóvivője szintén figyelmeztetett a felszín alatti vizek túlzott kiaknázásának káros hatásaira a Doñana ökoszisztémájában. Becslések szerint Doñana környékén 1000-2000 illegális mezőgazdasági kút található, amelyek az állat- és növényvilág számára kulcsfontosságú víztározó rétegeket terhelik. A gyümölcstermelőkön kívül az idegenforgalmi vállalkozások is illegálisan használják a felszín alatti vizeket.
Katalónia
Barcelonának és a környező, mintegy 6 millió embernek otthont adó területnek a következő hónapokban vízhasználati korlátozásokkal kell szembenéznie. A terület valószínűleg szeptemberre „aszályos vészhelyzet” minősítést kap.
A Ter-Llobregat folyórendszer biztosítja Barcelona, Girona és más kisebb városok és falvak fő vízellátását. A tározók a kapacitás 27%-ára zsugorodtak, Katalónia számos folyója történelmi mélyponton van. A hatóságok elszállítottak mintegy 13 köbméter vizet a katalán Sau víztározóból és a vízminőség biztosítása és a halak tömeges pusztulásának elkerülése érdekében 4000 invazív fajhoz tartozó halat selejteztek ki. A Sau most egyike annak a három víztározónak, amelyet a katalán tűzoltók közlése szerint többé nem használhatnak az erdőtüzek elleni küzdelemhez szükséges víz utántöltésére.
A jelenlegi korlátozások értelmében a katalán városok naponta és személyenként legfeljebb 230 liter vizet használhatnak fel, beleértve a személyes használatot, valamint olyan szolgáltatásokat, mint az utcaseprés. A katalán aszályterv „vészhelyzeti” szakasza értelmében ez a mennyiség napi 200 literre csökkenne. A vízügyi hivatal szerint egy átlagos személy napi 116 litert fogyaszt háztartási célokra. A szökőkutakat, medencéket nem lehet feltölteni. A katalán kormány olyan regionális törvényjavaslatot terjeszt elő, amely lehetővé tenné, hogy bírságokat szabjon ki a túl sok vizet használó városokra.
Mit tesz a kormány?
A spanyol kormány 2027-ig tartó Hidrológiai Terve 22,84 milliárd eurós beruházást irányoz elő. Ökológiai áramlásokat határoznak meg valamennyi víztestre vonatkozóan és egyedi terveket is készítettek. A terv több mint 6500 intézkedést tartalmaz a szennyvízelvezetés és -kezelés, az öntözés korszerűsítése, a vízellátás javítása, az árvízkockázat kezelése, a közcélú vízterület helyreállítása, az infrastruktúra kiépítése és a vízkörforgás digitalizálása területén.
547 millió eurót kapnak egyes területek a meglévő sólepárló üzemek kapacitásának növelésére, és ezen infrastruktúrák között összeköttetéseket hoznak létre, hogy a teljes területet lefedjék. Hasonlóképpen, kompromisszum született a sótalanított víz áráról, hogy az ne jelentsen elviselhetetlen terhet a gazdálkodók számára, és bár a végső jóváhagyásra vár, az ár köbméterenként 34 euró körül alakulhat.
A kormány május 11-én néhány konkrét célra sürgősséggel kiutalt 2,2 md eurót: például újabb sólepárlók létesítése Katalóniában és más területeken, a leginkább rászoruló agrártermelők öntözésének támogatása. A Doñana-t ellátó felszín alatti vizek kiszivattyúzásának helyettesítésére pedig évi 3 millió köbméter vizet szállítanak a közeli településre két folyóból.
A szárazság már károsított 3,5 millió hektár gabonaföldet, számos helyen legelőket is, ami az állattenyésztést is befolyásolja. A gyümölcsösök, magvak, olajbogyó termelés is érintett. A kevesebb vadvirág miatt a méhek sem termelnek mézet. Ha kevesebb lesz az élelmiszer, az növeli az inflációt és ez, illetve a vízkorlátozások csökkentik a turizmust is. Az aszály tehát a spanyol lakosság és gazdaság legfontosabb problémájává lépett elő, ráadásul idén a tavaszi regionális és decemberi általános választások miatt politikai tényezővé is vált. A nagy kérdés, ami más országokban is hasonló: hogyan lehet összeegyeztetni a természetvédelmet az agrárlobbi érdekeivel? A „flamingók vagy epertermelők” esetében „és”-re lehet-e változtatni a „vagy” szót?
Éltető Andrea
